 |
Legfrissebb hozzászólások (117991 - 118010)
 | |  | | | | |  | |  | | | nem kell több, mint hinni benne, hogy a végére érsz az égésnek.
az átsegít az egészen, és jól szórakozhatsz, amíg leégsz :)
különben meg nyomhatod a poklot ezerrel, lehet hogy az hatásosabb is, gyorsabban eléget. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | "A Helyes az, ami meghaladja a kettősségeket, a Jó az, ami a Rossz-szal szemben Jó (tehát a dualitás egyik pólusa)."
cellux,
Teszik, amit írsz, csak azt nem értem, hogy hogy lehet meghaladni a kettőségeket. Lehet, hogy annak, aki keleten nőtt fel, lehetséges. De ha mi döntünk valahogy, mindig mérlegelünk pólusok között, csak akkor nem, ha az intuíciónkra hallgatunk. Ekkor viszont a tudattalanunk mérlegel az elraktározott jó és rossz mémek alapján.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha születésünk által az egyik oldalra kerültünk, ahogy írod, akkor miért vannak destruktív ösztöneink?
Freud szerint van életösztön (Eros) és halálösztön (Thanatos) , az élet pedig a halál felé vezető kerülőút.
De ezt a végén mondta, miután látta a világháború destruktivitását és amikor beteg volt és szenvedett. Szerintem azáltal, hogy a halállal foglalkozott, megszelídítette a szenvedését. Szóval szerintem azért látta így mert ezáltal tudta az életét simítgatni.
Egyébként ez a jónak lenni, nálam is alapmotiváció. Milyen lenne rossznak lenni? Talán pusztítani másokat és ezáltal önmagunkat. Az viszont tény, hogy vannak, akiknek ez jól esik. Beszélgetni kéne velük is. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ez a gondolat nagyon tetszik... mármint hogy a jó és a rossz egyenrangúak, de aki a jóból (az Életből vagy az Életre) születik, annak természete szerint a jó oldalon a helye, és ezért a jót magasabbrendűnek (vagy más szóval: magához közelebb állónak érzi). És ez nem pusztán szubjektív ítélet, hanem az ő helyzetében objektív igazság.
Mindenesetre én azt gondolom, hogy itt egy hármasság van: a Jó, a Rossz és a Helyes. A Helyes az, ami meghaladja a kettősségeket, a Jó az, ami a Rossz-szal szemben Jó (tehát a dualitás egyik pólusa).
Az emberi gondolkodás ott követi el a hibát, amikor összekeveri a Jót a Helyessel (eddig egyedül a buddhista tanításban találtam meg ezt a megkülönböztetést).
A Jó és a Rossz egyaránt Helyes (mindkettőnek helye van a világban), és az ember születése, státusza, léthierarchiában elfoglalt helye határozza meg, hogy az ő életében melyik oldal lesz a domináns.
A tökéletesség pedig - legalábbis a Buddha szerint - a Helyes, tehát az arany középút a két szélsőség között.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Teljesen tudatosan és valós időben odáig sikerült eljutnom amit Castaneda több helyen is úgy ír le, hogy "kénes világ". Ez egy nagy pusztaság, a föld helyett valami világítóan sárga valami van. Ez nem egy másik teljes világ, ez még a mi világunk része, az van legközelebb a mindennapi tudatosságunkhoz.
Ezt a dolgot, mármint ébren tudatosan átjutni más világokba nem eröltetem, mert igen veszélyes. Sokkal biztonságosabb és eredményesett álmodásban, álomtestben közlekedni arrafelé. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Azt hiszem, az van, hogy aki egyszer igazán nekivágott ennek az útnak, az soha többé nem tud visszamenni a tudatlanság békéjébe. Mindig kínozni fog belülről ez a vágyakozás a nemistudommire, maximum az évek múlásával kicsit lenyugszunk, hozzászokunk ahhoz, hogy mardos a szomjúság, a vágyakozás az igazság után, és megtanulunk ezzel együtt élni, úgy-ahogy.
Nem lehetünk biztosak benne, hogy megkapjuk, amire vágyunk. Az Írás megígéri ugyan ("boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot"), de ez annyira kielégítő csak, amennyire hiszel benne. És a hit sajna eléggé irracionális dolog, nem bizonyítékok alapján van, hanem csak úgy, kialakul (vagy ajándék, kegyelem).
Aki egyszer részesül az Isten kegyelméből, annak semmi hajlama nem lesz arra, hogy ebből profitáljon (a szó világi értelmében). Bőven elég lesz a tudás, az átérzés. Ez az, amikor az igazságra való szomjúhozás kielégíttetik. De ehhez, gyanítom, elég sokat kell tisztulni. Lehet, hogy az Istenre vágyakozónak az élet börtönné, purgatóriummá válik, ahol a felesleget leégetik rólunk.
Most az van, hogy a legkülső ember félig-meddig ébren van, de a belső emberek alszanak. A belső emberek alvása azt jelenti, hogy vegetatívan, a teremtés implicit részeiként végzik a dolgukat, sötétségben, a tudat bevilágító fénye nélkül. Amíg mi nem ébredünk fel a belső emberünkben, addig az Isten gondoskodik róla. Az Isten végső soron azt szeretné, hogy mi nőjünk fel odáig, hogy kézbe tudjuk venni saját emberünk totalitásának irányítását és legyünk mi a saját univerzumunk gazdái. Ezt az ajándékot tartogatja, mindent oda akar adni nekünk, de ehhez képesnek kell lennünk arra, hogy ezt az ajándékot befogadjuk, mert különben beledöglünk - és magunkkal rántanánk az egész univerzumot.
A rendszerbe ezért egyfajta automatikus biztosító-mechanizmusként be van építve, hogy a belső ember csak akkor tud felébredni, ha a hozzá képest külső emberek mind egyensúlyba kerültek. A külső ember tudata mozoghat horizontálisan (Istentől R távolságra, a gömb felületén), meg vertikálisan is, úgy, hogy Isten felé halad (ez vezet el a belső emberek ébredéséhez). A gömb felszínén kóricálás megfeleltethető a világi életnek, a vertikális dimenzióba való bemélyülés pedig az Isten keresésének.
A vertikális irányba való bemélyülés csak akkor válik lehetségessé, ha a horizontális kilengések elnyugodtak. A horizontális kilengések akkor nyugszanak el, ha a külső ember teljesen tudatossá vált, mert ekkor megérti a kilengések működését és képessé válik a szituációkban úgy jelen lenni, hogy nem hoz létre újabb köröket. Mélyebb szemlélettel teljesen világos, hogy a külső ember nem engedhető be a belső pályákra addig, amíg pl. jó-rossz megkülönböztetések alapján ítélkezik, mert ez nagyon gyorsan a rendszer teljes felborulásához vezetne (a belső ember tudatosulása hatalmat jelent).
Ha a külső ember egyszer elkezd vágyni arra, hogy befelé mélyüljön, akkor rengeteg segítséget kap ehhez, és ez az életében úgy jelentkezik, hogy szellemi értelemben töksötét lesz. :-) Eltűnik minden kapaszkodó, hogy a sötétben eléghessenek a külső ember támasztékai. Ha ezek a - világi - támasztékok nem égnének el, akkor a belső ember képtelen lenne felébredni, mert a külső ember világba vetett hite (az elképzelésekbe való kapaszkodás, az illúzió folyamatos újratermelése) megakadályozná a felébredésben. Ezért kell a világból bizonyos értelemben kiábrándulni. Ugyanakkor a világgal szemben kialakított ellenséges attitűd is hátrányos, hiszen ennek mélyén ugyanúgy ott van a világ iránti vágyakozás, mint ellenpólus. Ezért ajánlatos a közömbösség és a vágytalanság.
Ha a belső embered elkezd ébredezni, ha sejtéseid lesznek arról, hogy a belső ember hogy látja a világot (eléggé széles perspektívában :-), akkor ez erőt fog adni ahhoz, hogy a külső emberről lemondj. Ha meg tudod vetni a lábad a belső emberben, akkor megkapod azt a fix-pontot, amiről Arisztotelész beszélt (ez egy téridőn túli pont, ami az örökkévalósággal köt össze), és akkor lesz elég bátorságod a halálhoz és az újjászületéshez.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem tudja valaki annak a csellos ftp-szervernek az ipjet, amirol a modemek a konfigfajlokat leszedik?
maaf, aki csuuunyaaa
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hmmmm...
Hányas születésű? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem tudod te, miről beszélsz...! :)
Ezeknek a dolgoknak nem feleltethetőek meg evilági létmotívumok. Az élménykontínuum eseményhorizontján túlmutató zenei transzcendencia egy bizonyos mértékén túl már egyszerűen nem profanizálhatóak ilyen asszociációkba. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Cica,
van egy ismerősöm, aki dolgozott már Afrikában a Doktorok Határok Nélkül szervezetnek, és lehet, hogy megint megy majd ki Namíbiába HIV fertőzötteket kezelni. Ha gondolod adok kontaktot emailben. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Langyos limonádé napernyős szívószállal, virágmintás szoknyák, jóképű lemezlovas, ezek alapkellékek hozzá. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nagyon el tudnék menni egy olyan bulira, ahol csak Boney M szól. Most így hirtelen nem is tudom, hogy mi férne még meg mellette. Hogy mi van még hasonló... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Aztán meg: Boney M rulez nagyon. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Van valaki a fórumon, aki foglalkozik VJ-zéssel (Visual Jockey), azaz Cinetrippel. Én most elkezdtem tanulgatni, gyakorolgatni a dolgot, de ha valakinek már van benne tapasztalata szívesen megnézném a mixeit/felszerelését/hogy hogyan kever.
üdv |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Jól írod doki!!! :)
Vágy és vágy között van különbség! Ha semmere sem mozdulsz a jó irányba fogsz haladni... ha elengeded magadat nem kell félned sem a vágyaktól, sem az érzéketlenségtől, sem a közönytől... a cselekvés, és elfogadás költözik beléd!
A vágyak és társitól való félelmek az ego játékai... félsz elveszíteni vágyidat, dinamikádat... de ha ezeken túl lépsz a Egy energiája lesz veled, a Mindenség dinamikája, tett vágya, és szeretete...!!!
Ne félj a vágyaidtól vagy azok elvesztésétől... mert amit most annak hiszel (hogy elveszted), nem elveszni fog, csak megváltozni!!! :)
Ajánlom mindenkinek: Hamut a Buddhára... még csak belelapoztam, de nagyon jó!!! Zen könyv... http://www.kvanumzen.hu |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | kiscsillag:
feher kroko nem rossz, en talalkoztam vele kb 1 honapja..izom tombolas lett a vége:)) mondjuk voltak baratai is mint feher 1es meg guiness;).. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ha már nem törődsz vele elfelejted
ha elfelejted már nem törődsz vele
LaZa, lökj be egy adag hitet a rendszerbe.
tudd, hogy úgyis minden jól alakul, mindegy mit csinálsz.
vannak hosszú, hosszú napok amikor az embert visszahúzza a massza.
aztán megint kinyílik a világ.
fontos, hogy az ember tudja, hogy elmúlik.
"továbbá honnan tudom, hogy mire vágyik az egó, és mire az Isten?"
őszintén nézz magadba.
a szamszárának van valami mellékíze. idegesség meg feszültség meg bizonytalanság. persze ez mindenkinél más -> ismerd meg önmagad.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem tudom hová írjam ezt a kérdést, végül ide sikerült.
Van egy kérdés amivel nem tudok mit kezdeni:
A világ csupa kettősség, ellentét, egymást kiegészítő fél...fekete-fehér, sötét-világos, nő-férfi,...
Valahogy ezek az ellentétek egyenrangúak, legalábbis annak érezzük őket. Nincs az az oldal amit minden esetben kívánatosabbnak tartanánk, akár elérendő célként állíthatnánk magunk elé.
Egy mégis van: a jó-rossz
Ők ketten mindennek a gyökere.
A kérdés: Miért van az, hogy ha "jól" cselekszünk, szemlélődünk,... kerüljük a rosszat közelebb kerülünk a megnyugváshoz, megtisztulunk. Úgy érzem a jó út vezet valahová a rossz nem. Az ellentét két oldala mégsem egyenrangú mert.....................nem tudom miért nem.
Valahogy úgy érzem a jó a teremtést, a létezést, az életet hordozza magában. Azért mert élek, szükségszerű, hogy úgy definiáljam a jót, ahogy? Élő dolog a pusztítás útján nem érheti el a tökéletességet? (-szerintem nem) A nem élő dolgok a rendezetlenség növelésének útján jutnak el a tökéletességbe - a pusztítás üdvös az élet szálka a tökéletességben.
Úgy érzem, születésem, létezésem által az egyik oldalra kerültem.
Most nagyon jól érzem magam:). Amikor elkezdetm írni ezt a dolgot még nem értettem, most már tudom, hogy csak meg kell találnom a kaput a másik oldalfelé - akár az élet(em) árán is. Ha megvan már be sem kell lépnem:))))))) Ez a lényeg.
Ez egy dinamikusan kérdésből válaszba transzformálódó hozzászólás volt.
Azért elküldöm, biztos van még sok okosság a képernyő másik oldalán:) köszöm |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A helyzet tényleg ellentmondásos - lehet azért mert mindenáron fel akarod oldani. Az ember mindent eldob, ígyekszik a vágytalanságba de az kicsúszik a kezei közül, - hálóval vizet merni :) - mert még mindig fogja az utolsó kapaszkodót - a törekvést valahová. Ha majd nem lesz bennem törekvés, rájövök talán: - milyen ostobaság, hová is igyekeztem, hiszen végig itt voltam.:) - bár érezném amiről írok (ezek a vágyak:))
Azt csinálom amire Isten vágyik. - ez a gondolat számomra veszélyesnek tűnik. Olyan önigazolás íze van, még ha nincs is. Magában hordozza a könnyű út kockázatát.
>miért fosszam meg magam az élvezetektől?
ne az élvezetektől de az élvezetek hajszolásától |
| | | | |
| | | | | | | | | | | |
nem értem akármennyire is próbálom. innen úgy látszik, hogy csak a megvilágosodott ember lehet vágytalan. az úton haladók pedig a dolog paradox volta miatt mintha lehetetlen helyzetben lennének, hisz a vágytalanságra vágyakoznak. vagy lehet úgy tenni valamit hogy nem vágyom rá? eddig azt hittem minden cselekedet a vágyódásból születik.
továbbá honnan tudom, hogy mire vágyik az egó, és mire az Isten?
belegondolva a szeretet is önző, mert jól esik szeretni valakit, a boldogságunkat szolgálja. ha szenvedést okozna, nem szeretnénk.
vagy nem?
egyébként is mire jó a vágytalanság? miért fosszam meg magam az élvezetektől? egy jó lerészegedés is tud annyira boldog lenni, mint az a pár elért tiszta pillanat. egyik sem tart tovább egy röpke óránál.
...áh, elképesztő káosz uralkodott el bennem, már a kérdéseimet sem tudom, úgy érzem, mintha minden amit eddig tanultam volna az életben, felesleges lenne, nem tudom miben kell hinnem, hát nem hiszek, nem tudom mivé kéne lennem, hát nem megyek semerre. a közöny embertelen, a láng meg minek. egyhelyben állok (vagy körbekörbe járok), és ez most tényleg szenvedést okoz, mindennél rosszabb a céltalanság.
és taddadamm, elérkeztem ugyanoda 2003.01.
http://liquidsun.fw.hu/utam.txt
f*szomba, hogy én is körbe járok |
| | | | |
|
