 |
Legfrissebb hozzászólások (114771 - 114780)
 | |  | | | | |  | |  | | | még valami: a választás nem a káosz és az egyszerűség között van... az evolúció mindig párhuzamosan stabilizálja az elért állapotot és tör előre a következő lépcsőfok felé (ezt a kettőt egyszerre). az előbbi, a stabilizálás teszi lehetővé, hogy a világ egyben maradjon (tehetetlenség, mindig van egy éppen kurrens "valóság"), a másik a progresszió: a tudat egyre tágasabbra nyitása. mi (az ember) is ezért jöttünk létre, hogy a következő evolúciós szintet lehetővé tegyük.
minden tudattágulásnál nő a káosz. először tágul a tudat, az beengedi a káosz addig láthatatlan dimenzióit, aztán a tudat nekiáll rendet teremteni ebben a káoszban és csinál egy következő valóságot, ami a káosz energiáit egy struktúrában teszi felfoghatóvá (a tudat így teremtővé válhat, mert csak abban lehet teremtő tevékenységet folytatni, aminek a struktúrája, a korlátai jól meghatározottak).
a tudat tulajdonképpen a káoszt valósággá köpülő szerkezet, amely e köpülési folyamat hatására olyképpen gyarapodik (tágul), hogy a káosznak újabb és újabb dimenziót engedi hozzáférhetővé a köpülési folyamat számára. hogy ez a folyamat végtelen-e az jó kérdés, én hajlok rá, hogy nem.
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | bazeg Nomad te buddha vagy :-)
elképesztően beletaláltál ezzel a leveses hasonlattal.
az "Isten a mérleg nyelve aki a Semmi" is tetszik...
most már csak össze kéne kötni a kettőt (üresség - forma)
ha az üresség már tisztán látszik, akkor a formavilágból kivesznek a szükségtelen parák. lehetünk Hitlerek anélkül, hogy elszabadulnának a megidézett hatalmak, magunkon keresztül kiengedhetjük végre a legfélelmetesebb alien istenségeket is (akiktől addig az emberiséggel együtt, egy nyájként féltünk, rettegtünk, mint a tűztől), mert nincs már amibe beleakadhatnának. amikor az ilyen alien energiák beleakadnak a nem-tisztázott tudatrögzültségekbe (egó-parák), abból lesz a Hitler-kaliberű Rossz. valakit megbabonáz az energia, megidézi a démont, de a tudata nem képes még rá, hogy "elbánjon" a fenevaddal: a fenevad eszi meg őt és a terror/horror/Sátán stb. eszközévé teszi, rajta keresztül tombolja ki magát a gátját vesztett magenergia (végső soron erre is szükség lehet, az emberiség ezáltal is megkönnyebbül egy kicsit).
a történelem - az inkvizíció - kétségbeesett válasza a Hitlerekre: elfojtjuk az alien istenséget, megbélyegezzük megnyilvánulásait. a vadzsra guru válasza: megtisztítom a tudatot, eltüntetem a torzulások, elhajlások tudati okait és aztán - az üresség végtelen erejében bízva - hagyom, hogy átáramoljon rajtam a negativitás, ami így bemegy, eléri a létközépnullpontot, ott kimegy a nem-létbe (meghal), majd kibújik a másik oldalon és hűséges szolgámként születik újjá. az így születő létmódot újra beinjektálni a mém-térbe, megfertőzni a társadalmat a pszichedelikus vírussal. para halu így.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Re:269
Formavilág a három isteni sík egyike ez sajnos nem a föld. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Szerintetek van rossz és jó ember? És ha van akkor a rossz ember születésétől fogva rossz, vagy valami megrontotta?"
Elég lazán vetetted fel ezt a problémát... :-)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem értem mért kellene visszajelzés arról, hogy VALAKI létezik, pont az ellenkezője kellene, és ez a Dharma. A megszabadulás és megvilágosodás nem pontos megértése hibás gondolkodást eredményez, bár nem tudom mennyire érthetően lehet ezeket fogalmakkal elmondani, nem is az a legnagyobb buktató, hanem, hogy érteni akarjuk, és az intellektuális megértéssel nem megyünk semmire. (én értem, és megvilágosodtam, ez mind baromság)
Lényeg az, hogy a megszabadulás az, mikor "valaki" belátja az önvalónak tartott részéről, hogy pusztán a függve keletkezés tizenkettes láncolatában visszhangzik egy oda beragasztott bármi, nincs is önvaló, és lényiség, csak tudat, de ez nem egy tudat, vagy sok tudat, vagy időbeli, saját, egyszerűen csak tudat. A tudat örök, mert minden időben ott van, sőt a tudat változásait hívjuk időnek és elpusztíthatatlan, hiszen soha nem keletkezett, és soha nem hal meg.
A megvilágosodás pedig, hogy az "ember" folyamatosan tapasztalja a Dharmakáját, az igazságtestet, az alapot. Tehát nincs lényisége, személyiség-képzete, én-képzete, önvalója, stb. egyserűen minden jelenség a tudatban lejátszódó folyamat, külső és belső nincs elválasztva, az ebből adodó öröm a Szamboghakája, a lények által látható test pedig a Nirmákája. A tudat pedig üres, hiszen nincsen olyan dolog, ami MINDÍG benne lenne, mintegy hozzá tartozna, tulajdonsága lenne, minden ami feltételekhet kötött felmerül és eltűnnik, de bármi felmerülhet.
Minden aminek súlya van, az súlytalan.
Az időtt az emberek gyakran egy egyenes menti mozgásnak tekintik, ahol a múltbéli események átalakultak a jelenné, madj következik a jövő, és éppen az valósul meg. Szerintem sokkal szemléletesebb egy forró fazék levesnek tekinteni, ahol a jelen, amit látunk a leves felszíne. Ez nem "megy sehova", ott van a tüzhelyen, és forr. Mivel mi csak a felszínt látjuk, tapasztaljuk, hogy hol itt, hol ott jönnek fel buborékok, és jé ez vajon mitől lehet, hogyan lehetne a szép buborékokat megállítani, a csúnyákat pedig legjobb lenne, ha nem is lennének, de ha már vannak, inkább tapasztalja őket valaki más. Csakhogy mivel folyamatosan akarunk szép buborékokat, megítéljük az összeset, a csúnyákat meg elküldenénk, ezért folyamatosan termeljük a hőt, amitől forr a leves, pedig az egész csak egy tiszta tükör. Ráadásul azt mondjuk, hogy itt vagyok én, ott vannak a többiek, én majd magjavítom a saját világomat, útána akár szívesen segítek a többi lénynek is, de a legfontosabb az én, ezért még irígység, féltékenység, büszkeség is felmerül. Ez mind csak arra jó, hogy felkeverjük az egészet, és méginkább összezevarodjunk.
A megoldás az, ha meglátjuk azokat a folyamatokat, amik az egészet forralják, és kevergetik. Ezek megnyilvánulása ugyanúgy ott van a jelenben, legfeljebb a hibás látásmód miatt nem tudjuk belátni az összeset. Tehát nem csak a leves felszíne a jelen, hanem az egész leves. Ha ezt valaki belátja, az megszabadulhat a lényképzetétől, hiszen látja "saját magát" is mint egy folyamat körforgását. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Re: mindenféle
Az olyan csoportot alkotó rovarok, mint a méhek, darazsak, hangyák, termeszek nem tartják "istennek" a királynőt, vagy akármi, egyszerűen maga a hangya lény nem ezen a síkon tartózkodik, csak a fizikai szervei vannak ebben a világban, a dolgozók, katonák, stb. tehát lényegében egy lény, amelyiknek úgymond a szíve, a királynő, és karjai a dolgozók, stb. stb.
Az állatok abban különböznek az embertől, hogy nincs BENNÜK én, a csoportlélek szintén nem ebben a síkban van. Olvassatok sok Steinert, ott jól érthetőne el van magyarázva, és az okfejtés sokkal logikusabb, és teljesebb, mint akár a biblia, akár a darwinizmus, hiszen az elsőt nem abból a célból írták, hogy az ember bármit is megértsen, a darwinizmus pedig egyszerű vetítés, egy felismert jelenség egyoldalú vizsgálata után következtetéseket vontak le.
Lényegében az állatok az ember elkorcsosult formái, azok, akik lemaradtak a fejlődésben. Mint formák, az eber korábbi fejlődésének maradványai, mint tudatosság, olyan lények, akik beállították magukat egy bizonyos "igazságra" és csak azt képesek látni, inkább feladják a szabadsági fokukat, hogy biztonságban az általuk feljesztett "igazság" állapotában lehessenek.
Azáltal, hogy az emberBEN van én, az ember egyszerre képessé válik a hibára, viszont fejlődőképes is, tehát megtalálhatja és megvalósíthatja önmaga fejlődéstének ösvényét.
(egyébként ez is tévút- körbenjárás) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Isten halott. Ti öltétek meg.
Tényleg... Mit szólna Nietzsche az archaic revival-höz?
Isten él. Mi élesztettük fel. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | A helyes sorrend: Ex-isten-z |
| | | | |
|
