 |
A drogkereskedelem etikájaÉn+te+ö=gén, 2007. december 25.  | |  | | | | 47. U_I | 2007. december 29. 09:55 |
| |  | |  | | | | |  | |  |
| | | | | | 46. Nargile | 2007. december 28. 22:54 |
| | | | | | | Szóval szerintem a lényeg az, hogy ha megvonod a prohibíció és a legalizáció mérlegét a társadalmi kiadások/károk és bevételek/jótékony hatások szempontjából, egy legális kontroll rendszer egyértelműen előnyösen kerül ki az összehasonlításból - még akkor is, ha tökre egyetértek azzal, hogy egy legális piac számos veszélyforrást hordoz magában. Az ópium 19. századi, vagy a dohányzás 20. századi története nagyon jó példát szolgáltat arra, milyen veszélyes az, amikor az állam promótálója, sőt, haszonélvezője lesz egy drog szabadpiaci kereskedelmének és agresszív marketingjének. Ugyanakkor a dohányzással kapcsolatos jelenlegi korlátozó intézkedések - a forgalmazás korlátozása, a reklámozás tilalma, a fogyasztói helyek limitálása - meg azt mutatja, hogy igenis vissza lehet szorítani a multik profitéhségét a legális piacon belüli kontroll-eszközökkel is, nem kell feltétlenül betiltani a szert.
Tovább kellene lépnünk az "ááá ez ugyse sikerülhet" meg "az emberek hülyék" hozzáállástól oda, hogy megpróbálunk konstruktívan és kreatívan gondolkodni, túllépve a teljes prohibíció és a teljes szabadkereskedelem hamis dichotómiáján, mérlegelve az eddigi szabályozási szisztémák előnyeit és hátrányait, kialakítva egy olyan egységes keretrendszert, ami alapjául szolgálhat a tudatmodósítás politikai alkímiájának. |
| | | | |
| | | | | | 45. Nargile | 2007. december 28. 21:46 |
| | | | | | | tripster: azt tudod, hogy Lenkei Gábor a Szcientológia Egyháznak dolgozik? Őt mondjuk éppen ebben a témában nem tekinteném hiteles forrásnak. A szcientológia egy a gyógyszeriparral és a pszichiátriával ellenérdekelt üzleti lobbit képvisel, amely körömszakadtáig harcol ugyanazért a piacért. Én elismerem, hogy a gyógyszeripar és a hivatalos pszichiátria eléggé korrumpálódott a fogyasztói társadalomban, ugyanakkor a szcientológusok módszereit még annyira sem tartom etikailag és tudományosan igazolhatónak. A gyógyszerek bevezetését legalább megelőzik ilyen vagy olyan klinikai kísérletek, legális csatornák vannak egy bizonyos gyógyszer hatékonyságának kritikájára is, a szcientológusok viszont tudományként adják el a saját hókuszpókuszukat, pl. a narkonont, amelyeknek semmiféle vizsgálat nem igazolja a hatékonyságát.
Visszatérve a profitrátákra: a Marinol természetesen drágább, mivel szintetikus THC-t tartalmaz, aminek az előállítása jóval drágább, és egyébként is drágább tablettákat gyártani, mint egy olcsón megtermeszthető növényt forgalmazni. Igaza van Génnek, hogy nem érdemes összehasonlítani teljesen eltérő struktúrájú piacokon termelt különféle drogokat a profitráták szempontjából.
Vegyük most ugyanazt a drogot egy legális és egy illegális piac esetén. Például az opiát-származékokat. A legális és illegális piac árkülönbségei már a termelői szinten megmutatkoznak. Afganisztánban az illegális ópium termelői ára 100-120 dollár (ennyiért vásárolják fel a hadurak a parasztoktól), a gyógyászati célra termelt legális ópium termelői ára 20-30 dollár (Referencia: Afghanistan Opium Survey 2006).
Az ópiumból különféle szereket készítenek, pl. heroint (7 kg nyers ópiumból kb. 1 kg heroint lehet előállítani), amit jelenleg Magyarországon kizárólag az illegális piacon forgalmaznak, és például metadont, amelyet orvosi felírásra alkalmaznak a krónikus heroinfüggők helyettesítő szereként. Gyakorlatilag mindkét szer opiát-alapú, előállítási költségei nem különböznek számottevően egymástól. Egy 20 mg-os legális metadon-tabletta ára kb. 50 Ft Magyarországon, ebből kell mondjuk 4-5 egy átlagos páciensnek naponta, ez kb. 250-300 Ft/nap költség. Ezzel szemben a heroin grammonkénti ára kb. 12 ezer Ft a feketepiacon, egy átlagos heroinfüggő körülbelül 10000 Ft-ot költ naponta heroinra (Referencia: Drogprevenciós Alapítvány Tűcsere Programjának munkatársai, Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről 2005).
De a profitráták különbsége önmagában még nem a lényegi különbség a legális és illegális piac között: az illegális piacon beszerző heroinfüggő többnyire nem legális jövedelemből vásárolja meg a szert, hanem beszerzési bűncselekményeket követ el, amely a közvetlenül okozott kár mellett még további tetemes költségeket jelent a büntető-igazságszolgáltatás számára, ezenkívül az illegális drogpiac bizonytalanságai és kockázatai miatt a heroinfüggők egészségügyi ellátása további költségeket jelent, plussz a fogyasztó kiesik a legális munkaerőpiacról. A beszerzési bűncselekmények mellett az illegális piaccal együttjáró szisztematikus bűnözés még jelentősebb: a bűnszervezetek között kizárólag erőszakos konfliktusmegoldó csatornák léteznek, utcai bandaháborúk, leszámolások, rendőrségi korrupció. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egy apró adalék a témához: az USA-ban a szintetikus THC-t tartalmazó Marinol drágább, mint az ugyanannyi hatóanyagot tartalmazó fű feketepiaci ára (hogy mennyivel, arra mást írnak az egyes források). Valószínűleg ez azért is van, mert a THC-t szintetikusan előállítani viszonylag bonyolult és költséges. Ahelyett, hogy kenderből gyártanák, inkább a drágább módszert használják, és megfizettetik a betegekkel - ez több bevétel a gyógyszeriparnak.
Lényeg a lényeg, mind a drogkereskedelem, mind a gyógyszeripar egyaránt a minél nagyobb profitra törekszik, és igen magas haszonkulcsokkal dolgozik. Ebben nem különböznek.
Referenciák:
1. Mitch Earlywine: Marihuána - a tudomány álláspontja
2. http://norml.org/index.cfm?Group_ID=6636#expensive
3. http://www.medicalmarijuanaprocon.org/pop/cost.htm
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az illegális laboroknál jelenleg nincs minõségellenõrzés, néha már az onnan kikerülõ anyag sem teljes tisztaságú (például a metamphetamine FAQ részletesen taglalja, hogy az egyes elszínezõdések az elõállítás során milyen hiba során keletkeztek). A tablettákat elég bonyolult "felütni" (kivéve ha valaki összetöri, felüti, és új tablettát présel belõle), mégis vannak gyatra minõségû, kétes összetételû ekik, amint a mellékelt ábra mutatja. A szakértelem önmagában nem garantálja a minõséget. Szerintem a legkorrektebb az lenne, ha - a gyógyszerekhez hasonlóan - mellékelnének minden tablettához egy rövid tájékoztatót, amik leírják a hatóanyago(ka)t, hatásai(ka)t, lehetséges mellékhatásai(ka)t, és általános figyelmeztetéseket a használattal kapcsolatban. Jelenleg a dílereket ez sajnos egyáltalán nem érdekli ("kurva jó cucc, én is ezt tolom" - kb. ennyi információt tud adni). Szerintem ez csak akkor mûködhetne, ha lenne egy legális, de legalábbis dekriminalizált formája ezen szerek forgalmazásának, szigorú szabályokkal (összetétel pontos feltüntetésének kötelessége, használók alapos tájékoztatásának kötelessége, stb.) Minderre viszont nem látok nagy esélyt, addig meg marad a zuglaboratóriumi kotyvalék, meg a tesztelés házilag, ami gyakorlatban azt jelenti, hogy a felcseperedõ ambíciózus vegyészpalánták kisérleti nyulaként játszol a tudatoddal és a testeddel.
Esetleg azt tudom elképzelni, hogy lennének engedélyezett árusítóhelyek (például szórakozóhelyek), ahol zuglaborból származó, de bevizsgált minõségû és összetételû szert lehetne kapni, ugyanúgy az összetétel pontos feltüntetésével és részletes ismeretetõvel. Itt szerintem sok lenne a visszaélés, hamisítanák az engedélyeket, meg úgy általában sem látom lehetségesnek, hogy ezt engedélyezzék. A probléma alapvetõen ott van, hogy bizonyos tényezõkre (kockázat, pontosan nem ismert hosszú távú mellékhatások, stb.) való tekintettel bármire képesek azt mondani, hogy nem engedélyezik. Ekkor viszont ott vagyunk, ahol most, vagyis az illegális zuglabor termékeit tömik magukba az emberek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | De lehet, hogy reklámtilalom mellett és szabadalmaztathatóság hiányában a "gyógy"szergyárakat nem is érdelnék a rekreációs drogok, hiszen ök a piacra/profitra utaznak, ami úgyis erösen korlátozott lenne.
Viszont:
"The London Observer reports that Britain's biggest tobacco firm discussed secretly lacing cigarettes with "subliminal" levels of marijuana to boost sales. Internal British American Tobacco documents show that they considered "exploiting" cannabis if the drug were legalized. Cigarette firms anticipating legalization have registered brand names associated with marijuana. In 1993 Philip Morris filed a trademark application in France for Marley, as in the pot-smoking reggae singer Bob Marley. Other names registered by tobacco companies include Acapulco Gold and Red Leb (short for Red Lebanese)." |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az alapkérdés szempontjából lényegtelen azon vitatkozni, hogy többszázszoros vagy ezerszeres haszna van-e két, összehasonlíthatatlanul más struktúrájú drogiparágnak... Föleg mivel az elöállítási költség mindkét esetben elhanyagolható tényezö a fogyasztói árak meghatározásánál.
A fogyasztóvédelemnek és minöségellenörzésnek pedig semmi köze a gyártás nagyságrendjéhez; a szabályzat ugyanúgy érvényes mind a "háztáji", mind a "nagyüzemi" gyártókra.
Az illegális drogok jelenleg is illegális zuglaboratóriumokból kerülnek ki. Mind a jó, mind a rossz minöségüek. A laboratórium illegalitása tehát önmagában még semmit sem mond a minöségröl, mivel az a szakértelem függvénye. Ráadásul a felütéseket nem is maga a labor, hanem a soklépcsös terjesztöi/dílerlánc végzi. |
| | | | |
| | | | | | 40. saamaan | 2007. december 28. 18:21 |
| | | | | | | | Az, hogy a legális gyógyszeriparhoz nem társulnak erőszakos bűncselekmények hülyeség. Szerintetek mi a vegyipar és azon belül a gyógyszeripar legfontosabb nyersanyaga? Csak nem az olaj, amiért ugye háborúk folynak kicsit fejlettebb fegyverekkel, mint amiket a kábítószerrel foglalkozó bandák használnak. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "tripster: nem naív vagyok, csak éppen utánaolvastam a dolgoknak. Az illegális drogkereskedelemben messze nagyobb profitráták vannak, mint bármilyen legális üzletágban. Ez nem vélekedés, hanem állítás."
Referenciák?
"Dr. Lenkei Gábor: Cenzúrázott egészség " c. könyvre találtam több hivatkozást, ami leírja, hogy a gyógyszergyárak kb. 1000x-es (100 000%) haszonkulccsal dolgoznak.
Példa: Prozac (100 tabletta)
- hatóanyag elõállítási költsége: 0.11 USD
- fogyasztói ára 247.47 USD
haszonkulcs: 2250x-es (225 000%)
Míg az általad linkelt cikk szerint a kokain és heroin termelõi és fogyasztói ára közötti különbség "csupán" 160x-os (kb. 16 000%), ami 15-öde a Prozac haszonkulcsának. Hogy a legális gyógyszeripar forgalma mennyi, nem tudom, de meg vagyok róla gyõzõdve, hogy sokkal több, mint az illegális drogpiac forgalma (már csak abból is kiindulva, hogy a magas haszonkulcs mellett a fogyasztók száma is nagyságrendekkel nagyobb).
Azt, hogy a rekreációs drogpiacon nagy tisztaságú, ellenõrzött minõségû szereket lehetssen kapni, szerintem jelenleg csak úgy lehet megoldani, ha a gyógyszergyárak kezébe kerül, pont amiatt, mert van fogyasztóvédelem és minõségellenõrzés. Vagy milyen más alternatívát látsz ezek megvalósítására? Hogyan tudod megoldani, hogy a jelenleg illegális zuglaboratóriumokból ellenõrzött minõségû, tisztaságú szert vehess összekotyvasztott, felüttöt szutyok helyett? |
| | | | |
| | | | | | 38. Nargile | 2007. december 28. 17:09 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 37. Nargile | 2007. december 28. 17:00 |
| | | | | | | tripster: nem naív vagyok, csak éppen utánaolvastam a dolgoknak. Az illegális drogkereskedelemben messze nagyobb profitráták vannak, mint bármilyen legális üzletágban. Ez nem vélekedés, hanem állítás. Évente 500 milliárd dolláros forgalmat bonyolítanak az illegális drogkereskedők, ez nagyobb, mint a nemzetközi textilipar teljes éves forgalma. Tisztában vagyok vele, hogy a legális gyógyszeripar az egyik legnagyobb és legerősebb lobbi a világon, és hogy tetemes profitot raknak a gyógyszerekre - azonban ez még mindig jóval kisebb, mint amit a dílerek raknak rá. Ha a cigaretta vagy az alkohol illegális lenne, akkor az árak ott is az egekbe kúsznának. Plusz 1) a gyógyszeripar legális, adóztatott jövedelemmel rendelkezik, nem a feketepiacot gazdagítja; 2) nem társul hozzá erőszakos bűnözés, mivel vannak legális konfliktusmegoldó csatornák; 3) van lehetőség fogyasztóvédelemre, minőségellenőrzésre.
Egyébként senki nem beszélt arról, hogy a rekreációs drogpiacot odadobjuk a gyógyszermultik martalékául. Tisztában vagyok azzal is, hogy a gyógyszercégek gyakran designer-drogokat gyártanak és agresszív marketinget folytatnak: ezért is hangsúlyoztuk, hogy a reklámozás és marketing tiltott lenne. Jelentősen korlátozott, limitált piacról volt szó, amelybe az állam minden szinten beleszól. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | tripster:
Leginkább én is arra hajlanék, hogy a házilag könnyen elöállítható szereket (fü, gomba) nem kellene semmilyen állam és nagyipar kezébe adni. Ez az általad vázolt, ismerösi hálózatú kereskedelmi modell jó eséllyel müködhetne. Ezért kellene elsö körben dekriminalizálni a csekély mennyiségü házi termesztést.
A minöségellenörzést mindenképpen "járható úttá" kell tenni, hiszen ez egy alapvetö ártalomcsökkentési és fogyasztóvédelmi lépés. Ehhez elsö körben lehetségessé kellene tenni a bevizsgáltatást a fogyasztók részére. A gyártók ellenörzése és az engedélyeztetés ennél bonyolultabb, úgyhogy úgyis csak sokkal késöbb lehetne arra egy müködö rendszert kialakítani.
A drogtermékek árának állami szabályozása már most is egy katasztrófa. Hiszen pont az általad elmondottak vannak: a gyár legyártja potom pénzért, lefizetik az orvosokat akik felírják mindegyiket mindenkinek nyakra-före, a gyárak kartellban rárakják a hihetetlenül magas haszonkulcsot, az állam pedig kénytelen kifizetni a kért árakat a kögyó támogatással az adófizetök pénzéböl, mert különben a sanyibácsik és julinénik ezrei az utcán ordibálják hogy drága a gyógyszer és monnyonle. Úgyhogy ezt az egészet messze kihagynám, ha csak lehet. |
| | | | |
|
