 | 
Legfrissebb hozzászólások (112001 - 112010)
 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Sad, nem tudom te mit értessz műveltségen, de szerintem minél műveltebb valaki, annál több dologban képes meglátni a szépet, ergo ez éppenhogy segít a boldogságban. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Kis Műveletlenséggel tarkítva pedig majdnem tökéletes... :)) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Ha a tudat létezik:
Mi igazolja??
A tények, cseleketdet, hogy mondjuk megbeszéled magadban, hogy mekkora F@sz az az ellenőr...??
Szubjektív objektum... a tudat: mint egy könyv. Beszél hozzád, tatnulsz tőle, (vele), de sok könyv sok ellentmondás... A tudat pedig nem más, mint egy érző lény, mely ott lappang lelkedben, az biztos hogy él, de az nem biztos hogy életre fog kelni. =soha nem leszünk önmagunk urai!100%ban!
Észleljük magunkat, de ő vajon észlel minket...?? |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | ezekbe a dolgokba nincs beleszólásunk. Nem csak a demokrácia miatt, mert a társadalom többsége nem akarja, hogy a droggal, drogosokkal kacspolatba kerüljön, hanem mert a "vezetők" nem akarják. Ha a vezetők akarnák, véghezvinnék. Mindig az van, amit ez a szűk réteg akar, minden egyéb csak ideológia, a rendszer, a törvények, a jog, vallás stb... mi a nyájhoz tartozunk ( márakit terelni tudnak) az egy ördögi kör, 22es csapdája, aki belép nem jár jól. Ezért nem érdemes foglalkozni vele. A minap olvastam egy jót
" 1. Kábulathoz való jog nem létezik 2. Az alkoholgyártók éves bevétele idén meghaladta a 600 milliárd forintot. 3. Valaki kábít engem" |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | BT:
ugyanannak tűnik: A szöveg átveszi a Szentség szentségét, és mint egy önlétező dolgot a hívőnek mintegy meg kell védenie. (mivel nem érti meg a dolgok egylényegűségét, be kell iktatnia egy közbenső "tárgyat" az abszolút és a könyv közé - > a szentség, amihez ragaszkodniuk kell, hiszen ha ez nem lenne, ők maguk is "elveszítenék" a kapcsolatot az abszolúttal, tehát ha valaki 2ségbe(!!) vonja ezt a szentséget, az a saját abszolúttól való elválasztása lehet).
ugyanaz: annak bármi ugyanaz, semmi nem elválasztott a végső igazságtól, de azok számára akik ezt nem vágják, egy szeméthalomból sokkal nehezebb lesz eljutni hozzá, mint egy "szent" iratból. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Ez jó :-)
A boldogság nem más, mint jó egészség és rossz memória.
Albert Schweitzer
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Igen, ez a "holnap" sokszor gázos. Én most a hétvégével vagyok így. Mennyire relatív az idő! Amikor boldog az ember, mindig kevés egy hétvége a pörgéshez, most meg alig telnek az órák és az ember az alvást várja. Jól ki van ez találva, nehéz kilépni az ExistenZ-ből. Nekem sem lenne kedvem szomorúvá tenni a hozzátartozóimat, barátaimat. Persze tudom, hogy valahol önzés sajnálni azt, aki elmegy, mert az ő döntése. Nekem visszatartó tényező a fájdalom is. Jelenleg nem tudok olyan halálnemet elképzelni, ami ne fájna vagy ne kéne hozzá nagy bátorság. Talán akik tartanak a fiókban egy fegyvert, könnyebben megteszik, csak kihúzzák, felhúzzák, meghúzzák. Kinek van kedve gyógyszereket, magas helyeket keresgélni, pengékkel próbálkozni? Én rosszul leszek a vértől, már előre is. Ugye milyen groteszkül hangzik? Saját testünket elpusztítani ahhoz, hogy a tudatunk kiszakadjon ebből a világból. Szegény test, aki nem tehet semmiről, szolgál minket híven és ilyeneken törjük a fejünket. Jól ki van ez találva. Ha lenne egy kulcsmondat, amit kimondva vége lenne az életnek, szerintem a bolygó nagy része állandóan meghalna-alakot változtatna.
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Azon gondolkoztam, hogy ha mindenki, aki akár egyszer szívott és tetszett neki, kimenne az utcára, vajon hányan lennénk? Szerintem meggyőző tömeg lenne, csak az emberek többsége fél kimenni a sok barom miatt. Mondjuk ha lenne egy tiltakozó megmozdulás, elmennék, de úgy hogy egy hetet kihagytam, nehogy a tüntetés végén az egész tömeget rögtön drogteszthez tereljék :-) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Gén, BT:
igen, a siker eléggé elcsépelt szó. Én egyszerűen boldogságban mérem az életem sikerét. Ehhez gyakran nem is kellett semmilyen tevékenység, sokszor volt, hogy egyszerűen a létezés miatt voltam boldog, nem valami elvégzett dolog miatt. Kint voltam az erdőben nyáron és boldog voltam a napfénytől és a fáktól. Bár tudom, hogy nem kéne, hogy így legyen, de nekem ehhez hozzátartozik az is, hogy mindig történjen valami, társaságban legyek, legyen valaki mellettem. Nyilván ezek a körök, Viola mai költözése is azt próbálja megtanítani, hogy érezzem magam egyedül is jól a bőrömben, aztán a többi csak a hab a tortán. De valahogy ez mostanában nem megy. Én is változok, csak néha úgy érzem, nem jó irányba. Biztos ti is észrevettétek, de régen jókedvű voltam, poénkodtam, folyamatosan dumáltam, igen szerettem a középpontban lenni, mostanában ha el is megyek veletek a törzshelyre, jobbára csak ülök és hallgatok. Valahogy elhagytam ezt a régi énem. Talán annyival tartok "előrébb" a spirálban, hogy sokszor meg tudom figyelni ezeket az állapotokat. Igen, néha én is érzem, hogy valaki vezet, csak az egómnak nem tetszik az irány. Most azt mondogatom, hogy pont a nehéz időkben kell a legjobban figyelni. Amikor úgy gondoljuk, mindenki, Isten, a boldogság, az öröm elhagy, akkor látszik igazán, hogy Isten a legjobbat akarja. Úgyhogy nincs is másra szükség, mint türelemre, bizalomra és tudatosságra. Drogra azt hiszem, most nincs szükség.
Hogy kicsit ontopik is legyen, most az az érzésem, ha szívnék, ugyanazon a körpályán tartana. A múlt hétvégi trip is megerősített ebben. Most inkább azon töröm a fejem, mit kezdjek ezzel a hétvégével, valamit ki kell találni, hogy ne üljek itthon a gép előtt. (Erre is lehetett volna topikot nyitni, emberi kapcsolatok és a számítógép)
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Nekem inkább a paranoia jut erről eszembe...amibe a szülők belevonása óriási felelőtlenség;) |
| |  |  |  |

|