 |
Legfrissebb hozzászólások (113021 - 113030)
 | |  | | | | |  | |  | | | | Minden oké tetrahíd, csak kiváncsi voltam. A magam részéről viszont életpárti vagyok, és egyáltalán nem hinném, hogy valaha öngyilkos lennék. Pont ezért volt számomra érdekes és újszerű az az este. Hát leírtam. Meg mivel nem az a címe hogy "Miért akartál már meghalni?", nem gondoltam rá, hogy veszélyes is lehet. Remélem nem az. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | rájöttem
nem, akkor sem lesz más a véleményem.
liberalize it
we love this weed
free ganja
freen power
just smoke it
:)
bocsi |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha bőg az ember lánya valamiféle szerelmi bánatból kifolyólag, a legtöbben azt mondják, ugyan, azért nem érdemes. (Megjegyzem, szerintem nincs értelme ennek, mert az ember nem azért sír, mert érdemes, hanem mert sírhatnékja van.) Nem tudom eldönteni, azért mondják ezt az emberek, mert érthető okokból jobb szeretnék, ha túl esnél a dolgon, vagy azért mert valóban így gondolják?
Úgy tűnik, nem divat a reménytelen szerelem (gondolom alacsony a költséghatékonysága). Amire kíváncsi lennék, hogy divattól függetlenül ki hogy érez valójában. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egy egyetemista srác meghívja ebédre az anyját az albérletbe, ahol lakik. Az ebédnél ott van a fiú lakótársa is, egy gyönyörű lány. Az anya folyton ezt a lányt figyeli, és gyanítja, hogy valami viszonyuk is lehet. Amikor vége az ebédnek már egész biztos benne, hogy több van közöttük mint egyszerű szobatársi kapcsolat. A srác szinte olvas anyja gondolataiban:
- Hidd el anya, tudom mire gondolsz, de nincs közöttünk a világon semmi, mi csak lakótársak vagyunk! Kb. egy hétre rá a lány gyanakvóan megy a sráchoz:
- Egy hete, mióta az anyád itt járt, nem találom a szép ezüst merőkanalat...
- Nem tudom elhinni, hogy ő lett volna, de azért most írok neki egy levelet, csak hogy biztos legyek benne. Így a fiú leül az asztalhoz és írja a levelet: "Kedves Anya! Nem mondom, hogy te vitted volna el az ezüst merőkanalat a lakásunkból, és azt sem mondom hogy nem te voltál. De tény, hogy hiányzik azóta, hogy te itt jártál ebédelni."
Néhány napra rá megérkezik az anyja válasza: "Kedves Fiam! Nem mondom, hogy te lefeküdnél azzal a lánnyal, de azt sem mondom hogy nem. De tény, hogy ha ő a saját ágyában aludna, akkor mostanra már régen megtalálta volna azt a merőkanalat. Anyád" |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | "Mindig nagyobb távolság van mögöttünk, mint közöttünk." |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Cirok (ha nem mindegy már):
Szerintem nincs értelme ennyivel később plusz ekit rátolni. Annak már olyan a hatása, mintha csak amfetamin lenne, a tolerancia miatt. Én úgy tolnám, hogy t+1-kor egy egész eki és t+1,5-kor még egy fél. Ez az eki "tudományos adagolása" a csúcshatás kitolásához.
Aztán én addig nem zöziznék, amíg ekit érzek. Amikor meg már kívánja a szevezet akkor meg de. Nem tudományosan, hanem csak lazán, ahogy jól esik.
"Emlékszem" egy tripre Bigánál, ahol addig adtuk körbe a pipát folyamatosan újratöltve amíg ki nem dőltünk. Papírosan ez elég sokára következik el. Asszem Biga ráadásul akkor tett be valami jó kis zúzós Ozric Tentacles CD-t. :-))
A nagy hanyattfless legyen veletek!
CFP |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Candybrada igen, én is ezt mondom, kösz a Mindenség nevében!
Doki, a matematika szépségét nem vitatom, becsülöm is, az első -és ezidáig egyetlen- kaktuszozásom alkalmával szerettette meg velem az az ember, akiről egyszer beszéltem és picit ismered is. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | a rendszer szót ugyanarra használom mint a nézőpontot.
nem én kényszerítek. a nézőpontok nagyrészét nem én találom ki, csak úgy vannak. nekem csak eszembejutnak :)
a matematika meg akármennyire valóságidegen tud szép lenni :)
még vicces is néha :)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem a gond ott kezdődik, ha megpróbáljuk dobozba tenni az abszolútat és elkereszteljük. Azért gond ez, mert a beszéd relatív. Az abszolút, ami minden helyzetben és mindenhol igaz és állandó, az emiatt szavakon, gondolatokon és minden elképzelésen túli. És a valóságnak az az egyik oldala, hiszen a valóság egyszerre áll a relatívból, amit most is tapasztalunk és az abszolútból, amit hát jópáran (pl én se) nem tapasztalunk.
Bár szerintem sokan "kostolgatjuk". :-))
A nagy hanyattfless legyen veletek!
CFP
u.i.: Szabadesés rulez! :-) |
| | | | |
|
