 |
TermészetvédelemBetelgeuze, 2002. december 30.  | |  | | | | |  | |  | | | BT, azon gondolkodom hogy Cellnek tökéletesen igaza van és Neked is és nekem is !
Itt szerintem egy kis ellentét csúcsosodott ki: lehet hogy közhelyesen fogalmazok, de van alkotó/cselekvő és szemlélődő/gyönyörködő állapot. Rám inkább az előző jellemző.
Az alkotó és a gyönyörködő teljesen egyenrangú: nem zárhatják ki egymást hiszen egymást éltetik, egymást egészítik ki! |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | "Charity begins at home."
Egyetértek. Igenis segítség apádnak építkezni. Szerintem jó az, ha az ember "félkészen" is segít, bárhol, bárkinek, bármiben. Ha mindenki visszahúzódik másoktól, amíg nincs kész, akkor alig lesz valaki, aki segít másnak, vagy egyszerűen csak van valakivel. Ez pedig szerintem nem jó. Arra mindig készen van az ember, hogy segítsen malteros vödröt cipelni...
"Az igazán komoly segítség az, ha..."
Kis lépésekkel is lehet kezdeni, haladni. Miért kellene addig megtagadni magad másoktól?
"Amíg a "világ-segítésed" abban merül ki, hogy megítélsz másokat, addig inkább gyarapítod a problémákat, mint megoldod őket." "De egy kiszáradt kútból nem lehet inni."
Cellux, most épp nem te ítéled meg Wyvernt? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hehe talamon akkor van legkevésbé egyedül, mikor a teste közelében nincs más embertest.
Soha nem vagyunk egyedül, de közben mindig egyedül vagyunk.
Mint a népszerű Darkóban: Minden lény egyedül hal meg:)
De emberlénye válogatja, ki, hogy érzi
magam inkább az egyedülüldögélést tolom, cica inkább szociálisabb lény...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Tala: A semmiségből kialakult valami - én és minden ami körülvesz. Itt vagyok és most vagyok. Látom önnön ürességem, látom a mindenség ürességét. De előttem van mindaz, ami ebből az ürességből... teremtődött? vagy magától felépült?
A rendszer... nem gyönyörű? Kiléphetek, de formálhatom is. Hogy jobb legyen. Vagy - adott esetben a kilépéssel formálhatom.
Az alkotó kéz nem alacsonyabbrendű.
Az álmodó értelem, az érző szív és az alkotó kéz... egymással szinkronban. Nekem így teljesebb a kép. |
| | | | |
| | | | | | 80. doki | 2004. március 12. 16:04 |
| | | | | | | 77:
Charity begins at home.
csakhogy, ha elkezdesz más embereknek juttatni a saját békédből, az a te békédet is növeli szerintem. nem kell 100%ig felébredni egyedül. vagy igen?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Kívülről befelé, vagy belülről kifelé - a külsőségekből vagy belülről kiindulni... a hely, a cél ugyanaz csak az irány más.
A teli kútból inni kell. A száraz kútba vizet önteni."
Szerintem nem. Nincs kinnt se, bennt se, de ezt hogy tudnád látni, amíg fel se fogod önnön természeted?
Ha tudatod természetét megleled, azzal megleled mindenét. Minden a tudatban van. Nem a szél rezegteti a fák leveleit, hanem a tudat.
Nincs semmilyen irány, s nincs más mint a tudat. Ha nem a tudatoddal dolgozol, beszopod. Ekkor azt hiszed, hogy jófele haladsz, de csak önmagadnak villogtatod a tükröket éppen úgy, ahogy az Én-ál-részednek(vagy főnökének, vagy anyukának vagy mittoménkinek) tetszik.
Nem úgy kell hajtani a megvilágosodást, ahogy a disznó, meg a kutya, hogy hmm, éhség - evés. Álmság - alvás, disznóvágók-visítás,elszaladás. Ezek is mindig valami dolgot csinálnak, de fogalmuk sincs, hogy ezzel nem világosodnak meg. Fogalma sincs a csirkének arról, hogy hiába szalad, ha a nagymama kergeti, előbb-utóbb úgyis feldarabolja.
Nah ilyenek ezek a természetvédelem, meg emberszeretet, meg pucc kocsi, szép lány, stbstb. Dolgok. A rendszer részei, de a rendszerből ki kell lépni, különben csak belefásul az ember s keresi a kielégülést, de aztán abba is belefásul, aztán meghal.
Egyetlen vágy a felszabadulás utáni vágy legyen. Ne az ezen a világon játszódó játékokat figyelje a tudat, hanem csak, hogy ezek mit váltanak ki benne, miközben az mozdulatlanul figyel.
A kutak meg addig kutak míg a tudat el felejti őket, mint kutak. Kutak kutak holvannak a kiutak? Kiutak, beutak, kiütök, beütök:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Talán egyre gondolunk, de valószínű másképp.
Kívülről befelé, vagy belülről kifelé - a külsőségekből vagy belülről kiindulni... a hely, a cél ugyanaz csak az irány más.
A teli kútból inni kell. A száraz kútba vizet önteni. |
| | | | |
| | | | | | 77. cellux | 2004. március 12. 15:26 |
| | | | | | | Ki gondoskodik a világról? Te?
Ha te, akkor mindent meg kéne tenned, hogy önmagadat a lehető leghatékonyabb világprobléma-megoldó eszközzé formáld.
Ki kell fejlesztened az Értelmet, hogy megértsd, ami történik.
És ki kell fejlesztened a Szívet is, hogy átérezd, ami történik.
Amíg a "világ-segítésed" abban merül ki, hogy megítélsz másokat, addig inkább gyarapítod a problémákat, mint megoldod őket.
Persze, segíthetsz apádnak építkezni, segíthetsz a cégednek, hogy legyen állásod, segíthetsz levinni a szemetet vagy adhatsz a koldusnak az utcán. De ezek a segítségek csak a felszínt érintik.
Az igazán komoly segítség az, ha olyan belső erővel és meggyőződéssel rendelkezel, ami képes lebontani azokat a falakat, amelyek mögé az emberek bezárták magukat. De amíg valaki nem születik meg 100%-osan a saját egyéni valóságában, addig egyszerűen nincs elég ereje, együttérzése és bölcsessége ahhoz, hogy egy ilyen kaliberű feladatot bevállalhasson.
Én ezért fordultam befelé. Az önismeretre török, mert úgy hiszem, hogy magamat vizsgálva, mélységeimbe ereszkedve megtalálhatom az egészséges önbizalom és a természetes élet forrását. Aki ebből a forrásból iszik, abban egy olyan Nap süt fel, aminek a tüzénél megmelegedhetnek az emberek. Aki ezt a forrást megtalálja, az előbb-utóbb természetes módon vágyni fog rá, hogy az e forrásból fakadó gyógyító erőt másokra is kiterjessze. Erőszak, akarás és szenvedés nélkül.
Számomra ez a segítés útja.
De egy kiszáradt kútból nem lehet inni.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Tala, erről szól az életem :)
Vele vagyok, benne vagyok. Átélem.
Meglátom.
Segítek, felvidítom, kibékítem. Alkotok. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A szeretet bármivel is hogy alkothatna kört?
Ne gondolkozz! Ha gondolkodsz, az azt jelenti, hogy belemész saját fogalomrendszeredbe, mely megcsal. Minden fogalom illúzió s minden szó csupán játék.
Nézz egy fát, míg azzá nem válsz. Vagy nézz egy nagyon szenvedő lényt, légy bátor, éld át a szenvedését, osztozz vele. Nefélj, a félelem is csak illúzió. Iszonyatos megkönnyebbülés rádöbbenni, hogy együtt tudsz végre szenvedni másokkal, nem csak menekülsz az ilyenektől... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | A szeretet és a segíteni akarás nem alkot így ördögi kört? |
| | | | |
| | | | | | 73. cellux | 2004. március 12. 13:53 |
| | | | | | | órával várakozni tudatok tisztulására?
lelkesedj bele a bódhiszattva létbe inkább
úgy látom, az való neked
meditálj szorgosan, hogy aztán
tudatod gyümölcsét arathassa a világ
vagy bújj be egy fába, mint TajPo
a vakot nem taníthatod meg látni
a süketet nem taníthatod meg hallani
tanuld meg szeretni őket inkább,
ez az igazi én-áldozat
ha a páncélod feloldódik, megérted majd
mi is minden valójában
|
| | | | |
|
