 |
Legfrissebb hozzászólások (111991 - 112010)
 | |  | | | | |  | |  | | | | Tényleg, nem lesz valami nagyobb megmozdulás a döntést követően? |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | én meg lezárom életem legszebb évét azzal, h a végén megint besz*ptam, mint mindig...
ja amúgy 5leteim nekem is vannak, hogy lehetne fájdalommentesen (sőt kellemesen!) végezni magammal, de úgy gondoltam azért ilyeneket már csak ne írjunk ide. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Este 3
A csend ölel át
Csak magányom hallgatja
Vágya Önmaga
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Gén, látom még mindig szereted a pontosságot :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Most perpill egész jól vagyok, de úgy hiszem, egy aranyos lányon kívül igazán senki nem tudja orvosolni a problémáimat"
Hát ez van sok helyen :-)
De nagyon is ennek a topiknak a témája, mert egy aranyos lány sokszor visszatarthatja az embert :-)
A horoszpók szerint december végén megérint az igaz szerelem egy csendes aranyos lány képében és jól zárom életem eddigi legszarabb évét. Ámen! :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hát nálam ilyen probléma egyáltalán nincs. Semmi bajom a vérrel, szeretm az ízét is (és nem csak a sajátomét ismerem)
Freud bácsi tudta hogy kell: "a lethal dose of morphine"-t vett magához az angol olvasmányom szerint. Biztos tetszett neki.
Ez, hogy nem vagyok a toppon, nem igaz. Éppen az utolsó hajnalka-élményem után kezdtem igazán felfogni és a gyakorlatba átültetni az "ember küzdj és bízva bízzál"-t. Minden faszán ment, ami meg nem, azon megpróbáltam javítani és tudtam hogy sikerülni fog. "Aztán egy napon elromlott mindez" (RTL klub:]), szal egyszer csak elbaszódott a kedvem, de úgy rendesen. Gyűlöltem magam, hogy bármennyire szárnyal az elmém, a testem csak egy darab szar, ami nem képes követni.
Most perpill egész jól vagyok, de úgy hiszem, egy aranyos lányon kívül igazán senki nem tudja orvosolni a problémáimat; de ez már nem ennek a topiknak a témája. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Im itt a szenvedés belül,
ám ott kívül a magyarázat.
Sebed a világ - ég, hevül
s te lelkedet érzed, a lázat.
Rab vagy, amíg a szíved lázad -
úgy szabadulsz, ha kényedül
nem raksz magadnak olyan házat,
melybe háziúr települ.
7
Én fölnéztem az est alól
az egek fogaskerekére -
csilló véletlen szálaiból
törvényt szôtt a mult szövôszéke
és megint fölnéztem az égre
álmaim gôzei alól
s láttam, a törvény szövedéke
mindíg fölfeslik valahol.
8
Fülelt a csend - egyet ütött.
Fölkereshetnéd ifjúságod;
nyirkos cementfalak között
képzelhetsz egy kis szabadságot -
gondoltam. S hát amint fölállok,
a csillagok, a Göncölök
úgy fénylenek fönt, mint a rácsok
a hallgatag cella fölött.
9
Hallottam sírni a vasat,
hallottam az esôt nevetni.
Láttam, hogy a mult meghasadt
s csak képzetet lehet feledni;
s hogy nem tudok mást, mint szeretni,
görnyedve terheim alatt -
minek is kell fegyvert veretni
belôled, arany öntudat!
10
Az meglett ember, akinek
szívében nincs se anyja, apja,
ki tudja, hogy az életet
halálra ráadásul kapja
s mint talált tárgyat visszaadja
bármikor - ezért ôrzi meg,
ki nem istene és nem papja
se magának, sem senkinek.
/J. A. : Eszmélet |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nomad: a szövegkörnyezet miatt én azt hittem az ugyanannak tűnik, meg az ugyanaz az a holdra meg a holdra mutató ujjra vonatkozik.
Tetrahíd: oké. Én érzek is hasonlóságot szerrel és lazítással elért állapotaim között.
Tulajdonképpen az egész drogozással kapcsolatban ez a legfontosabb kérdés. Mert előfordulhat, hogy egész jól szót értek egy ellenzővel, pl. megérti, hogy milyen káros a kriminalizált állapot, még esetleg lassan azt is megtapasztalja, hogy emellett lehet az ő értelmezésében is élni, dolgozni stb.... azonban a végén mindig ott a kérdés, hogy "mire jó ez nektek?", főleg a sokféle kockázattal szembe állítva. Aztán, ha elkezdem mondani miért, akkor megint vita... mégpedig hitvita, legalábbis szerintem. És nekem magyarázni kell a bizonyítványom, és árgus szemekkel keresik érveim bizonytalan pontjait... Úgyhogy lehet, hogy egyszerűen csak azt kéne mondani, csak. Vagy semmit. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Sad, nem tudom te mit értessz műveltségen, de szerintem minél műveltebb valaki, annál több dologban képes meglátni a szépet, ergo ez éppenhogy segít a boldogságban. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Kis Műveletlenséggel tarkítva pedig majdnem tökéletes... :)) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha a tudat létezik:
Mi igazolja??
A tények, cseleketdet, hogy mondjuk megbeszéled magadban, hogy mekkora F@sz az az ellenőr...??
Szubjektív objektum... a tudat: mint egy könyv. Beszél hozzád, tatnulsz tőle, (vele), de sok könyv sok ellentmondás...
A tudat pedig nem más, mint egy érző lény, mely ott lappang lelkedben, az biztos hogy él, de az nem biztos hogy életre fog kelni.
=soha nem leszünk önmagunk urai!100%ban!
Észleljük magunkat, de ő vajon észlel minket...?? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ezekbe a dolgokba nincs beleszólásunk. Nem csak a demokrácia miatt, mert a társadalom többsége nem akarja, hogy a droggal, drogosokkal kacspolatba kerüljön, hanem mert a "vezetők" nem akarják. Ha a vezetők akarnák, véghezvinnék. Mindig az van, amit ez a szűk réteg akar, minden egyéb csak ideológia, a rendszer, a törvények, a jog, vallás stb... mi a nyájhoz tartozunk ( márakit terelni tudnak) az egy ördögi kör, 22es csapdája, aki belép nem jár jól. Ezért nem érdemes foglalkozni vele. A minap olvastam egy jót
"
1. Kábulathoz való jog nem létezik
2. Az alkoholgyártók éves bevétele idén meghaladta a 600 milliárd forintot.
3. Valaki kábít engem" |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | BT:
ugyanannak tűnik: A szöveg átveszi a Szentség szentségét, és mint egy önlétező dolgot a hívőnek mintegy meg kell védenie. (mivel nem érti meg a dolgok egylényegűségét, be kell iktatnia egy közbenső "tárgyat" az abszolút és a könyv közé - > a szentség, amihez ragaszkodniuk kell, hiszen ha ez nem lenne, ők maguk is "elveszítenék" a kapcsolatot az abszolúttal, tehát ha valaki 2ségbe(!!) vonja ezt a szentséget, az a saját abszolúttól való elválasztása lehet).
ugyanaz: annak bármi ugyanaz, semmi nem elválasztott a végső igazságtól, de azok számára akik ezt nem vágják, egy szeméthalomból sokkal nehezebb lesz eljutni hozzá, mint egy "szent" iratból. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ez jó :-)
A boldogság nem más, mint jó egészség és rossz memória.
Albert Schweitzer
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Igen, ez a "holnap" sokszor gázos. Én most a hétvégével vagyok így. Mennyire relatív az idő! Amikor boldog az ember, mindig kevés egy hétvége a pörgéshez, most meg alig telnek az órák és az ember az alvást várja.
Jól ki van ez találva, nehéz kilépni az ExistenZ-ből. Nekem sem lenne kedvem szomorúvá tenni a hozzátartozóimat, barátaimat. Persze tudom, hogy valahol önzés sajnálni azt, aki elmegy, mert az ő döntése.
Nekem visszatartó tényező a fájdalom is. Jelenleg nem tudok olyan halálnemet elképzelni, ami ne fájna vagy ne kéne hozzá nagy bátorság. Talán akik tartanak a fiókban egy fegyvert, könnyebben megteszik, csak kihúzzák, felhúzzák, meghúzzák. Kinek van kedve gyógyszereket, magas helyeket keresgélni, pengékkel próbálkozni? Én rosszul leszek a vértől, már előre is. Ugye milyen groteszkül hangzik? Saját testünket elpusztítani ahhoz, hogy a tudatunk kiszakadjon ebből a világból. Szegény test, aki nem tehet semmiről, szolgál minket híven és ilyeneken törjük a fejünket.
Jól ki van ez találva. Ha lenne egy kulcsmondat, amit kimondva vége lenne az életnek, szerintem a bolygó nagy része állandóan meghalna-alakot változtatna.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Azon gondolkoztam, hogy ha mindenki, aki akár egyszer szívott és tetszett neki, kimenne az utcára, vajon hányan lennénk? Szerintem meggyőző tömeg lenne, csak az emberek többsége fél kimenni a sok barom miatt. Mondjuk ha lenne egy tiltakozó megmozdulás, elmennék, de úgy hogy egy hetet kihagytam, nehogy a tüntetés végén az egész tömeget rögtön drogteszthez tereljék :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Gén, BT:
igen, a siker eléggé elcsépelt szó. Én egyszerűen boldogságban mérem az életem sikerét. Ehhez gyakran nem is kellett semmilyen tevékenység, sokszor volt, hogy egyszerűen a létezés miatt voltam boldog, nem valami elvégzett dolog miatt. Kint voltam az erdőben nyáron és boldog voltam a napfénytől és a fáktól.
Bár tudom, hogy nem kéne, hogy így legyen, de nekem ehhez hozzátartozik az is, hogy mindig történjen valami, társaságban legyek, legyen valaki mellettem. Nyilván ezek a körök, Viola mai költözése is azt próbálja megtanítani, hogy érezzem magam egyedül is jól a bőrömben, aztán a többi csak a hab a tortán. De valahogy ez mostanában nem megy. Én is változok, csak néha úgy érzem, nem jó irányba. Biztos ti is észrevettétek, de régen jókedvű voltam, poénkodtam, folyamatosan dumáltam, igen szerettem a középpontban lenni, mostanában ha el is megyek veletek a törzshelyre, jobbára csak ülök és hallgatok. Valahogy elhagytam ezt a régi énem.
Talán annyival tartok "előrébb" a spirálban, hogy sokszor meg tudom figyelni ezeket az állapotokat. Igen, néha én is érzem, hogy valaki vezet, csak az egómnak nem tetszik az irány. Most azt mondogatom, hogy pont a nehéz időkben kell a legjobban figyelni. Amikor úgy gondoljuk, mindenki, Isten, a boldogság, az öröm elhagy, akkor látszik igazán, hogy Isten a legjobbat akarja. Úgyhogy nincs is másra szükség, mint türelemre, bizalomra és tudatosságra. Drogra azt hiszem, most nincs szükség.
Hogy kicsit ontopik is legyen, most az az érzésem, ha szívnék, ugyanazon a körpályán tartana. A múlt hétvégi trip is megerősített ebben. Most inkább azon töröm a fejem, mit kezdjek ezzel a hétvégével, valamit ki kell találni, hogy ne üljek itthon a gép előtt.
(Erre is lehetett volna topikot nyitni, emberi kapcsolatok és a számítógép)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nekem inkább a paranoia jut erről eszembe...amibe a szülők belevonása óriási felelőtlenség;) |
| | | | |
|
