 | 
Legfrissebb hozzászólások (118571 - 118580)
 |  |  | | | | |  |  |  | | | "Nem kell szeretned minden embert, csak elfogadnod..."
Közöny. Kezdem azt hinni ez az alapja a boldogságnak, talán ez az első tégla amit le kell tennünk, amíg ez nincs meg, addig nincs ház. Személyszerint ösztönösen vonzódok hozzá, mintha már régebb óta ráéreztem volna, s csak annyi változott, hogy ma már ki is mondom az aktuális hitemhez igazítva más-más szóval. Szerintem fel lehet fedezni minden út elején. Vajon mit jelenthet a "Dont worry, be happy!"? Hát azt, hogy ne aggódj (szenvedj) a világ által eléd sodort sok rossztól. Tudd, tegyél ellene ha lehet, de soha ne hagyd, hogy bármi kilendítsen az áldásos közönyből, lelki békédből. A szenvedés benned van nem a világban! Ez egy kétoldalú dolog, és te is legalább annyira felelős vagy érte, mint a nemte. Konklúzió: a közöny megtanulható, csak rajtad áll. A mosolygó keletiek szerint a boldogság a szenvedés megszűnése. Egy kis logikával közöny=boldogság. Azt akarom kihozni, hogy akármibe nyúlok mindenhol rátalálok erre a gondolatra, hívhatjuk apáthiától kezdve raszta életérzésnek -pár ezer kilóméterre meg boldogságnak :)
VS
Teljesség. Megélni mindent, amit ember megélhet! Ha a fájdalom mint gyorsvonat száguld felénk, akkor igenis szembe kell futni vele, és nekiugrani, hogy aztán minél nagyobb erővel terítsen le. Töltse be a lelket a szenvedés. Mély, nagyon mély tud lenni fájdalmunk, de mindenképp emberi. Egy állat nem szenved így. Mi tudunk, és talán nem véletlenül. Néha úgy érzem hozzánk tartozik -mint szivárványhoz a sár. Enélkül nem lehet teljes egy ember élete, pláne nem egy alkotóé, kinek kenyere a szenvedés. A művészeten kívül az életet is áthatja, bizonyára építkezünk belőle mindnyájan, s az az érzésem nélküle nem lennénk sehol. Húz előre az úton, hogy boldog, üres gyerekekből szenvedő, félkész felnőtté, majd boldog, teljes bölccsé váljunk. Nem beszélve a dualista filozófia "szükségszerű szenvedés" ideájáról. Mindenhol ott van, és ez így jó talán.
Hát nem könnyű belső harc ez. Számomra meg különösen nem, hisz egyik felem erre húz, a másik meg arra. Bolond fiatal vagyok, mindent akarok. Pedig ezt nem lehet, már Rodin is megmondta: "On doit trouver le bonheur dans son art. Vagy boldogság, vagy művészet." Jó, jó, ez így túl fekete-fehér, de a magva igaz. De nem, de igen, de nem... :) Mindent akarok, a földet és az eget, buddhát és a nőket, közönyt és teljességet! És te?
LaZa |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Ha az ősrobbanás egy természetes jelenség volt, akkor bármikor bárhol megtörténhet mégegyszer, ebből jött ugye a párhuzamos világok elmélete (mint a "Sliders"-ben : ) ) Viszont ha csak egyszer fordult elő, akkor egy "csoda" volt, mert soha sehol nem fogjuk tudni modellezni, vizsgálni. Szerintem pedig csodák (és véletlenek) nincsenek. (ezzel nem a párhuzamos dimenziókba vetett hitemet szeretném kifejezni, hanem inkább azt, hogy minden olyan jelenségre ráillik a "csoda" szó, amit a "modern" tudomány nem tud vizsgálni.)
A Bhagavad-gíta valahogy így írja le ezt a dolgot: "A Magasztos szólt: ...Énparányom egyetlen töredékével tartom fenn a mindenséget..."
(és vajon mit csinál a többi töredékével? "párhuzamos mindenségeket" tart fenn? ezek persze hülye kérdések, és megfelelő tudás -tapasztalás- hiányában megválaszolhatatlanok...) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Inno: semmilyen mert elmarad a dolog... nem jött a sárc a buliba, úgyhogy majd legközelebb... nem sietek sehova...;) ami rosszabb viszont h zöldet se tudtunk szerezni;DDDDD |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Merthogy kísérletileg is bizonyított? |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | A MAPS nagyon, de nagyon nem erről szól. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Hmmm... valaminek meg kell halnia, hogy valami új szülessen? Ez így... nem tetszik... mert nem tud meghalni... semmi sem tud meghalni... csak megváltozni... a halál egy hirtelen változás... a haldoklás előzi meg, az a változás kezdete... Szerintem az ego rombolásnál is ez a helyzet, megváltozol... és ettől érzed úgy, hogy valamit elhagytál, valami meghalt benned. Pedig csak változtál... a halál és így a változások teljes elfogadása után nincsen többé hiány... csak a változás van, ami egyfajta belső igény, belső út és fejlődés mentén történik... egy nagy veszélyt rejt magában ez a fajta nézet, az életuntságot és nemtörödömséget... ezért kell ismerned önmagadat, így birtokolnod erőd, energiád, hogy nem csak sodorjon a szellem, hanem válj eggyé vele... légy te magad az... |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Lehet hogy ezt a Webtrip-oldalra kellett volna írnom, de ez az oldal agyonbasz... Gabber reprezent... http://www.hellbound.nl/ |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Ez az elmélet megállja a helyét |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Szerintem jó lenne ezzel a cseles és ötletes kérdéssel a MAPShoz fordulnotok, ők talán segíthetnek még a megvalósításban is. http://www.maps.org |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Az a Salviafaj, ami nálatok terem feltehetően enyhén pszichoaktív. A Salvia Divinorum legnagyobb szakértője, Daniel J Siebert csinált vele egy kísérletsorozatot, aminek az előbb erowidról idézett eredménye lett. Siebert többet várt a kísérlettől, és úgy gondolta, hogy nem nagyon érdemes vele foglalkozni. A SAlvia Divinorumnak szinte soha sincs magja, ami mégis néha terem, szinte soha sem életképes. |
| |  |  |  |

|