 |
A drogkereskedelem etikájaÉn+te+ö=gén, 2007. december 25.  | |  | | | | |  | |  | | | Nargile:
"az alkalmi/rekreációs használók számára egyfajta speciális, nem gyógyászati jellegű hozzáférést kell biztosítani, ami a leginkább szórakozóhelyekhez kötött"
Most konkrétan a kannabiszról és a coffee shopokról beszélsz? Más szereknél nem tudom elképzelni, hogy a szetting ennyire kötött legyen. Miért kellene a szórakozóhelyek kezébe adni ezt a szert is? Hiszen azok a profitorientált, személytelen, kultúra és közösségi értékek nélküli fogyasztói társadalmat képviselik. Akkor már inkább egy vallási közösség, vagy pszichedelikus pszichoterapeuta legyen az elosztó. |
| |  | |  |
| | | | | | 58. Nargile | 2007. december 29. 18:52 |
| | | | | | | "Ha nincs szükség a gyógyászatban az ópiumból kinyert morfinra s más mákalkaloidra, akkor mi értelme van nemzetközi segítséggel "felvásárolni" az afgán ópiumot?"
1) Az afgán paraszt így is, úgy is megtermeli az ópiumot. Olyan opció nincs, hogy az afgán ópium ne kerüljön be a nemzetközi kereskedelmi forgalomba. Ezt vagy eladja a haduraknak, vagy eladja az államnak. Melyik a jobb? Ha a bűnözők kezébe kerül, vagy ha legális célokra adják el?
2) A jelenlegi afgán ópium-ellenes politika közvetlen következménye a politikai válság eszkalálódása: az iróhadjáratok tovább növelik a kormánnyal szembeni elégedetlenséget és a felkelők karjaiba kergetik a parasztokat, ráadásul a parasztok fő megélhetési forrását pusztítják el, ami humanitárius katasztrófához vezet. Ennek a politikának véget kell vetni, nincs esély az ópiumpiac felszámolására belátható időn belül - ha viszont a felszámolására nincs esély, akkor mi más alternatíva marad, mint a legális szabályozás?
3) Tisztában vagyok vele, hogy a gyógyászati igényt (én ide veszem a több millió heroinfüggő napi heroinigényét is) ki lehetne elégíteni más úton is - viszont miért elégítenénk ki más úton, amikor az afgán ópium felvásárlásával két legyen ütünk egy csapásra: kielégítjük a fejlett világ heroinigényét, és kifogjuk a szelet a nemzetközi drogkereskedelem vitorlájából? Ez ugyanaz a kérdés, hogy miért kéne szintetizálni THC-t, amikor egy tök egyszerűen és olcsón megtermeszthető növény helyettesítheti a szintetikus drogot?
Hogy Afganisztánban nem megoldható a legális szabályozás - azzal több szakember és szervezet is vitatkozna, pl. a Senlis Council:
http://poppyformedicine.net/
Valóban nem lenne egyszerű megszervezni - de a mostani ópium-ellenes politikánál szerintem még mindig sokkal megvalósíthatóbb.
|
| | | | |
| | | | | | 57. U_I | 2007. december 29. 18:43 |
| | | | | | |
Ha már a (szintetikus ópiát) metadonnál tartunk: Richard Nixonra sokan mind a mai napig úgy tekintenek, mint aki "kirobantotta" a kábítószerek elleni háborút. Nos, a kép ennél sokkal árnyaltabb, sőt Nixon drogpolitikája humánusabb volt, mint ma azt sokan - gondolom, tájákozatlanságból - beállítják. Az általa kiválasztott "drogcárok" a kezelést tekintették elsődlegesnek. Továbbá: Nixon ill. Jerome Jaffe vezette be az USA-szerte a metadonkezelést.
"Dr. Jerome Jaffe is often referred to as the nation's first official ´Drug Czar´ for Nixon's Special Office for Drug Abuse Prevention, and in 1971 faced with the public image problem of returning servicemen from Vietnam who were heroin-addicted (and mostly black). Servicemen who tested positive at the end of their hitch weren't allowed to come home, and were forced to stay in Vietnam to undergo treatment. Dr. Jaffe expanded on this and set up methadone treatment facilities around the U.S., marking the first (and only) time treatment was a priority in the war on drugs."
Dr. Robert DuPont was director of the National Institute on Drug Abuse and head of the Narcotics Treatment Administration during the mid-70s, and he is often referred to as Nixon's main drug czar. He moved the nation away from reliance on methadone treatment (which enslaved blacks) to alternative forms of therapy, and was an advocate of prevention of first-time marijuana use, and controlled use. Few of his rehabilitation programs worked, so he focused on preventing and detecting use with such things as urine testing."
lsd még:
http://www.salon.com/news/feature/1999/05/11/nixon/
Üdv,
UI |
| | | | |
| | | | | | 56. U_I | 2007. december 29. 18:22 |
| | | | | | |
Ha nincs szükség a gyógyászatban az ópiumból kinyert morfinra s más mákalkaloidra, akkor mi értelme van nemzetközi segítséggel "felvásárolni" az afgán ópiumot? Az afganisztáni súlyos politikai problémáknak nem oka, hanem következménye az ottani "ópiumprobléma". Törökországban és Indiában stabil politikai körülmények közt számolták fel az illegális ópiumtermelést, tehát ezen országok nem lehetnek modellértékűek az afganisztáni ópiummák illegális termesztéséből adódó problémák megoldására.
|
| | | | |
| | | | | | 55. Nargile | 2007. december 29. 18:19 |
| | | | | | | "meg vagyok róla gyõzõdve, hogy a gyógyszeripar egy nagy haszonkulccsal dolgozó, profitorientált hatalmas iparág"
Teljesen egyetértek.
"ha jól emlékszem, még a 80-as évekbõl, amely keretében néhány beteg az államtól hivatalosan kap füvet"
Igen, találkoztam is az egyik még élő beteggel, aki ebbe a programba tartozik. Viszont a kormány egy ültetvényen termeszt füvet, ami nagyon rossz minőségű, a betegek szerint tudatosan szar füvet gyártanak, hogy szabotálják a programot, ezért senki nem szívja a kormány füvét. Kaliforniában az állami törvények lehetővé teszik a gyógyászati marihuána-termesztést a páciensek által szervezett klubbok számára, ott jó füvet termesztenek, viszont nincs jól kidolgozva az egész adóztatása, ellenőrzése.
"Tehát te azt mondod, szerinted az lenne a járható út, hogy adjuk a gyógyszergyárak kezébe a szerek gyártását, reklámkorlátozással és szigorú szabályozással?"
A THC esetében nem, ott szerintem nem gyyógyszercégeknek, hanem állami licensszel rendelkező gazdálkodóknak kellene termesztenie a füvet, amit nyers formában eladnának a forgalmazók (coffee shopok) számára. Nem gyógyszerként kezelnék a füvet, sokkal inkább olyan speciális termékként, mint mondjuk az alkoholt vagy a dohányt (ezeknél a szabályozást szerintem szigorítani kéne). A reklámozás tilalmával egyetértek, az állami kontrollal is (garantált minőség, tisztaság, a CBD és THC tartalom feltüntetése, limitált napi eladás, fiatalkorúaknak való árusítás tilalma ilyenek).
Az általad felvázolt két modellel egyébként teljesen egyetértek: az alkalmi/rekreációs használók számára egyfajta speciális, nem gyógyászati jellegű hozzáférést kell biztosítani, ami a leginkább szórakozóhelyekhez kötött, másrészt pedig a függők számára egyfajta orvosi felírást, ami már működik is Svájcban és más országokban. |
| | | | |
| | | | | | 54. Nargile | 2007. december 29. 18:05 |
| | | | | | | U_I: jó, pongyolán fogalmaztam, nem ópiumot termesztenek, hanem mákot, és ebből nyerik az ópiumot. Abban is igazad van, hogy orvosi szempontból nem indokolt az afgán ópium felvásárlása - mint ahogy orvosi szempontból nem is indokolt a nemzetközi kábítószerügyi kontroll rendszer és az INCB létezése sem, az opiát alapú gyógyszerek szigorított, limitált hozzáférhetőségével. Természetesen enélkül a rendszer nélkül a kínálat könnyen utolérhetné a keresletet. Az egész a politikáról szól, nem az orvostudományról: a fejlett világ heroinproblémái, a fejletlen világ gyógyszerhiánya és az afgán politikai krízis. Érdemes megnézni, milyen okokat soroltak fel a megkérdezettek a fájdalomcsillapító-hiány indokaként az előbb linkelt cikkben:
"The chief reasons respondents gave for the shortages were restrictive national drug laws, fear of addiction, broken-down health care systems and lack of knowledge by doctors, patients and policy makers."
Az afgán ópium felvásárlásának a lényege éppen az lenne, hogy a represszív prohibicionista politikai kereteket szétfeszítenénk, és egy teljesen új megközelítés alapján az államok vennék a kezükbe a piac irányítását: egyrészt megszüntethetővé válna az illegális ópiumpiac Afganisztánban, ami a politikai krízishelyzetért nagyban felelős, másrészt szabályozott formában sikerülne kielégíteni a fejlett világban a heroin iránti igényt, plusz az afgán ópiumból lehetne olcsón gyógyszert gyártani a harmadik világ számára is. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Filóztam még ezen kicsit, hogy hogyan mûködhetne a legális drogkereskedelem (függetlenül attól, hogy ki állítja elõ, és milyen áron).
Egyik lehetõségként azt látom magam elõtt, hogy szórakozóhelyek kapnának engedélyt bevizsgált minõségû, tisztaságú szerek árúsítására, megfelelõ felvilágosítás mellett. Ez azért lenne jó, mert a legtöbb ember azért fogyaszt drogokat, hogy szórakozzon, jól érezze magát (azokról most nem beszélve, akik függõségben szenvednek). Azt látom magam elõtt, hogy amint történne egy ilyen helyen haláleset, azonnan mindenki felhördülne és rázná az öklét és tilcsákbe és monnyonle. Esetleg mûködhetne ebben az esetben a "drogjogosítvány", hogy csak ennek fejében, saját felelõsségre kaphatnál szert ezeken a helyeken. Valószínûleg lennének visszaélések, engedélyhamisítások, de már ez is egy lépés lenne ha legalább a minõségellenõrzés valamilyen formája mûködhetne.
Másik lehetõségként azt látom, hogy egy orvos írhatja fel neked receptre a gyógyszertári szert. Erre jelenleg azt tudom elképzelni, hogy csak azok számára engedélyezik, akik hivatalosan "függõk". Van ugye sok szer, ami elég kevéssé hajlamos függõséget okozni, tehát vagy az lenne a helyzet, hogy az is, aki nem függõ, át kéne esnie valamilyen procedúrán, ami során függõnek bélyegzik, azért, hogy ellenõrzött minõségû szert kaphasson. Ezzel egyrészt rád van húzva a pszichésen nem elhanyagolható súlyú "drogfüggõ" bélyeg, másrészrõl ezzel nem iktatná ki a feketepiacot, mert ahhoz, hogy hivatalosan "függõ" lehessen, elõször a feketepiacról kell beszereznie az ellenõrzetlen minõségû anyagot. Viszont az ártalomcsökkentés szempontjából már ez is siker lenne, hogy azok, akik úgyis sokat fogyasztanak, legalább ellenõrzött minõséget kaphassanak.
(Mindezek természetesen elsõsörban a szintetikus szerekre vonatkoznak.)
Na, mára abbahagyom a képzelõdést. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nargile: Természetesen igazad van abban, hogy a szcientológia egyház ugyanazt a piacot probóbálja megszerezi, és ezért mindent megtesz a pszichiátria ellen. Viszont emiatt nagyon kritikusan megmutatja a pszichiátria hibáit, ami hatására sokat változott a véleményem a pszichiátriáról. Ettõl természetesen a szcientológia nem lesz semmivel sem jobb a szememben, sõt... Nem jártam alaposan után a témának, de a Lenkei könyv végén van egy hosszú bibliográfia, ha kiváncsi vagy, hiteles-e amit ír, annak kéne utánanézni, hogy azok mennyire hivatalos források. Hogy téved-e a számok megállapításában, nem tudom, ettõl függetlenül meg vagyok róla gyõzõdve, hogy a gyógyszeripar egy nagy haszonkulccsal dolgozó, profitorientált hatalmas iparág, nemritkán meghamisított kutatási eredményekkel, eltitkolt vagy bevallott mellékhatásokkal, melyek vezetõ haláloknak számítanak.
De vajon miért drágán, szintetikusan állíják elõ a THC-t? Létezik egy már lezárult amerikai kormányprogram, ha jól emlékszem, még a 80-as évekbõl, amely keretében néhány beteg az államtól hivatalosan kap füvet. Ha ehhez a programhoz legálisan termesztenek füvet, akkor a THC elõállítására miért nem ugyanezt a (sokkal olcsóbb) módszert használják? Vagy, miért nem engedélyezik, hogy saját célra, kis mennyiségben saját maga állítsa elõ a beteg? (Gondolom részben azért, mert ekkor a gyógyszeripar elesik a bevételtõl.)
Szóval, akár drágább lenne, akár sem a gyógyszertári minõségû szer, valószínûleg összességében jobban megérné a fogyasztók és az ártalomcsökkentés szempontjából. Tehát te azt mondod, szerinted az lenne a járható út, hogy adjuk a gyógyszergyárak kezébe a szerek gyártását, reklámkorlátozással és szigorú szabályozással? |
| | | | |
| | | | | | 51. U_I | 2007. december 29. 15:41 |
| | | | | | | Az ópiumot nem "termesztik", hanem a mákgubóból bemetszéssel nyerik. A világon sok országban folyik gyógyászati célú, morfindús (vagy más ópiátban gazdag) mákfajták, ún. ópiummák termesztése, de igazi ópiumot csak Indiában "termelnek" az ENSZ (INCB) felügyeletével. Mindez a világ ópiátszükségletének 15%-át fedezi, az ópiátok zömét tehát mákszalmából vonják ki.
Az afgán illegális ópium felvásárlására semmi szükség nincs, legalábbis orvosi/gyógyászati szempontból nincs. A mákalkaloidok legális termelése - szükség esetén - a mostani igények akár kétszeresét is fedezni tudná.
http://www.incb.org/incb/en/press_release_2007-11-12_01.html |
| | | | |
| | | | | | 50. Nargile | 2007. december 29. 14:16 |
| | | | | | | U_I: ha jól tudom, Törökország és Ausztrália is jogosult valamennyi legális ópium termesztésére. Egyébként az ENSZ-en belül éppen ez a két állam az, ami a leginkább ellenzi, hogy az afgán ópiumtermelés bármiféle legális szabályozási keretet kapjon: féltik a monopóliumukat. Pedig a harmadik világban nagy hiány van fájdalomcsillapítókból, amit lehetne fedezni az afgán ópium legális csatornákba irányításával:
http://href.hu/x/4a5e |
| | | | |
| | | | | | 49. U_I | 2007. december 29. 13:22 |
| | | | | | |
Egyébként már rég nem az ópium - azaz az éretlen mákfejek bemetszésével nyert tejnedv - a fő forrása az ún. opiát gyógyszereknek (morfin, kodein, stb.). Ma egyedül India jogosult legális ópiumtermelésre és -exportra. (2001-ig még Törökország is termelhetett ópiumot.). A visszaélésre alkalmas ópium helyett ma már ún. mákszalma koncentrátumot használnak a máknövény gyógyászati szempontból értékes alkaloidjainak a kinyerésére. Ebben elsődleges érdeme van Kabay Jánosnak, aki elsőként dolgozta ki a morfin mákszalmából való kinyerésének gazdaságos módját (1927, az Alkaloida Vegyészeti Gyár Rt megalapítása Büdszentmihályon).
lsd pl.:
Szendrei K. és Nagy G.: Régi dicsőségünk... A magyar morfin gyártás múltja, jelene és jövője. I. rész. Gyógyszerészet 47, 224-234 (2003)
UI
|
| | | | |
| | | | | | 48. Nargile | 2007. december 29. 10:51 |
| | | | | | | Igazad lehet, akkor ez az analógia is sántít.
Tényleg Génnek lesz igaza, hogy egész egyszerűen nem lehet összehasonlítani a profitrátákat az illegális és legális piac esetében ugyanazon drognál vagy drogszármazékoknál sem.
Ha például azt szeretném megnézni, hogy Nyugaton a legális heroinfelíró programokban mennyibe kerül az orvosi heroin, és mennyibe az utcán árult heroin, és hogy mennyi profit van ezeken - ez is összehasonlíthatatlan, mivel egyrészt a legális orvosi heroinkínálat jelenleg mesterségesen korlátozott, ami felviszi az árát, másrészt pedig az utcai heroin nem tiszta anyag, hanem fel van ütve.
Viszont az világosan kimutatható, hogy a társadalom számára sokkal jobban megéri az opiátfüggőknek metadon- és heroinfenntartó kezelést biztosítani, mintha a függők csak az illegális piacon szerezhetnék be a szert. És ha az államok legálisan felvásárolnák az afgán ópiumot, azzal a fenntartó programok ellátását viszonylag olcsón lehetne fedezni. Jelenleg viszont az afgán mákmezők gyors ütemű kiirtására törekszenek, ami teljesen irreális, és hosszú távon csak az illegális piacnak kedvez:
http://href.hu/x/348g |
| | | | |
|
