 |
Legfrissebb hozzászólások (116891 - 116900)
 | |  | | | | |  | |  | | | | Ilyen szivacsos, pamacsos. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Liet: Ugye neked ez volt az első MDMA élményed?
Túlértékelitek ezeket a hatásokat. Én is kipróbáltam az utóbbi hónapokban egyet s mást, közte az MDMA-t is. Nagy buli volt, soha sem fogom elfelejteni. Tényleg jobban szólt a zene, többet beszélgettünk, mint "józan" állapotban, de miután leszálltam a Földre, rájöttem, hogy az összes érzetem, ami jobbnak tűnt mint általában, csupán csak jobbnak tűnt. Az egész valalmi "műanyag" érzés volt. Nagyon jó volt és különleges, de nem belülről jött. Nem az igazi énem volt, hanem egy eltorzitott viselkedést produkáltam. Akkori kijelentéseim közül sokat megbántam. Szerintem az eki nem csak a gátlásokat oldja föl, hanem sajnos az önkontrollt is. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Volt még három trippem, az egyiken 1 Gombát ettem, valahogy nekem soha nem hatott Gomba olyan erősen, az 5 kibogozott, de egyébként az én Gomba evésemtől szinte terjesen függetlenek azok az élmények, amikor minden egy. Ez egy táborban volt, jó hidegben tűz körül vártuk, hogy emberek kijöjjenek az izzasztókunyhóból. Egyrészt nyagyszerű volt érezni a kunyhó-beli emberek kollektív tudatát, másrészt amikor kijöttek, látni a szemüket, hogy újjászülettek. Soha nem láttam még annyi embert egy helyen, akik tudták is, hogy mint jelent embernek lenni.
Volt egy 2/3 space pussy a születésnapomon, az első LSD egyéves évfordulóján. Akkor a Normafától akartunk eljutni egy barátomék házában, ami légvonalban lehetett vagy 6 km talán, mi mentünk ebben a világban vagy 25-öt. Éjszaka volt az erdőben és semmi világítás, mi pedig csak mentünk. Talán ez volt a legérdekesebb utam eddig. A vizuálok középen DMT jellegűek, folyamatosan érezni flashbackeket, és Gomba is ott van mindenütt. De nem a drogok hatása volt az érdekes, hanem az utak, az úttípusok.
Eleinte ismerős utak, ahol már jártam, aztán elfogyott a fény. Volt, hogy a sötét rengetegben mentünk, semmi ösvény, de legalább lefelé. Aztán elértünk egy aszfaltutat, és azon mentünk egy ideig, míg nem döntöttük el egy leágazásnál, hogy tekerünk.
Előttünk egy fán majomember alakok, aztán felkelünk, és megyünk tovább arra, amerről jöttünk. Ahol lefordultunk az egy útkereszteződés volt, egy tisztás. Az út elkezdett kicsit emelkedni, de nagyjából egyenesen mentünk, fák között, úgy, hogy az eget sem lehetett látni. A fák között folyamatosan érezhető egy pókháló, vagy gombafonál szerű izé, amit mindannyian érzünk, de nem lehet látni, és inkább az erdő tudatszövedékének tűnt akkor. Szóval az út egyre csak emelkedik, és egyszer csak meglátjuk azt az útkereszteződést, amelyikből elindultunk, csakhogy most pont ellenkező irányban jövünk ki belőle, mint ahogy elindultunk rajta! Totális dejavu, állomszerű érzés, tudom, hogyha ezt most komolyan veszem, akkor hihetetlen parákna nézhetek elébe, úgyhogy nem érdekelt. Mindegy, eldöntjük, hogy elindulunk ugyanazon az úton, amelyik visszacsatolt önmagára. Ekkor az út teljesen más lett. A fák ritkábbak, az út lejt, szignifikánsan teljesen másik, pedig csak megfordultunk az úton és ugyanott mentünk vissza, mint előbb. Mármár mindenki reménykedik, hogy egyszercsak leérünk a szent hegyről, de már megint ugyanott vagyunk ugyanabban az útkereszteződésben! Mindkétszer egyenesen mentünk, az út szignifikánsan különbözött, folyamatosan lehetett érezni a fonalakat, és semmi leágazás nem volt. Egyszerűen kisétáltunk a világból.
Utána eldöntöttük, hogy lemegyünk az aszfaltútról, és a tekerés helyszíne leágazás folytatásán megyünk, mert a tekeréshez felfelé mentünk a hegyre, az aszfalt út körben ment a palástján, és egy út vezetett lefelé. Itt is voltak az erdőben olyan utak, lépcsők, amit mások raktak, és ezért nehéz volt követni, de a végén csak visszaérünk az elágazáshoz, a tekerés fájához, és az aszfaltúthoz. Ez is kétszer történt meg, aztán már csak egyszerűen mentünk, bár kicsit kényelmetlen volt, mert azt hitem, hogy sosem lesz vége, és örökké ott fogunk bolyongani. Volt útközben egy kisvasút erdei állomása is, amit szintén kétszer hagytunk el, míg végre kibukkantunk egy kilátónál.
Az Erzsébet kilátó mellet benne voltunk egy felhőben, aztán ahogy lejjebb mentünk láthattuk az eső születésének fázisait. Este 8 körül indultunk, és reggel 9 után érkeztünk, de közben jókis ízelítő volt minde egyes bejárható úttípusról. Ez a trip arról győzőtt meg, hogy a racionalitás teljességgel alkalmatlan a világ teljes leírására. A testem tudta, hogy enyenesen megyek, az elmém pedig, hogy körben járok. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A DMT nem hasonlít semmilyen más anyagra amit eddig próbáltam. A külvilág eléggé elhanyagolható szempont, csak az számít, hogy lehessen feküdni, mert az állás hihetetlenül összetett folyamat, ami nem biztos, hogy sikerül. Set és setting? hát nem tudom. Szerintem ahhoz, hogy valaki tudja élvezni az élményt kizárólag elengedés kell, minden egyéb úgyis eltűnik, feloszlik, elpárolog, aztán, ha annyira akarja az ember úgyis megszilárdul.
Az illata annyira fontos dolog, hogy azzal külön is foglalkozni kell. Ha elfogadjuk, hogy a DMT az agyban is megtalálható, különleges élményekkor termelődik, és ismerjük az illatát, akár érezhetjük azt lélegzés közben is. Ha pedig "ismerjük" a hatását, és minden lélegzéskor érezzük is, akkor gyakorlatilag lehet folyamatosan DMT hatása alatt állni koncentrációval. Hogy ez mért jó? A DMT letisztítja a gondolkodást, és rádöbbent arra, hogy minden cselekedettel, vággyal, gondolattal, beleavatkozunk a világba, de az egónk kicsinyes törekvései vezetnek, nem pedig az egész. DMT-vel (is) tudatosítani lehet azokat az elmemozgásokat, amik a világ változását okozzák, és vissza lehet fordítani őket. Gyakorlatilag egy másik hullámmal, azzal, amellyel látjuk, hogy minden amit valaha csináltunk hat ránk, kioltható a vágy hulláma, és így mindkét irány tudatosodott, mi pedig középen vagyunk a fényben.
A legfontosabb dolog az volt, hogy az utóbbi időben is eléggé a szenvedélyeim vezettek, és sokat szerencétlenkedtem olyan dolgok miatt, mint önelfogadás, stb. Ez teljesen eltűnhet DMT után, hiszen belátható, hogy mind a mások, mind a saját véleményunk magunkról kizárólag egy bizonyos nézőpont kérdése. A legtöbbször a nézőpont a fölöttes énben van, amelyil elbírálja az én-t, jól vagy rosszul, bár ez is felesleges dualitás. Rá lehet azonban jönni, hogy az ember nem egy pontszerű dolog a világfraktálban, hanem minimum egy vonalszerű, hiszen van egy olyan része, amely azt mondja, én ilyen vagyok, van egy olyan része pedig, amely az ént figyeli. Csakhogy figyelni bárhonnan lehet, bármilyen szögből, és bármilyen véleményünk lehet saját magunkról, ez annyit számít csak, hogy milyen könnyen tudunk a világban középúton haladni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ha meg penész, hát az pár nap alatt egyértelművé fog válni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az utóbb időben elég sok tanulságos trippem volt, úgyhogy leírom amirek emléxem, vagy fontosnak tartok.
Volt először is két 5MeO-DMT szívás, a mennyiséget pontosan igen nehéz lenne megítélni, mert bár ki volt mérve, a kristályos DMT elolvad, aztán fehér gőz lesz belőle, de a pipa hideg üvegfelületein lecsapódhat, és azt a következő ember szívhatja el. Végeredményben nem is fontos a menniség. Az első találkozás a DMT-vel még egy héttel korábban történt, amikor is egy házibuliban megszagolhattam a DMT illatát. Egyértelműen ismerős, misztikusan titokzatos illat, szerintem talán az egyik legfontosabb összetevője a DMT élménynek, legalábbis utána. Maga az élmény semmihez sem fogható, mennyei feloldódás a világban. Már a házibulin LSD-vel figyelni, hogy valaki DMT-vel kilő a túlvilágra, és aranyló izzásban elűnik, egyszerűen felejthetetlen. Akkor azt gondoltam, hogy megfejtettem a DMT titkát, hiszen a hatása az lehet, hogy visszaviszi az egót az élete kezdetéhez, és az életét visszafelé leélheti vele az ember. A karmájának azt a részét, amelyet megértett, és feldolgozott pedig leégeti magáról, ez az aranyló izzás, a belülről izzó tűz. Ilyen hozzáállással láttam neki a DMT-vel való első konkrét szíváshoz.
Előszörre nem volt akkora ütés, de határozottan lehetett érezni. Teljesen nyilvánvalóan nem olyan volt mint vártam. Egy ágyon feküdtem, ami nagyon kényelmes volt, de szinte azonnal megszüntem olyan én lenni, amilyet már megszoktam. Minden amire gondoltam ott volt, akár a világból, akár belőlem, de amire nem gondoltam, nem figyeltem, a "tudatalatti" folyamatok, és egyebek egyszerűen elpárologtak, és aranyló fénnyé váltak. Olyan volt, mintha egy bársonyos fénygubóban lennék, ami anélkül, hogy ÉN megszilárdítanám, teljesen képlékeny, gáz örvénylés, és azáltal "szilárdul" meg, hogy ÉN valahogy viszonyulok hozzá, és valamilyenné teszem, ami legalábbis szerintem olyan. A második alkalommal sokkal nagyobb flash volt, viszont megittam vagy három sört előtte, ami kellemetlen része volt az élménynek. A világ, én stb ugyanúgy gázzá vált, de volt egy figyelő most is, egy darabka emberi rész megmaradt belőlem, amelyik azt érezte, hogy hú de részeg vagyok, körülőttem őrvénylik az erő, de én nem tudom átadni magam neki, mert egy forrongó alkoholpötty vagyok, és ez a középpont. Azért nem volt olyan rossz dolog, csak tanulság, hogy ilyent máskor nem kéne előtte (arra gondoltam, hogy LSD-vel sem számít, mert egyből kijózanodik az ember, de DMT-nél megmarad).
Az általam leszűrt tanítás az volt DMT-től, hogy a világnak nevezett dolog csak egy energiaáramlás, amiben mi fogalmakkal és ragaszkodással ÖNKÉNYES halmozokat alakítunk ki, és EZEK viszonyait vizsgáljuk, miközben elfelejtjük, hogy ezeket a halmazokat mi teremtettük, beleértve SAJÁT MAGUNKAT IS. Én is csak egy halmaz vagyok, amelyik csak látszólag független és különálló.
A vizuálok DMT-vel egyáltalán nem hasonlítanak pl az LSD-s vizuálokra. Sokkal egyszerűbbek, szimbolikusabbak, és mély jelentést hordoznak. A színeik is sokkal inkább pasztellszínek, mint az LSD-s jellegzetes rikító színek és fraktálok. Láttam pl egy olyan, és Talamon is mondta, hogy látott ilyent, hogy egy stilizált száj mozog, és előtte folyton változó téglalapok vannak, különböző utakkal? gondolatokkal? fene tudja, de olyasmi, mint a mátrixban a architectnél a sok monitor. Láttam embereket is akik felém nyújtották a kezüket, mint Gombánál, de teljesen más volt, és legtöbbször asszem én voltam az, vagy egy másik énem.
Viszont a DMT után előkerült pár rendkívül fontos élmény a gyerekkoromból. Már akkor is voltak szintlépések, és tiszta pillanatok, csak ezt elfelejtettem, sőt, nemcsak arra tudtam visszaemlékezni, hogy voltak olyan élmények gyerekkoromban, amikor mindent tisztán láttam, de emlékeztem, hogy akkor tudtam, hogy ezt el fogom felejteni, de mégis bennem lesz az élmény, és egyszer előkerül. Az például rémlik gyerekkorból, hogy tudtam kitől kapok DMT-t, de akkor ezt semmilyen módon nem tudtam értelmezni, és kicsit félelmetes volt (nemtom hány éves lehettem, tán négy).
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Vízhiány...? Akkor kékül, mikor hal. Ha pedig hal, akkor kiszolgáltatottabbá válik a fertőzésekkel szemben, mert ott termeli az immunanyagokat, ahol él. Löttyincsél egy kis hidrogén-peroxidot a perlitbe. ... Vagyis... löttyintsél sokat. Az csinál oxigént és öli a bacikat. Biztos mai biztos. Meg még az a kérdés a diagnózishoz, hogy szöttyedt soványka a micélium, vagy burjánzó-dagadó puposodó pamacsosodás. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | > A Sas csak a vágyakért élőket és az emlékeikben élőket fogyasztja el.
Csak??
Alig akad olyan aki nem a vágyaiban és emlékeiben él. Ha akad is valaki aki úgy érzi ezektől mentes, általában becsapja önmagát.
Más:
Szerintetek össze lehet egyeztetni a Nagual világát a reinkarnáció tanával? És ha igen hogyan? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Kufli:
Miért ne rendelj? Érdemes elolvasgatni az egész fórumot. A közepe felé tanulságos történet olvasható Laza főszereplésével.
A legjobb ha összeszövetkezel pár romlottlelkű kábítószeressel. Egyikőtök feláldozza magát a köz oltárán és elutazik bécsbe spórát venni. A határoőröknek meg a két kézlegyintéssel továbbintett auto között nem fog eszébe jutni titeket zaklatni.
Más:
Gyermekeink szép növekedése láttán érzett örömünk napsütéses kék egét a már terráriumba ültetett táptalajgombócok felszínén megfigyelhető kékes elszíneződés felhői árnyékolják be. A kékes szín emlékeztet arra a amit a gomba testének sérülése után ölt magára. Mit tanácsoltok? Ha rossz hír , kérlek nagyon tapintatosan közöljétek különben....
:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | én voltam a 700adik :)
Nem is értem miért nem alklamazzák az MDMA-t vallási összejöveteleken? ( hétköznapi értelemben vett vallásokra gondolva)
Csak gondoljatok bele...
Én meg már teljesen szétkábítószereztem az agyam, hogy ilyeneket írok:)
Peace |
| | | | |
|
