DAATH

Ha az emberi agy elég egyszerű lenne ahhoz, hogy megértsük, akkor egyszerűségünkben erre már nem lehetnénk képesek.

Ismeretlen

 
KöszöntőGyarapodásAnyagokKönyvtárFórumKeresésKapcsolatok

VEZÉRLŐPULT

Témakörök

Új hozzászólás


Regisztráció

Jelszócsere

Emailcsere



Teljes lista

Következő tucat

Legfrissebbek


ADATOK

Kategória:

Gyakorlat


Létrehozó:

musclemuki


Létrehozás ideje:

2011. május 5.


Utolsó hozzászólás:

2017. október 27.


NÉPSZERŰSÉG

Érdeklődés:

15348 letöltés
226 hozzászólás


KERESÉS

Mit:



Hol:

anyagok
könyvtár
fórum
kapcsolatok


[Rendben][Törlés]



Felmérés: Personality, Substance Use, and Microdosing (angol)
Felmérés: Global Ayahuasca Project (angol)


Szorongás és egyéb pszichés betegségek leküzdése

musclemuki, 2011. május 5.

Mielőtt hozzászólnál vagy új témakört nyitnál, olvasd el a DAATH fórumának irányelveit!

 
10. Yopo Ono2011. május 7. 09:23
 
 
THC,
érdekes egy jelenség, amiről posztolsz, az biztos.
agyizomláz? lehet, túl sokat gyúrsz agyra és amiatt van.
 

 
9. martyrdom2011. május 7. 07:27
 
 
nekem 'kizárólag' a cuccozástól jöttek elő ilyesfajta gondok, de olyankor mint a gyorsvonat, megrohant, már régebben is, a fehéres másnap kicsit kellemetlen volt, de mással találkozni, beszélni, nem okozott gondott soha..
amikor bejött a mefi, akkor voltak szar másnapjaim, pl fesztiválon, ahol a nappalt a sátorban fetrengve töltöttem, nem mentem fürdeni se, mert sok az ember, nem akarok kimenni közéjük..
aztán az újabb szerek megjelenésével ez a dolog fokozódott, a benzo, és az mdai(vagy azok a szerek, amiket ezen a néven kaptam) olyan durva, ijesztő, és képtelen tévképzeteket, paranoiát, pánikot hoztak elő(mindenki engem néz, mindenki rendőr, mindenki pont akkor kapja elő a telefont amikor meglát->nem lehet véletlen), hogy én tényleg azt hittem hogy ez mind igaz, megtörténik, úristen, hányszor riadtam meg pusztán hangokra, különböző jelentést nyilvánítva nekik..
és amíg szedtem a dolgokat, esélytelen voltam legyőzni, vagy akár gátat szabni ennek az érzésnek, ott volt, kitörölhetetlenül az agyamban..az első pár használatnál nem, de utána minden egyes alkalommal, már nem csak a lejövő stádiumban, hanem a hatás alatt is ez az érzet..borzalmas, én mondom, meg az, hogy hiába mondogatod, győzködöd magad, hogy ez az egész nem így van, csak a cucc miatt van, marty, no panic, az agyad ezt nem fogadja el, továbbra is rögeszmésen 'ragaszkodsz' a 'mindenki engem néz, és nem véletlenül' gondolathoz..
valahol a lelkiismeret munkáját vélem ebben felfedezni..
mondanom sem kell, amióta nem élek ilyenekkel, ez az állapot maradéktalanul eltűnt :)
 

 
8. ++THC++2011. május 7. 04:14
 
 
Nem rossz a topik, sajnos nálam is van "valami", bár kétlem, hogy a cuccozás miatt lenne, vagy azzal kapcsolatos lehetne. Először ugyan egy átmulatott hét után jelentkezett, amikor keveset ettem, meg idegeskedtem is. Akkor a fodrásznál lettem rosszul. Azt éreztem, mintha el akarnék ájulni, de annál rosszabb volt, mert a fejemben éreztem folyamatos összehúzódás szerű érzéseket, mintha az izmok, vagy az erek összerándulnának/elzáródnának. Akkor ki lettek hívva a mentők, akik -természetesen- semmi rendelleneset nem találtak.
De a vicc az, hogy az eset óta, teljesen józanul, tisztán (de úgy is, hogy hetek/hónapok óta nem fogyasztok semmit, stb..) szintén előjön, főként sok ember között, tömegközlekedési eszközökön, de legfőképp a metróban, és inkább meleg időben. Volt idő, hogy 5x átgondoltam, hogy elmenjek e oda ahova kell mennem, ha tudtam, hogy sokat kell utazni. Ugyanaz a fejben/ottani erekben érzett összerándulás szerű érzés, ezzel egyidejűleg szapora légzés+hirtelen lever a víz, nyáron már le kellett szállnom félúton a metróról, annyira izzadtam+mindenki engem néz érzés stb..Gyanakodtam sokmindenre. Először a stroke-ra kerestem rá, de az kicsit drasztikusabb tünetekkel jár (bénulás, beszédképtelenség, stb, ezek nálam nem voltak meg, teljesen tiszta voltam érzékelésben és tudatban a "rohamok" alatt) A másik lehetséges dolog a pánik-betegség lehet. De ha ez így van akkor mégis mitől??? Mert sokszor van olyan is, hogy lelkileg is oké vagyok, nincs rossz kedvem, minden happy, és akkor is...A legrosszabb az egészben, hogy öngerjesztő folyamat. Tehát először sok ember között meg zsúfolt helyeken jelentkezik, utána pedig már automatikusan az agy köti össze a rosszullétet a zsúfolt helyekkel, így egy idő után ez utóbbi bármikor kiválthatja az előbbit, még alaptalanul is. Szóval nem kellemes állapot. Olyan vagyok, aki azért törődik magával "belül" is, tehát meditálok, jógázom, foglalkozom ezekkel, mégis azért az ilyen helyzetek kifognak rajtam. Nem tudom mi lehet ez, az én tippem a pánik-betegség, de gyógyszert nem leszek hajlandó szedni.
 

 
7. deeptrip2011. május 7. 01:00
 
 
Amúgy is: nem azokat kell észrevenni, akik hülyének néznek, hanem azokat akik látják benned az értelmet. Persze ehhez az kell, hogy feltételezd másokról, hogy képesek erre (tehát értelmesek).
 

 
6. Én+te+ö=gén2011. május 7. 00:50
 
 
megauto:
Igen, a magabiztosság kifejlesztése fontos. Erre utaltam az önkép erösítésével, illetve a sérthetetlenséggel.

Amúgy meg tényleg mi van, ha hülyének néznek? Semmi. Tévednek; ennyi :)
 

 
5. deeptrip2011. május 6. 23:27
 
 
Havi egy semmiképp se, viszont ha nem tartod be és gyakrabban kezded használni az már intő jel!

Mióta nem toltál semmit?
 

 
4. megauto2011. május 6. 23:10
 
 
Szociális szorongásom nekem is volt.Kicsivel több mint fél éve szinte teljesen elmúlt, mióta nem cuccozom.Engem nagyon idegesített, de szerencsére úgy néz ki letudtam küzdeni.Én úgy vagyok most már mindennel hogy leszarok mindent.Nem veszem fel a hülye beszólásokat, inkább arra törekedek vissza tudjak vágni minél frappánsabb beszólással.Legjobban az idegesített amikor több ember előtt kellett beszélnem.Zavarban voltam, egy vörös volt a fejem, hebegtem-habogtam, mindíg arra gondoltam hogy most milyen hülyének néz mindenki.Aztán rájöttem hogy miért kelljen azon szorongnom hogy hülyének néznek az emberek.Ha egy társaságba valaki kérdezett tőlem valamit, nemis a kérdésre figyeltem, hanem rögtön azon agyaltam milyen hülyének nézhet mindenki.És ezért hebegtem habogtam össze vissza. Elkezdtem a hülye gondolatokat elhessegetni az agyamból, és helyette megpróbálni a párbeszédre koncentrálni. Eljutottam oda, hogy inkább magabiztosan beszéljek hüjeségeket,mint hülyének nézetve magamat hülyeségeket. Nem kellet sok idő ezután és szerintem olyan 90%-ban letudtam küzdeni az efajta szorongásomat. Most már vagyok olyan magabiztos mint "fény" koromban.Ja és amióta nem cuccozok, nemvolt semmiért sem rossz kedvem.Pedig most aztán lehetne min idegeskednem annyi gondom van, - de minek?Attól nem lesz jobb. Leszarok mindent, arra törekedek boldog legyek, más nem érdekel.

Még néha-néha pedig elszívnák egy jó kis spanglit, de nem tudom az a pár óra más fajta tudatállapot nem-e borítaná fel a lelki egyensúlyomat megint.Habár , már lehet simán leküzdeném pillanatok alatt, ha balul sülne el a dolog.

Szerintetek agy havi egyszeri betépés megborítana megint?
 

 
3. Én+te+ö=gén2011. május 6. 10:45
 
 
musclemuki:
Szerintem hasznos lenne átgondolnod, hogy a példaként említett esetek szereplöinek (bolti kassza, tanár, rendör, benzinkutas ogre) pontosan mivel sikerül téged összezavarniuk? Sokan bepróbálkoznak ilyesmivel, hogy eljátszanak valami negatív "reakciót" rád azért, hogy beindítsák benned azt a folyamatot, amivel "rossznak" érzed saját magadat. Például a kassza a "nincs kisebb pénze?" trükkel (ha nincs, akkor utána cöccög, sóhajtozik, nem néz többet a szemedbe és ingerültebb kézmozdulatokat tesz). Érdemes minden helyzetben átlátni az adott szerepeket, tudatában lenni a saját sérthetetlenségednek, és résen lenni: ha bármi szokatlan történik az interakció során, akkor inkább kivárni pár másodpercet és átgondolni-átérezni a helyzetet. Senki sem tud noszogatni - nyugodtan eljátszhatod a lassút, és bármilyen interakciót bármikor rövidre zárhatsz (minden párbeszéd két emberen múlik - rajtad is). Ha túl gyorsan, átgondolatlanul és érzelmileg reagálsz (=hebegsz-habogsz), az pl. egy megfelelési kényszer lehet ezekben a helyzetekben. Talán az önképed erösítése (az önismeret által) segíthet abban, hogy nyugodtabban és kiegyensúlyozottabban kommunikálj.
 

 
2. deeptrip2011. május 5. 23:57
 
 
Üdv musclemuki! Nagyon jó, hogy megnyitottad ezt a témakört, a téma nagyon sok embert érint!

A paranoiád helyesen leírtad, főleg amikor azt képzeled mindenki olvassa a gondolataidat. Ez azért van mert ilyenkor az énhatár nem szilárd, rádzúdul a világ és hasonló érzések. Aki súlyosabb paranoiában szenved annál ez az állapot tartós és a legtöbb esetben nem hiszik, gondolják magukról, hogy paranoidak lennének. Pont ezért terápiába se fognak elmenni, nem bíznak másokban.

A szorongásodról írsz és felmerült bennem a kérdés, hogy a cuccozás előtt nem volt semmi ilyesmi? Csak mert én azt tartom valószínűbbnek, hogy így 18-19 éves kor környékén több stressz éri az embert meg elvárások feladatok felelősségek és sokak ettől és még ezer egy dologtól szoronganak. A cuccokkal elfedted egy ideig, de aztán már azok is csak akkor segítenek, ha épp be vagy állva. Amit leírsz az egyfajta szociális szorongás, hisz mindig akkor nyilvánul meg amikor szerepelned kell. Ez gyakorlással igen jól eltüntethető, az iskolapszichológus tanácsa, hogy beszélj több emberrel elsőre viccesnek tűnt, de végülis most is kérdezel méghozzá jó helyen, szóval jó volt a tanács is.

Érdemes megfigyelned, hogy ha így leblokkolsz akkor mi van a fejedben. Mit érzel, mit akarsz, mit nem akarsz. Minden ami feljön az fontos. Ha elkezded visszafejtegetni lépésről lépésre akkor egyre többet megtudsz a szorongásod okáról, ami mindig egy félelem. Ha többet tudsz róla már máshogy fog megmutatkozni a tünet is. Ez egy olyan fajta "betegség", amivel szembe kell nézni és megkérdezni tőle ki vagy, mit akarsz, honnan jöttél. Egyszóval mi a gyökered.
 

 
1. musclemuki2011. május 5. 20:45
 
 
Üdv mindenkinek!
Most regeltem a fórumra, viszont már tavaly december óta nyomom követem és ha kíváncsi vagyok valamire vagy csak olvasgatni szeretnék feljövök ide. Szeretnék nyitni egy témát ha megengeditek. A téma arról szól hogy segítsünk egymásnak leküzdeni a kialakult pszichológiai betegségeket. Kezdem én: fű és spuri rendszeresen tavaly szinte egész évben. Idén márciustól visszább vettem, szinte már semmi, vagy csak nagyon ritkán pl szülinap vagy ilyesmik. Nállam kialakult a szorongás és a paranoia. A paranoiát úgy ahogy leküzdöttem, sokat olvatam neten, itt is írtak egy csomó hasznos tippet, ezek segítségével kb 5 hónap alatt túl lettem rajta, úgy ahogy és most vagyok olyan hogy nincsenek bennek ilyen érzések, csak ritkán. Nállam a következő képpen jelent meg, azt képzeltem hogy szinte mindenki a fejembe lát meg mindenki róllam beszél, és minden titkomat ismerik. Szörnyű érzés volt. Pontosan lehet nem paranoiának nevezik, de rendszeres és kellően sok mozgással, odafigyeléssel sokat javul a dolog. Jó érzés amikor érzed az egész testeddel hogy teljesen kimerültél fizikailag és jó volt, sőt most már pihenhetsz. Parázós helyzeteknél meg fel kell mérni a környzetet és az adott helyzetet, mit érzel, kik vannak körülötted és emlékeztetni magad hogy az egészet csak beképzeled. Maradj tudatos. Persze nem tudom hogy ennél intenzívebb és súlyosabb paranoiánál mi a teendő, gondolom pszichiáter vagy ilyesmik. Lényeg ha valakinek ilyen gondjai vannak írjon ebbe a témába és segítek neki/ segítünk neki. Nekem a következő a problémám, a tavalyi év miatt kialakult a szorongás. Tudom hogy a cumók miatt, mert semmit nem tettem, nem történt szerencsére semmi megrázó dolog, viszont mióta rendszeresen csináltam és egyre sűrűbben egyre többet kezdett feltörni az egész és csak akkor nem éreztem ha épp be voltam állva. Szóval az ok az meg van. Beszéltem az iskolapszichológussal, (20 éves vagyok csak bukdácsoltam szóval most végzek majd) beszélgettünk kb másfél órát, kitöltöttünk néhány tesztet, aminek alapján szorongás az eredmény viszont ez nem is érdekes mert papíron az áll ami áll. Az érdekes az amikor élőben történik meg a dolog, ő kérdezget én elkezdek válaszolni, stílust vált másféléket kérdez, én pedig nem tudok jól válaszolni és egy idő után arra leszek figyelmes hogy folyton ugyanazt a szót vagy szavakat mondom válasznak, hebegek habogok, és rájövök hogy állati hülyén nézhetek ki és nagyon égő a helyzet mikor kb ülő helyzetben jobbra lefelé bámulva ugyanazt ismétlem meg de vagy hatodjára: hát nem tudom csak ööö-háát nem tudom-hát nem tudom csak öö..... A fejem állati vörös, már beszélni se tudok, pánikba esek a hangom elbicsaklik, gombóc lesz a torkomban a vállam megfeszül. Számtalan ilyen vagy ennél durvább eset történik, ha pl valahol bunkóznak velem (boltban a kasszánál, vagy egy tanár számon kér tőlem dolgokat, igazoltat a rendőr, a benzínkúton éjjel bunlózik a 2 méteres testes kasszánál lévő ogre). Az lenne a kérdésem hogy közületek kinél alakult ki szorongás? Hogyan küzdötte le? Mennyi ideig tartott és mennyire befolyásolta az életét? Mert nekem eléggé. A sulipszichológus szerint több idegen emberrel kéne beszélnem, és ne várjak arra hogy kinövöm, gyógyszert pedig ne szedjek rá.
Jó lenne ha megnyithatnám a témát, már csak azért írom így mert van egy pár téma ami hasonló dolgokról szól, kialakult pszichikai betegségekről, a módosult tudatállapotról pl Paragép, vagy Utóhatások de az még sem ez, ez a téma elsősorban a szorongás leküzdéséről szól, kinek hogy sikerült leküzdeni, és segítenénk egymásnak ebben. Szeritnem sok mindenki küzd hasonló problémal vagy küzdött! Légyszives írjatok néhány dolgot az én problémámra, szeretném ha elmúlna ez az egész rémálom és normálisan tudnék viselkedni. Én aktív lennék a témában, ha másnak segítség kell szívesen segítek!!
üdv mindenkinek!
 

Keresés e témakörben:

 Teljes lista  > Következő tucat  >| Legfrissebbek 


Ecstasy tabletta adatbázis

Pszichonauták

DÁT2 Psy Help

RIASZTÁSOK

DAATH - A Magyar Pszichedelikus Közösség Honlapja

Alapítás éve: 2001 | Alapító: Minstrel | Dizájn: Dose | Kód: Minstrel
Rendszer: Cellux | Szerkesztő: Gén

 

A személyi adatok védelmének érdekében a DAATH nem hoz létre saját csoportoldalakat a közösségi hálókon.