 |
Legfrissebb hozzászólások (118491 - 118510)
 | |  | | | | |  | |  | | | Siphersh: "Meg kell enni annyit, ami után az embernek nincsen kedve magyarázni. Csak hallgatni és tudni."
:) Be is halna a fórum, ha nem lehetne elverbálni, hogy ki mekkora mennyiségű cucctól hány százalékban világosodott meg, és hogy mi is VALÓJÁBAN az Igazság, Valóság, Tudat, Isten, Buddha, Kozmosz, Univerzum, Semmi, Egy, Kettő, Sok, Minden, Végtelen, Lét, Világ, Lélek, Külső, Belső, Elme, Tudás, Szellem, Energia, Ego, Én, Most, Nirvána, Út, Jó, Rossz, Pokol, Szamszára, Élet, Karma, Halál, Lényeg, Megvilágosodás és társaik. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Hello!!!!
Felölem is a béke az úr bocsi csak kicsit kiugrott a hajam.
nincs harag. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | 25: a lét három szintje: Gondolat, Ige és Tett - gondolkozz úgy, ahogy létezni akarsz, beszélj úgy, ahogy létezni akarsz, és tegyél úgy, ahogy létezni akarsz :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | re 20:
"De ez a tanulság szerintem csak egy játék"
Sniphers te nem szeretsz játszani?
vadon-város?
mi a különbség? az egyik szebb, a másikban több az ember.
mind a kettő buli :)))
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A kimondás az álmodás másik oldala.
Ha lehozom, megfogalmazom, azzal létbe is segítem.
Az Ige ereje. A formátlan káoszból kiemelkedő világ.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "hiszen minden hatásnak te vagy az ellenhatása..."
igen, igen. és az életfolyamat pont arra visz rá, hogy ez a himbálózás lecsillapodjon, elnyugodjon. az ember belepókol itt, és erre visszahúz ott. nagyon kényes egyensúly, de meg lehet érezni.
és ha a duális kilengések elnyugodtak, akkor megnyílik a merőleges irány.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "minden ugyanaz másképpen"
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Attól tartok, a szexuális élet nem áll összefüggésben a valóságtól való eltávolodással :-)
Tényleg csak létezni kell. Mostanában egyre inkább úgy érzem, a mindennapi tapasztalatok, az élet főutakon kívüli ösvényei, a nemrég kisarjadt zöld mezők színe, a zápor után gőzölgő erdő látványa, a napi lüktetés sokkal boldogabb és végtelenebb állapotot nyújt, mint bármely trip vagy beszívott állapot. És amint az ember Létezővé válik, az élethelyzetének gondjait is elfújja a tudat. Ha a búgócsiga egyre gyorsabban pörög, egyre kisebbeket lendül ki a végletekbe... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Na ja :) Sajnos én is a hiányosok táborát gyarapítom... :-( |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | ma egy volt rendorhadnagy drogprevencios eloadast tartott az iskolankban. a szokasos dramai zenes-tűs-hernyos filmbejatszasokra szamitottam, de arra nem hogy az LSD-t a stimulansok koze sorolja... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Azért... elég kézenfekvőnek tűnhet az a kérdés, hogy aki ilyeneken filozófál, tehát aki ennyire elvont, megfoghatatlan eszmei képződményeket elemezget, nem tenné-e esetleg jobban, ha inkább kerekítene egy romantikus estét a barátjával/barátnőjével, és megadnák egymásnak azt a szeretet, amire szüksége van egy felnőtt embernek ahhoz, hogy ne távolodjanak el ennyirre a gondolatai attól az élettől, amiben úgy egyébiránt élni van szerencséje.
Lehet, hogy inkább egy társkereső topik hiányzik erről a fórumról, és nem még egy filozofálós. A valóságtól való elrugaszkodás jelen fórumon tapasztalható mértéke szexuális életünk meglehetősen ijesztő diagnózisát sejteti.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | 34.neked egy jo brutál badtripet kivánok hogy tapsztalj |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Fene a pofájukat a kötelező klasszikusoknak, hogy mindig rá kell döbbennem mennyire iszonyatosan jók... Szóval hétfő hajnalban neki álltam, hogy felkészüljek Virginia Woolf Mrs. Dalloway c. könyvéből tartandó kiselőadásomra... És olyan komoly revelációim lettek -- biztos hozzájárult, hogy komoly alvási hátrányaim voltak... Na szóval ez a könyv az úgynevezett "stream of consciousness" technikával íródott... azaz állandóan "halljuk" a a szereplők gondolotait, amikbe belekeveredik a múlt, az éppen zajló események, a vágyak, az érzések, stb. Tavaly elolvastam a könyv kétharmadát, de akkor nem tűnt fel, hogy ilyen jó, mert akkor egy más feladat része volt és arra ment el az energiám, hogy kiszótározzam... Nem tudom, milyen magyarul, de akárhogy is, mindenkinek ajánlom figyelmébe... (Az ugyancsak Woolf regényéből készült Orlando c. filmet is.) Na szóval rám olyan hatással volt, hogy elvesztette értelmét az ítélkezés. Hogy olyan bensőséges viszonyba kerültem a szepelőkkel, hogy nem volt értelme azt gondolnom, hogy ezt most jól teszi, vagy rosszul teszi, hogy jól döntött, vagy nem jól döntött... Teljesen beléjük tudtam bújni, és megértettem őket... Láttam a színüket, visszájukat, ezt az oldalukat, meg amikor pont az ellenkezőjét gondolják/érzik/teszik. Része lettem személyiségük komplex világának és ez iszonyatosan érdekes volt, és felemelő, és annyi tanulságot láttam magammal kapcsolatban is... Azt hiszem most kezdtek el az emberek igazán érdekelni... abban az értelemben, hogy minden különösebb ok és cél nélkül szeretnék így belelátni másokba, látni-hallani-érezni-átérezni, ahogy zajlanak belül... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | milyen érdekes, hogy minden ilyen mű, tanítás ugyanoda vezet... alapvetően ugyanazt próbálja kifejezni... de ezt ezer különböző képpen... :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | eddigi életem során az egyik legnagyobb megtapasztalásom, értésem a hatás-ellenhatás volt...
az, hogy a KETTŐ az EGY...
és ettől válik minden teljessé...
a szeretet harcos... mindennek kell lenned egyszerre és ez valóban harc... hiszen minden hatásnak te vagy az ellenhatása...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Vegyes befőtt egy éjszaka álmaiból:
1. Cellux azt mondja, hogy tartozom neki néhány bélyeggel és ideje, hogy megadjam neki... Aztán mendegélünk csoportosan Ajtóablakhoz, és órákig turkálok a táskámban, hogy van-e elég cigim, meg hogy hoztam-e a bélyegeket.
2. Megyek egy keskely gyalogösvényen kertesház-félék között. Gyerekek, kuyták is jövögetnek az úton. Aztán egy férfi, aki valami arab és ázsiai keverék, nagyon szép. Vele egy távolkeleti idősebb asszony. Először azt hiszem a felesége. De aztán később kiderül, hogy én vagyok a feleség, az asszony a gyerekek dadája, vagy mi. Megérkezünk egy házhoz, amiről kiderül, hogy a miénk és tele van vendégekkel. Ahogy bemegyünk, egy óriási terembe érünk, ami tele van gőzfürdőkkel, pezsgőfördőkkel, medencékkel, vízágyszerűségre terített keleti szőnyegekkel, amelyekből ugyancsak valami meleg meg gőz jön. Emberek, főleg keletiek kászálódnak ki-be a különböző medenceszerűségekből. Én meg a férj erre a vízágyszerűségre telepszünk, kezünkbe nyomnak egy jointot. Én egyet beleszívok, aztán odaadom valakinek, valahogy úgy érzem nem helyénvaló, pedig van valami "ópium-gőzbarlang" fílingem... Aztán elmegyünk valami hátsó zuhanyzószeű részbe, és nagyon szeretjük egymást... még mindig állandóan csodálkozom, hogy ez a gyönyörű ember az én férjem, és hogy ennyire szeret és én ennyire szeretem... snitt... valamikor máskor egy szoba másik sarkából hallom, hogy kezdődik egy film, amit tudom, hogy meg akarok nézni... rájövök, hogy ebben a filmben pontosan az történik meg, mint ami engem "idejuttatott"... hogy van ez a távolkeleti asszony, aki vagy a cinkosom, vagy az ellenségem, de valami nagyon formányos úton-módon alakult ki az, ami... nem tudom eldönteni, hogy ez most jó, vagy szégyellnem kéne magam, hogy tettem-e valami rosszat vagy sem...
3. Hazamegyek és egy nőt találok otthon. Valami ingatlanközvetítő, aki asszem Minstrelnek meg Bardnak akar valami házakat eladni. Korábban valahogy én hoztam össze az első találkozót, tolmácsoltam, vagy mi... kiderül, hogy a nő szerzett egy kulcsot az én lakásomhoz, és ezért jött el, hogy valahogy kiderítse miért nem jelentkeznek már az ügyfelek, mert neki sürgős az üzlet. Én elkezdek zokogni, hogy ez akkor is micsoda disznóság, és hogy ígérem nem csinálok semmit, kiabálni sem fogok, csak mondja meg mégis miért "tört be" hozzám és hogy ki adott neki kulcsot. De a nő el... Később kisértetisen ugyanez, valaki megint bejön hozzám, neki is van kulcsa, az egész sírós-könyörgős dolog megismétlődik... Később azon töröm a fejem melyik zárat cseréljem ki...
4. Meztelenül próbálok hazajutni a Kosztolányiról és ezen okból kifolyólag sürgősen taxiba szállni. Be is ülök egybe. Nagyon kicsi autó, alig férek bele. A sofőr "ugrál" az első, meg a hátsó ülés között, hol itt van, hol ott. Amikor hátul ül, a kormány eltűnik elöl. Mindig meg akarom kérdezni, hogy akkor most végül is honnan és hogyan fogja vezetni az autót, de nem tudom... (régi visszatérő motívum álmaimban az autó hátsóülésről vezetése... ezt pl. rohadtul nem tudom megfejteni, hogy micsoda... valakinek hasonló, vagy álomfejtési ötlet?) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | :) minden unalmas lenne egyébként... :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ám lehet... ez is, az is... meg amaz is. De hadd tanulságolódjon, akinek tanulságolódni vagyon kedve. Az elme majomkodik, ugrál egyik fáról a másikra... ő ilyen. Ez a természete. Nagyon jó őt lecsendesíteni, de az is tud jó lenni, ha játsza az ő kis majomjátékát. Legfőképpen, hadd legyen meg neki is a kecskekáposztája... szóval én mostanság arra jutottam, hogy az egóm is van, őt is hagyom élni, meg az elmém is, őt is, meg az érzelmeim is, őket is, meg a lelkem is, őt is... meg a mittudomén én mim is, őt is... mondjuk az még jó lenne, ha rozsdás tagjaimat is megmozgatnám időnként, és akkor a testemmel sem bánnék ebül... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | már hogyne lehetne?
(atu#X., the wheel) |
| | | | |
|
