DAATH

Az előítélet olyan tutaj, amelybe a hajótörött elme kapaszkodik, hogy segítségével partot érjen.

Ben Hecht

 
KöszöntőGyarapodásAnyagokKönyvtárFórumKeresésKapcsolatok

VEZÉRLŐPULT

Témakörök

Új hozzászólás


Regisztráció

Jelszócsere

Emailcsere


Legrégibbek

Előző 100

Előző tucat


Teljes lista

Következő tucat

Legfrissebbek


ADATOK

Kategória:

Társadalom


Létrehozó:

idoru


Létrehozás ideje:

2007. május 30.


Utolsó hozzászólás:

2026. augusztus 23.


NÉPSZERŰSÉG

Érdeklődés:

102247 letöltés
1939 hozzászólás


KERESÉS

Mit:



Hol:

anyagok
könyvtár
fórum
kapcsolatok


[Rendben][Törlés]



[20250114] Média: Megnyílt a Daath hivatalos publikus Facebook-oldala
[20250111] Fejlesztés: Daath Keresés megjavítva
Könyv: Ayahuasca – A Lélek Indája


Médiamonitor - A hazai drogsajtó szemléje

idoru, 2007. május 30.

Mielőtt hozzászólnál vagy új témakört nyitnál, olvasd el a DAATH fórumának irányelveit!

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Médiamonitor programjának sajtószemléi és kritikái - itt lehet megvitatni minden aktuális kábítószer-témát érintő cikket. Különösen azoknak a cikkeknek az idézeteit, linkjeit várjuk ide, amelyek kritikáért kiáltanak.

 
1063. deeptrip2011. május 14. 15:33
 
 
Az a baj, hogy ezekre a kérdésekre nehéz válaszolni. Az biztos, hogy a legtöbb anyag nem tiszta és aki drogozik az vállalja ezt a kockázatot (max nem tud róla szegény). Viszont, ha mértékletesen tolja az ember akkor nem valószínű, hogy hónapokkal később gondja származzon belőle, ahhoz valami nagyon tré dolgot kéne magába juttatnia szerintem.
 

 
1062. hlm2011. május 14. 02:00
 
 
Nem egészen!

Persze, ha megeszel egy paradicsomot már lassan az sem egészséges, de azért az nem ugyanaz. A 2%-os dolgot meg arra írtam, ami az amfetaminos cikkben is van, hogy kikísérletezték a nem mérgező mdma-t.
Ezek szerint van mérgező is, bármilyen tisztaságú is legyen.

Konkrétabban.
Elképzelhető hogy kristály és kristály között is lehet különbség?

Minden szer teljesen ki tud ürülni a szervezetből és egy későbbi neurológiai betegségre már nem lehet hatással csak pszichikailag???

Próbáltam érthetően fogalmazni. Hiszen már egy sima paránál is felvetődik ez.
Érted.
Tolsz valamit, szarul vagy tőle még fél múlva is. Felteszed magadnak a kérdést. Még mindig az anyag dolgozik bennem?

Tudom. Elég intelligencia mentes kérdésnek tűnik, de fogadni mernék, hogy az itteni társaság legalább negyedénél felmerült már ez.
 

 
1061. deeptrip2011. május 14. 01:03
 
 
Ja most látom, hogy ráadásul te a 2% miatt vagy kiakadva, míg egy jó spuri mondjuk 10%-os. Na az a maradék 90% az mi lehet? Az a baj, hogy sose lehet tudni épp mivel ütötték fel. Én csak azokat nem értem, akik káros anyaggal ütik fel, pedig lenne nem káros alternatíva is olcsón...
 

 
1060. deeptrip2011. május 14. 00:54
 
 
Nem tudja mindenki, sőt a legtöbb ember nem tudja. De azért ne csináljunk úgy, mintha ez bárkit meggátolna abban, hogy betolja magába azt a spurit mondjuk. A füvet is ütik, sőt szerintem mivel tápoldatozzák azt se mossák ki belőle leszedés előtt, tehát még az se épp bió és van, hogy a füstjén is érződik. Most meg kiderült, hogy még a liszt is szar, amit pár nagyobb áruházban árulnak. A dohányról meg nem is beszélve a nyíltan vállalt +400 adalékanyaggal. Nem jó ez így, a méreg csak gyűlik és gyűlik, ha más nem legalább rendszeres méregtelenítő kúrákat érdemes csinálni kompenzálás gyanánt. Jó lenne, ha mindent bevizsgálnának, de egy komoly bevizsgálás drága és időbe telik. Aki drogozik az legyen tisztában azzal, hogy nem tiszta anyagokat visz be. Van olyan szer, aminél ez nagyobb gondot okoz, van aminél kevésbé. Ami nagyobb cink, hogy már lassan nem lehet normális élelmiszert kapni, ami pedig alapszükséglet. :-/
 

 
1059. hlm2011. május 13. 22:37
 
 
Olyan lényegtelen lenne az hogy mit tolunk magunkba?
Miért nem foglalkoztat az senkit hogy mondjuk egy 98%-os tisztaságú anyagban mi lehet az a többi 2%?

Ezek szerint mindenki tudja.
 

 
1058. hlm2011. május 12. 00:43
 
 
Köszönöm. Nekem ezek lényeges információk.

Ezen a témán érdemes még rágódni.
Éppen ezért tovább boncolgatnám.

Azonos szer esetében mennyit számíthat a laboratóriumi körülmény? Ha a végtermék minősége teljesen megegyező, az eljárási folyamat azonban nem, akkor is lehet az idegrendszerre ható toxicitási különbség?



Mi történik akkor , (mint írtad is ) ha valakinek károsodnak a szerotonin receptorai vagy éppen egy másik ingerületátvivő sejtje? Az rendben hogy nagy részük regenerálódik illetve elenyésző mennyiségű a többi mittudomén hány millió egészséges sejthez képest. De mégis lehet hogy egy olyan folyamatot indít el az idegrendszeren belül, aminek csak jóval később mutatkozik meg a károsodása, viszont visszafordíthatatlanul?

"Kérdéses az is, hogy tulajdonképpen mit vesznek "neurotoxicitásnak"?"

Na ez a kérdés az, ami engem azóta foglalkoztat mióta belemélyedtem a tudatmódosítás rejtelmeibe?

Vajon kijelenthetjük azt hogyha betartjuk a mindenkori szerre vonatkozó előírásokat, illetve az adagolás és mennyiség határértékeit, akkor az nem lehet csak a lélekre veszélyes?
 

 
1057. Én+te+ö=gén2011. május 12. 00:17
 
 
deeptrip:
Dehogynem említik - ha a növekedés nem lenne statisztikailag szignifikáns, akkor aligha publikálták volna az eredményeket :)

Itt van Matt összefoglalója, bár kicsit régebbi: http://www.erowid.org/chemicals/mdma/mdma_neurotoxicity1.shtml#environment

Ez egy ilyen témájú cikk (bár én pont egy másikat olvastam korábban): http://neuro.cjb.net/content/18/13/5086.full

Ez meg a slusszpoén: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/20174577
 

 
1056. deeptrip2011. május 11. 22:44
 
 
Ha arról beszél, hogy melegben megnő a toxicitás, de nem említi meg, hogy jelentősen vagy nem jelentősen akkor az is semmitmondó!
 

 
1055. Én+te+ö=gén2011. május 11. 22:34
 
 
deeptrip:
Hát de pont hogy ez nem ilyen egyszerüen kategorikus dolog, hogy vannak a "mérgezö" és a "nemmérgezö" szerek... Hiszen létezik olyan kis dózis és/vagy gyakoriság, aminél nem lehet elváltozást kimutatni, és létezik olyan nagy dózis és/vagy gyakoriság, aminél meg igen - ugyanannál a szernél. Sejtkísérleteknél persze össze lehet hasonlítani 10 mg amfetamint 10 mg meszkalinnal - de minek. Emberre és gyakorlatilag ez kb. ugyanannyira semmitmondó, mint az állatkísérletekben az LD50. Legfeljebb az egyes szerek pszichoaktív küszöbdózisaihoz lenne érdemes hasonlítani, hogy annak hányszorosánál jelentkeznek észlelhetö elváltozások.
 

 
1054. deeptrip2011. május 11. 22:11
 
 
Kérdés, hogy mennyivel növeli! Na, de amúgy ezt a nem mérgező mdma-t miért nem dobják piacra? Gondolom még legális is lenne, mert más a szerkezete...
 

 
1053. Én+te+ö=gén2011. május 11. 22:03
 
 
Közben eszembe jutott ez is:
8) Az MDMA esetében állatkísérletben konkrétan ki lett mutatva, hogy a neurotoxicitás jelentösen függ a szerhasználati körülményektöl, pl. a környezet hömérsékletétöl. A magasabb külsö hömérséklet (állatoknál: fütött ketrec; embereknél: zsúfolt, fülledt, forró, levegötlen beltéri szórakozóhely, szellözés és folyadékbevitel nélkül) növeli a károsodás mértékét, ugyanakkora dózisú szer normál szobahömérsékletü fogyasztásához képest.
 

 
1052. deeptrip2011. május 11. 21:44
 
 
Ja vágom, amúgy ez engem is érdekel. Ha meg azt nézzük, hogy nem mérgező akkor mindennek lehet hívni csak szarnak nem, főleg a mostani RC-khez viszonyítva!
 

Keresés e témakörben:

|< Legrégibbek  << Előző 100 < Előző tucat  Teljes lista  > Következő tucat  >| Legfrissebbek 


Ecstasy tabletta adatbázis

Pszichonauták

DÁT2 Psy Help

RIASZTÁSOK

DAATH - A Magyar Pszichedelikus Közösség Honlapja

Alapítás éve: 2001 | Alapító: Minstrel | Dizájn: Dose | Kód: Minstrel
Rendszer: Cellux | Szerkesztő: Gén

 

A Daath hivatalos publikus Facebook-oldala
A személyi adatok védelmének érdekében a DAATH óvatosságra int a Facebook-csoportban saját névvel megosztott, mások számára is látható információiddal kapcsolatban!