 |
Legfrissebb hozzászólások (101321 - 101340)
 | |  | | | | |  | |  | | | | AAAh esetleg erről nincs valami magyar anyag? Mert amit hirtelen találtam google-n az nem tűl bőbeszédű, és leginkább kinyilatkoztatás alapú fogalmakkal szőtt körérvelést juttat az eszembe. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Kösz az aggódást Gén.Jól ismernek a helyi kórházban.Dolgoztam ott egy darabig.Majdcsak kiheverem valahogy,ha odajutok. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hogy lenne már vallás. ehh.
A szabadgondolkodás sem tisza úgy látom... sebaj majd máskor.
(a viking varázsvesszőjét azért olvasd el, egyik kedvencem)
Mindenesetre eszembe jutott egy közeli példa egy gyakorlati dolog - eddig ilyesmiről ugyanis nem igazán beszéltünk - (ez is egy érdekes cikk):
http://konyv.uw.hu/kigyoolaj.htm
(ehez hozzátenném, hogy cikkben említett kettős vaktesztet azóta több helyen is elvégezték, és homeopátia bizonycsúfosan megbukott - ha kell keresek linket is.) És most szunya:) - esetleg amilyen zsibbadt vagyok egy kis AsztrálProjekció:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egyrészt az ellentmondásmentes a mindennapi tapasztalattal szemben is követelmény, szóval nem a koherencia a kérdés, hanem hogy koherens és - vagy magyarázza meg, a tapasztalást, -vagy magyarázza meg, hogy milyen lenne a tapasztalás, ami a látásmód hatására valóban meg is változik.
Ez a tan a függve keletkezés láncolata.
http://en.wikipedia.org/wiki/Dependent_origination
Ha googlebe beírod, hogy pratitya-samutpada elég sok link van.
Az emléket meg nem megmagyarázni akartam, hanem bemutatni hogy a nememlékezés-emlékezés nem feltétlen függ az agytól. Hol a határ a jellemformáló saját elmékek és a külső ingerek feltételeként aktivizálódó archetipikus viselkedés között? Ezek legfeljebb előfeltételezéseikben térnek el, tehát én kialakultam valamilyenné (a tapasztalataim emléke alapján), vagy mindig is ilyen voltam, csak most megnyilvánul valamilyen a körülményektől föggő. Ráadásul itt az én határa is elmosódik. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | szent:
Olvasd vissza az egész topikot, a kórháztripekkel és gyomormosásokkal. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én is egyre fáradok :)
Azért mégis erőt veszek magamon, és megint leírom, hogy az észerű dolgok halmaza nem egyenlő a valósággal.
A tudományosan szokásos bizonyítékkritérium azért kell, hogy a tudományos eredmények összehasonlíthatóak legyenek (mondjuk nem sikerült). Az emberek egyetértése húzza meg a valóság határait. A tudomány emberei hárítják a halmazon kívüli dolgokat, mert féltik a kompetenciájukat. Az mebercsoportok, akiket egyetértés köt össze, érdekeltek abban, hogy valóság határait minél szélesebb körben ugyanúgy értelmezzék, mint ők, mert tudásuk így nem marginalizálódik.
Vélekedésüket terjesztik. A halmazon kívül eső dolgokat a halmaz elemeire vonatkoztatják, így értelmezik. Empírikus=tapasztalati. Ha valaki megtapasztalja például Szűz Máriát, akkor legfeljebb kap rá gyógyszert.
A szabadgondolkodásnál kötöttebb rendszer nem sok van.
A szkepticizmus meg egy béna vallás. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hy! Szombat este teszteltem a Piros Kengurut... :) Nagyon érdekes volt... mikor már a 3.at vettem be a ritmusérzékem teljesen elment már nem csináltam semmi mást csak néztem a tömeget és egy jó haverral beszélgettem! Egyszó mint száz szerintem elég jó, ajánlom mindenkinek!
Presented by: Freedom :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Az a kitétel, hogy "empírikus logikai elveknek megfelelő racionális bizonyíték" tipikus szófacsarás, azt jelenti, hogy "amit elfogadok". |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én nem megyek olyan messze, mint Bence. Az ellentmondásmentes magyarázatra kiváncsi lennék. Egy magyarázat koherens volta még nem garantálja, hogy helyes.
Rigor: Kezdünk egyetérteni. Ám a fantázia lényegesen többet érdemel, minthogy mellékes, vagy redundáns agyi folyamatoknak tekintsük. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az emlékezés ennél összetettebb dolog. Attól hogy nem tudunk felidézni bizonyos emlékeket, azok hatása mégis jellemünkben elraktározódik, - egy amnéziás például képes olyan munkafeladatok elvégzésére amelyekre nem emlékszik hogy valaha is csinált volna ilyet, vagy hogy tanulta volna. Sőt idővel az emlékei vissza is térhetnek.
Az a fajta sérülés amiről én beszélek nem teszi ezt lehetővé.
Azaz mondjuk az "egy órás" betegnek megtanítunk valamit, a következő "újraindulást" követően nem marad meg a képesség.
A kézzelfoghatót valóban szét lehet cincálni, de gondoltam kevésbé kacifántos mintha azt írnám hogy az empírikus logikai elveknek megfelelő racionális bizonyíték.
"Ha létezik olyan leírás, mely elmondja, hogy a tudatból hogy jön létre a test, és ez ellentmondásmentes, akkor mért kéne tovább keresni? (létezik)" - na arre kiváncsi vagyok, mi lenne az?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Rigor:
"Az emlékekkel mi a helyzet? Ha hibás a vétel attól még a lélek emlékeinek rendben kéne lennie, azokkal mi van?"
A legtöbb ember nem emlékszik a gyerekkorára, az álmaira, az elalvásra, a felébredésre, a tegnapra, stb. És mégsem volt agysérülésük. Szerintem az emlékek két dologból állnak össze - milyen tudatos voltál akkor, mikor ez veled megtörtént, és főleg milyen tudatos vagy most? Most minnél inkább, az kiegyenlíti a múltbéli zavarodottságot, de az emlékek a térben tárolódnak, hiszen ott történtek meg, és csak az érzékelt idő választ el tőlük. Tipikus materiális megközelítés, hogy az emlékeknek valami anyagi formában kellene meglenniük - akár rezgés formájában.
"Másfelől ez hogy létezik valami független dolog, kizárólag képzelgésen, fantázián alapuló feltevés, mivel a kézzelfogható bizonyítékok pont az ellenkezőjét mutatják."
A kézzelfogható egy rendkívül rossz szó, mert azt sugallja, hogy amit meg tudunk fogni, az "valóban" van, míg amit nem tudunk megfogni, az nincs is. Mért lehetne az bizonyíték az anyag létezésére, hogy egy mésik anyaggal kölcsönhatásba lép? Ez legfeljebb az anyagsága bizonyítéka, hiszen az az anyag, ami más anyaggal mérhető. Ami pedig fogható, az fogalmilag fogható. Az ilyen érvelések hibái, mivel logikusak nyilván az előfeltételezéseikben rejlenek. Ahelyett, hogy abból indulnának, ki, hogy én tapasztalok, abból indulnak ki, hogy a testem tapasztal engem. Az, hogy az agy "generálja" a léttapasztalatot, legjobb esetben is hipotézis, mivel a tudomány semmilyen módon nem magyarázza a tudatot, legfeljebb, hogy valahogy mégis ez van, de még nem tudjuk hogyan. Szerintem alapvető filozófiai kérdés, hogy tapasztaló nélkül van e valami, de ha a tapasztaló adja a valamiségét, akkor nincs független létezés. Egyébként a tudománynak nem is lehet célja, hogy ezekre a kérdésekre válaszoljon, csak az a baj, ha mégis megpróbálják. Mért nem lehet az agyat egy 3d metszetnek tekinteni, ami a többdimenziós egó fizikai kivetülése. Igy nem lesz egymástól elválasztva, nem fügetlen, az "egyik" változása a "masikban" is kimutatható (érzelmek, drog). Mind a kettőről lehet tapasztalatunk, mivel azt, hogy van létélményünk, testérzetünk, vagy érzelmeink, ugyanúgy tudatában lehetünk, de ezen kívül nincs semmi további bizonyítéka a létezésének. Akkor meg sokkal logikusabb, hogy a tudat a közös ezekben, sőt, így mivel ez az alap, ezt nem is kell magyarázni. Ha létezik olyan leírás, mely elmondja, hogy a tudatból hogy jön létre a test, és ez ellentmondásmentes, akkor mért kéne tovább keresni? (létezik)
" A valóság megismerésében ugyanakkor vannak korlátok melyek abból fakadnak hogy nem tudhatjuk meg mindenre a választ"
Azért, mert te nem tudod, vagy mert nem tudsz olyan tanról, amely ellentmondásmentesen leírja a világ felépítését-működését, még nem biztos, hogy nincs, vagy nem lesz (volt). Tudhatjuk mindenre a választ. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én úgy vagyok a magyarázatokkal, hogy ami az empírikus elveknek megfelelő, elfogadom, és ha nem találok racionális magyarázatot akkor nem helyettesítem be egy kitalálttal, vagy érzelmi alapú, esetleg spekulációs elmélettel, hanem bevallom hogy nem tudom.
Ettől még foglalkozom ezekkel az elképzelésekkel, hátha véletlenül elvezetnek a megoldás felé, de meghagyom azon az síkon ahol a fantáziám is mozog.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Na!Most olvastam egy keveset.Arra jutottam,hogy bedobok 250et és keresek egy olyan pocsolyát,mint amiben papuan testvérünk fuldokolt és belevetem magam. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Két napig? Nincs valami gyorsabb megoldás? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Az a Datura innoxia, nem a nálunk honos Datura stamonium. A hatóanyagcsoport a Solanaceae családra jellemző tropánvázas alkaloidok (hyosciamin atropin, szopolamin) Viszont arra már nem emlékszem van-e valami más cumó is mellette. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | A Don Juan tanításaiban sok szó esik a maszlagról. Ebbe a topikba belinkelte valaki a teljes szöveget, meg se kell venned. A KENYŐCS-ről is van leírás:) Lábszárra és nemi szervre kenték, repülni tanít. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem szeretek sokat úgy olvasni,hogy keresgélnem kell.Inkább a kísérletezés.A rosszullétektől nem tartok.
MAGIC!
Mi van azzal a masszával?Mennyit?Hova?Tényleg? Kösz |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Well. Érthető amit írsz. Sokszor a gyakorlati magyarázat hiányzik és bonyolult, meg misztikusnak tűnő kérdésekre nagyon egyszerű magyarázat adódik. Aki ezt az egyszerű magyarázatot megtalálja, az gyakorlati szempontból jobban jár, mint aki valami hozzáférhetetlen erőknek tulajdonítja a hatást. Célszerű tudni a villámról, hogy a légtömegek hőmérséklet- (ezáltal töltésbeni) különbségéből fakadó elektromos kisülés, mintsem hogy a dühös Zeuszra kennénk az egészet.
Azért ezzel nincs vége a történetnek. Ettől akár Zeusz még létezhet is. Ha a világot úgy szemléljük, hogy abban a már megtalált természettudományos elvek mindent megmagyarázzanak, az is vágybeteljesítő gondolkodás, egy mechanikus és ezért könnyen érthető, tehát biztonságos világ iránti vágyé. Miképpen a fanatikus hívő, a materialista is úgyanúgy gyűjti a szemléletét megerősítő tényeket, vagy jeleket, és hagyja figyelmen kívül a kétségekre okot adókat. Másképpen nem mondaná, hogy Mozart visszafelé játszva is pont ugyanannyira élvezhető.
Az ember, ha feszült, gyakorlatilag bármiféle magyarázattól valamelyest megnyugszik, ha elhiszi. Ha azt mondja a pszichiátere, hogy azért depis, mert az agyában felszaporodott valami molekula, vagy az acetilkolin másképp baszkurálja a receptorokat, attól ugyan meg nem gyógyul, de képes lehet valahogy kezelni a helyzetét. A veszteség ott keletkezik, hogy nem gondolkodik el rajta, hogy miért is borult fel a status guo? Beszedi a dilibogyót, oszt jóvan. Vagy elmegy terápiába, ahol vagy kap egy magyarázatot, vagy nondirektív eszközökkel eljuttatják egyhez. Egy sablonhoz. Annyiszor leírtam már, hogy kissé szégyellem: az egyszerűsítő magyarázat szűkíti a világot. Végül addig szűkül, hogy a magyarázataink tökéletesek lesznek. A problémákat igazítjuk a magyarázathoz, és nem fordítva. Először csak értelmezzük az érzéseinket, aztán már az észlelést is torzítjuk. Végül ott áll egy intelligens, tájékozott tökfej.
Az attribúcióink rendszere tipizálódik, rögzül. Egy jelenség okságában a lehetséges válaszok közül azt tartjuk helyesnek, amit először megértettünk. Az első válasz torzítja a többit.
Egy buddhista kritika: "A nyugati ember feje tele van gondolatokkal. Általában egész életében ugyanazokkal."
Teljesen igazad van, térképezzük fel magunkat, az állati késztetések szintjét is beleértve. Csak ne essünk abba a csapdába, hogy miközben jár az agyunk, s azt hisszük a megértés útján haladunk, mindenben azt a néhány megértett gondolati modult fedezzük fel, s körbe-körbe járunk. Csalóka dolog a sok felvetődő kérdés. Néha nem kinyitják a világot, hanem bezárják. A sok kérdés gyakran csak annyit takar, hogy egy helyzet hogyan tükrözi vissza a sablonjaimat.
Mindazonáltal természetesen nem vitatom el tőled, hogy a kézzelfogható és gyakorlatias magyarázatok kielégülést okoznak neked. |
| | | | |
|
