 |
Legfrissebb hozzászólások (119851 - 119860)
 | |  | | | | |  | |  | | | Válasz a 'legalize' topik 748-as hozzászólására:
Omnibus dubitandum, U I, de az, hogy hiányosak az ismereteink, a legkevésbé sem jogosít fel minket arra, hogy szabadon csapongjon a képzeletünk. Igenis támaszkodnunk kell a rendelkezésünkre álló ismeretekre, és döntéseinkben vagy állásfoglalásainkban nem támaszkodhatunk arra, hogy mit _nem_ tudunk. Az ismeretek, U I, soha nem teljesek, de a döntéseinket mindig itt és most kell meghoznunk. A mindenkori rendelkezésre álló tapasztalati háttérre kell építenünk a lehető legjobb modelleket, és ugyanezen rendelkezésre álló háttér szerint kell kijelölnünk a vizsgálódás további irányelveit.
Ezek a folow-up-ok rendkívül fontosak, és hozzájárulnak ahhoz, hogy az enteogének hatásáról alkotott modelljeinket tovább finomítsuk, és pontosítsuk a különböző alkalmazási módok hatékonyságáról alkotott elképzeléseinket. Ez a vizsgálódás nem két álláspont közötti csatározásról szól, hanem az ember az emberlét jobbá tételét célzó igyekezetéről. Tudod te, ki az a Rick Doblin? Ennek a follow-up-nak nem az volt a célja, hogy valamiféle gyermetek veszekedés retorikai fegyvereként használják, U I. Az eredmények olyan elképzeléseket támasztanak alá, amik már a 90-es években általánosan elfogadottá váltak azok körében, akik egyáltalán hajlandóak voltak foglalkozni a témával.
Olvasd el a Rick Doblin tanulmányát, és akár Ralph Metzner reagálását is elolvashatod, és remélem, meggyőződsz arról, hogy ezek a vizsgálódások nem egyszerűen egy előfeltevés igazolásáról szólnak, hanem a kérdéskör kutatásáról. Nem az a cél, hogy bebizonyítsuk, hogy az LSD jó dolog. Ilyen nincsen. A cél, hogy tisztán lássunk a kérdésben, és így a lehető legjobb döntéseket hozzuk. Az ilyen és hasonló tanulmányokra próbáljuk építeni az elképzeléseinket, ami nem egy egybites kettősségben való állásfoglalás, hanem a téma alapos ismeretén alapuló elképzelés kell hogy legyen.
Az egybites alapú érvfelhalmozás szerintem nem visz minket közelebb a legjobb magatartások kialakításához. Nézzük meg a dolgokat, együtt, tudván, hogy egy csónakban evezünk, tudván, hogy mindannyian az igazságot, és a legjobb megoldásokat keressük. Itt van például Timothy Leary alakja mint kutató, és pszichedelikus kultusz-ikon. Ő mindenképpen egy úttörő volt, egy meglehetősen viharos társadalmi és politikai helyzetben, és egy meglehetősen kényes témával foglalkott. Vannak, akik szerint sokat ártott a pszichedelikus mozgalomnak azzal, hogy a kérdést az utcára vitte, hogy a kormányzat elleni lázadó szemléletiség egyik szimbólumává engedte dagadni az LSD-kérdést. Ha Timothy Leary nincsen, akkor lehet, hogy az LSD és a pszilocibin ma nem illegálisak. Sokat kritizálják azért, hogy mindenkinek minden körülmények között ajánlgatta az LSD fogyasztását. Sokat tanulhatunk Leary munkásságából, és le kell vonnunk a következtetéseket mind a kutatás, mind a társadalmi párbeszéd tekintetében. Ma már többet tudunk ezekről az anyagokról, és igyekszünk az ismereteinknek megfelelően alakítani a tudományos és társadalmi vonatkozású elképzeléseinket.
A valódi kutatás ebben a témában nem politikai célok és politikai érdekek szerint rendeződik. A valódi kutatás nem a politikai, ideológiai és morális állásfoglalással kezdődik, amik mellé felsorakoztatjuk a tudományos eredményeket. A valódi kutatás mentes az ilyen előítéletektől, és az ilyen előítéletmentes vizsgálódás és tájékoztatás jegyében született ez az oldal is. Minden kritikát szívesen fogadunk. De nem tudom, mivel vitatkozol, U I. Van egy olyan érzésem, hogy valami drog-párti ellenségkép kisarkított képzeletbeli árnyékával vitatkozol, ami az aktuálpolitikai retorika találmánya, nem pedig egy valós ember.
Bocsánat, ha úgy érzed, hogy túl nagy általánosságokban beszélek. Kíváncsi vagyok a felvetéseidre. A pszilocibin és az LSD hatásairól sokkal többet tudunk, mint amit pusztán abból sejthetünk, hogy az "ősi" neurotranszmittereken futó pályákra hatnak. A két cikk meg, amit említettél... Nem tudom, mit akarsz felvetni a cikkek kapcsán. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | élő dokumentum?
[néha olyan idétlen a beszéd(pláne ha fogalmazni se tudok:)] |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Véletlenül(?), a polcon keresgélve kezembe akadt a Journal of Psychoactive Drugs 1998/4 tematikus száma a hallucinogének gyógyászati felhasználásáról. Bár ez a téma a Topic szempontjából határeset, Két cikk érdekes.
1) M. Mangini: Treatment of alcoholism using psychedelic drugs: a review of the program of research. p. 381-418. (!)
Ezt az alapos és terjedelmes áttekintést szerintem - már csak a zárómondataiért is érdemes elolvasni (KIEMELÉS tölem):
Despite the methodological problems of the existing studies, the POSSIBILITY that LSD MIGHT BE useful in the treatment of alcohol problems remains tantalizing. What is now known about LSD therapy for alcoholism neither provides evidence of its efficacy, nor assurance that its maximum therapeutic potential has been achieved.
A másik taposóaknaként robbant:
2)R. Doblin: Dr. Learys Concord Prison Experiement: a 34-year follow-up study. p. 419-426.
No ez nem semmi! A fiú (Rick) átnézve az eredeti vizsgálatokat és utánajárva a börtönben pszilocibinnel kezelt majd kiszabadult rabok élettörténetének, kimutatja, hogy az annak idején (1961-1963) igéretesnek kinyilvánitott kezelés egyáltalán nem változtatta meg a volt rabok életét, ugyanolyan arányban lettek visszaesök, mint pszilocibint nem kapott társaik. (A 32 rab pszilocibin+pszichoterápiában részesült. A munka alapfeltevése az volt, hogy az igy szerzett élmények kiszabadulásuk után kedvezö hatással lesznek életvitelükre, sorsukra.) A szerzö az akkor már súlyosan beteg Leary-vel is ismertette a korábbi munka eredményeit cáfoló utóvizsgálatait, aki belátta, hogy tanulmány és a levont következtetések hibásak voltak.
Omnibum dubitandum? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Báááhhh!!
Kár, hogy nem látok a jövőbe:(.Akkor kihúzhatnám a kimoderált beszólásokat.Élő dokumentumok lennének az irányelvek megszegésének:))). |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Az jó. Egyébként nem lehet, hogy egy kicsit megégetted? Vagy elvaporizáltad, vagy hogy fogalmazzak...? 100 foknál nem szabad melegebbnek lennie, sőt, azt hiszem, inkább csak melegíteni kell, nem forralni... Na, mindenesetre érdemes lehet megtanulni az ilyen főzőcskét. Süti, meg ilyenek. Ha a jól kiszámítható adagolás meg van oldva, akkor szerintem minden tekintetben csak jobb, mint füstöt szívni. Bár, aki nagyon megszokta a füstszívást, annak biztos már eleve a tevékenység miatt "nem ugyanaz". |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Re746
Akkor úgy látszik félreértettem a "Ez az ál-élet a hazugság" mondatot. Az én olvasatom az volt, hogy az ál-élet megközelités a hazugság.
Az, hogy a reward központ a dopaminerg pályákkal függ össze és a függöséget okozó drogok / kábitószerek egyik támadáspontja közismert, és a tudomány mai álláspontja szerint elfogadott, de nem végsö magyarázat. Sokkal komplexebb az agy és más neurotranszimtterek (pl. glutamát; lásd Freund T. cikkét) ill. neurohormonok (szteroidok és peptidek) is involváltak, de szerepük még nem tisztázott. Amire én korábban céloztam az a hipotézis(em) volt, hogy a kellemesség, a sajátos álomvigágbeli utazás érzetét kölcsönzö szerek közt kell lenni valami közösnek egymással és a lét- és fajfenntartással. Mivel ez hipotézis, cáfolni csak tényekkel, releváns megfigyelésekkel lehet. Egyébként az "ösi" neurptranszmitterek: a dopamin, szerotonin, adrenalin olyannyira hasonló szerkezetüek (elektroneloszlásúak), hogy mindenképp van, kell hogy legyen áthallás farmakológiai (receptor) szinten. És emiatt az indolvázas hallucinogének (pszilocibin, LSD) és az amfetamintipusú fentilatilaminok (pl. DOB) hatásmechanizmusa receptorszinten igencsak rokon, ha nem közös.
Arról nem is beszélve, hogy eltérö szerkezetü(nek látszó) vegyületek is hathatnak ugyanazon a támadásponton (morfin - endorfin, THC - anandamid).
A lényeg: mivel ismereteink hiányosak , szabadon csaponghat a képzelet! Az enyém és a Tied is. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Bár kicsit utántöltöttem, de gyakorlatilag ugyanolyan intenzitásal még mindíg6. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az előbbi kategóriába tartozók épphogy szerves részei ennek a világnak és nem lehet őket különválasztani tőle.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Jó lenne, ha nem lennének nagy általánosítások. Bizonyos esetben ezek rosszak.
Sokakat hívnak őrültnek. Vannak akik azért azok, mert pusztán csak elmebetegek és megilyedtek, mert olyat láttak, ami nem felel meg ennek a világnak a jellemzőinek, de vannak akik épp azért őrültek, mert tudatosan szemlélik látomásaikat és nem félnek tőlük.
Ez csak egy észrevétel. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | nem mondanám műszeretetnek és műboldogságnak. Most is érzem. Azt a srácot most is szeretem, és most is boldog vagyok. |
| | | | |
|
