 | 
Legfrissebb hozzászólások (119871 - 119880)
 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Persze így könnyű, hogy lelassult az idő. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Deja vu!Deja vu?Deja vu.Deja vu:)Deja vu!!!
mosT |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Narz,
a parak es a beakadasok is hozzajarulnak-mint minden amit akkor tapasztalsz-a belso valtozashoz persze ,h jobban megismered magad,ha egy az altalad kivetitett es felerositett - nem feltetlenul pozitiv -belso erzekenyseg,fogekonysag tukren keresztul szemleled az esemenyeket.
de mint minden ez is csak egy komponense a dolgoknak.
arrol nem beszelve ,hogy szamos masik "mellekhatasa"is igen kellemes!
en elvezem minden reszet a darabnak! |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Üdvőzlet a hétköznapi banalitások nagy trükkmesterének.
Mért pont 1678?
CHON? |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Kipróbáltam a kakaót, és jelen pillanatban is csodálatosan megízesíti a napomat.
Kb. 0.4 g hasist egy ujjnyi margarinban olvasztani kezdtem, a csoki először könnyebben volt szétnyomható a kanállal, majd hirtelen olyan darabkák kezdtek levállni róla, mint a kávé, és végül az egész feloszlott. A margarin kicsit barnább lett, erősebben forrt, de apró szilárd fekete hasismaradványok maradtak az alján. Ezek csak nem akartak elolvadni, de a margarinból már minden víz elpárongott:) így gyöngyözve forrt, az egész konyhában az elszívó ellenére vágni lehetett a hasis fűszeres, csípős fenyőillatát. Kb. 3 perc múlva kezdett megváltozni az illata, kicsit égettebbé vált, ekkor levettem (közben is párszor), és belekevertem az igazi kakaóport, egy csapott evőkanálnyit, és egy evőkanál cukrot. Ezeket a tűzről levéve, most már alig tudok írni. Szóval a tő nem tú nrem tűy frasncba, tűzről levéve elkevertem, és hozzáöntöttem a tejből egy keveset, és ezt is megpróbáltam egyenletesen elkeverni, még kellett, visszaraktam a tűzre, na most elsőre ment, és (ekkor a margarin a hideg tej miatt a tetején volt, de sokkal kevesebbnak tűnt, mint amit beleraktam) elkezdett forrni. Ja, és raktam vele egy csipetnyi fahéjjat is). : Szóval ezt az egészet forralás után egy bőgrébe öntöttem, ekkor meglepetésemre kiderült, hogy kb. összesen másfél deci ital lett, mert spóroltam a tejjel, nehogy TÚL SOK legyen(tumács), és végül, ki hitte volna megittam. Az íze fennségesen símogató, ugyanakkor határozottan jellemes, a kakaó egyfajta csípős lágysága, a hasis teljesen más jellegű nehéz kemény ízét kiegészítve megteremti a reggeli harmóniát, ami ott van egyébként is, csak észre kéne végre venni. 8.50 körül ittam meg, és nagyon lassan, nagyon finoman emelkedett ki ez az erős trip, kb. fél óra elteltével, és folyamatosan erősödik. Ez szerintem sokkal egészségeseb fogyasztás, mint az elégetés. Most már apró kék szikrákat is látok miután mégeygszed elolvastamdeeztmárnemfogomelolvasani.
.
Finom egyébként. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Guys-guys
what a freakin` trip you gonna make! |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Re#743 - Igy is lehet értelmezni, de máshogy is. Én nem megkülönböztetés nélkül itélem a drogokat hamisnak. Ahogy a sok ezer betegséget együtt betegségnak hivom, ill. a testi, lelki vagy erkölcsi megalázás számos fajtáját sem megkülönböztetés nélkül itélem el. Tehát nem az variábilis exogén hatás, hanem az unikális endogén válasz alapján tartom károsnak. És amit innen irok, az morfondirozás (hipotézis állitás?). Azoknak az exogén kémai anyagoknak a száma, amik a testi-lelki müködést befolyásolják jóval nagyobb (talán 2 nagyságrenddel?), mint amik szervezetünk releváns természetes endogén folyamatait szabályozzák. Ebböl következik, hogy ugyanazt a válaszreakciót többféle anyaggal ki lehet váltani. Alaphipotézisem az, hogy a létfenntartás és a fajfenntartás minden cselekedetünk mozgatójának ösi magva. A drogok / kábitószerek ezek valamelyikét, netán mindkettöt érintik. Az elsöre markáns példa az étvágycsökkentö és energiamobilizáló amfetaminok, de még a kokain is. A másodikra már nehezebb egzakt példát találni, de elmondhatjuk, hogy a gyönyör, üdvözülés érzését kiváltó heroin, marihuána (ananda!) besorolható ide. (No persze van dózisfüggés is.) Az entaktogének (az MDMA megfelelö sztereoizomerje) és az indolvázas pszichedelikumok egy különleges kategória lehet, bár ennek nem néztem utána (farmakológiailag). Mindenesetre az, hogy mindegyik a szerotonin-háztartással van fö kapcsolatban, arra utal, hogy a lét- és fajfenntartás hátterét, szinterét, az alaphangulatot adja meg. (Legyen-e kedvem ezt és ezt tenni most.) Nem hiszem, hogy erre sok természettudományos tanulmány van. Szóval akárhogy is van, az a véleményem, hogy a specifikusnak látszó droghatás mögött egy aspecifikus szervezeti válaszreakció(sorozat) áll (hoppá: pszichostressz a la Selye???). Ennek eredménye, különösen ismételt adagolás esetén nem lehet komoly (érstd kárositó) következmány nélkül. Gutta cavat lapidem. (Szemléltetést lásd az amenclinic honlapon)
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | #Re742 - Hogy birom én ezt igy egyedül??? "Ezek az anyagok pedig olyan tökéletesen rövidre tudják zárni ezt a kört rögtön a neurális magjában, hogy egész egyszerűen lenevelhetik az embert az életről. Akár az otthonos ópiumos hallucinációkban, akár az alkoholos mérgezettség zúgó kábulatában, egy neurális ál-élettel helyettesítik a valódi életet. Ez az ál-élet a hazugság."
Várnám a bizonyitékot: miért hazugság? Abban egyetértünk, hogy a drogok, de különösen a pszichedelikus szerek viszonylag olcsón és kis eröfeszitéssel igen sajátos élményhez juttatják az embert, de mi a bizonyiték arra vonatkozóan, hogy ennek következményei végülis pozitivak? Statisztikailag / epidemiologialilag. Panacea? Inkább az ellenkezöje. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | kacsacsor?
maaf, aki hap-hap
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Namost... U I, az is nyilvánvaló, hogy a drogok egy jelentős hányadában keverednek a különböző kategorikus jellegek. A kenderben például megtalálható ez a serkentő-nyugtató jelleg, és talán éppen ennek tudható be az egyhe addiktív potenciálja. Félreértés ne essék, amikor azt mondom, hogy "enyhe", ezt természetesen egy összehasonlításban értem: nyilván nem egy súlycsoportban van a dohánnyal vagy az etanollal ebből a szempontból. De a kender ezen kívül egy pszichedelikus jelleggel is bír. És vannak olyan anyagok, amikben ez a pszichedelikus jelleg nagyon tisztán jelenik meg, nagyrészt mentesen a serkentő-kábító jellegtől, és a harmadik nagyon fontos tényzőtől: a fizikailag mérgező jellegtől. Ezek volnának ugye azok az anyagok, amik ennek az oldalnak is témabeli központját alkotnák: DMT, LSD, pszilocibin, satöbbi.
Ez persze csak egy lehetséges kategorizálási modell, nem is ez a lényeg, hanem hogy az emberek tisztában legyenek a különbségekkel. Ez nem csak az ártalomcsökkentés szempontjából fontos, hanem a prevenció és a drog-kérdés társadalmi szintű kezelése szempontjából is. Nagyon fontos, hogy világossá tudjuk tenni a veszélyeket, és a különböző anyagok természetét. Ez elengedhetetlen fontosságú a drogok környezetében élő társadalom egészsége szempontjából.
És hát én tényleg nem tudom, hogy milyen mélyreható ismeretekkel bírsz az enteogének pszichés hatásairól, úgyhogy a legkevésbé se hidd, hogy okosabbnak hiszem magamat nálad, de nekem mindenképpen nagyon furcsa, hogy megkülönböztetés nélkül ítéled a drogokat hamisnak, és "nem rossz" érzésnek. A tisztán pszichedelikus jelleggel bíró anyagok okozta élmény semmivel sem valószínűbben kellemes, mint kellemetlen. Az élmény egyszerűen nem erről szól. És egyik legfőbb hatásuk éppen az ember életében vagy létmegélésében lévő hamisságok felfedése, vagyis leleplezése. Éppen ezért alkalmas pszichoterápiás segédeszköznek. Persze, a felismerés, a belátás, vagy a megszabadulás élménye akár extatikus is lehet, de ez nem a drog hatása. A drog ilyenkor is csak katalizátor. Az alkoholizmus kezelésében használt nagydózisú LSD-terápia, vagy a súlyos drogfüggőségek kezelésében használt ibogain-terápia egyáltalán nem egy leányálom a kezelt számára, hanem éppenhogy nagyon könyörtelen szembenézést jelent önmagával, saját múltjával és jelenével, felszínével és mélységeivel, egy lelepleződést önmaga előtt, és a beteges lelki megkötözöttségből való szabadulásról szól.
Szóval... lehet beszélni az enteogének nem rendeltetésszerű vagy nem megfelelő keretek között történő fogyasztásának veszélyeiről, vagy az önszembesülés traumás jellegének esetleges káros hatásairól, de hogy éppen a hazugságot és a rabszolgaságot emlegeted, ez nekem nagyon furcsa. Énnekem, ha az enteogének használata ellen akarnék érvelni, biztos nem jutna eszembe becsempészni éppen a drog-spektrum ellenkező végletében található drogok jellegeit a témába, mert ez egyszerűen túl abszurd. Van elég veszélye és megkérdőjelezhetősége az enteogéneknek anélül is, hogy a drogok egy egészen más osztályának témájától próbálnánk elcsenni néhány érvet és szempontot. |
| |  |  |  |

|