 |
Legfrissebb hozzászólások (120791 - 120800)
 | |  | | | | |  | |  | | | | És sikerült már bárkinek is DMT-t nyernie, amit aztán el is szívott, és tényleg DMT volt? |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Egyszer egy haveromnál jól elvoltuk, és a kezemre ragadt pár morzsányi gyanta. Először el akartam szívni, de túl kicsi volt, úgyhogy benyaltam és elszopogattam.
Csípett, mint a fene, de jó érzés volt, és utána teljesen megváltozott az ízérzékelésem. :) Ilyen bónusz dolognak bárki kipróbálhatja, nagyon klassz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Összefoglalás
A drogkérdés nagyon sok problémája tehát nem feltétlenül magukból a szerekből, hanem a velül és használóikkal kapcsolatban kialakult attitűdökből, valamint a törvényi szabályozásból erednek. A sors iróniája, hogy a fiatalok védelmében megalkotott tiltó törvények pont fiatalok százainak dehumanizálását, tényleges bűnözővé válását segítik elő hasonlóan a megelőző, óvó szándékkal megjelenő rémtörténetekhez, sztereotípiákhoz, amelyeket egyaránt ontanak az oktatási intézmények és a média.
Amennyiben ezen feltevések kísérletileg igazolást nyernek vagy nyertek általam nem ismert publikációkban , úgy rendkívül fontos lépésnek látom a társadalomba már visszavonhatatlanul integrálódott könnyű-, illetve diszkódrogok dekriminalizációját, ami a fentiek értelmében a kapudrog hatás megszűntét, de legalábbis radikális csökkenését eredményezné. Sok problémára megoldás lenne a törvényi szabályozás enyhítése és átalakítása, hogy a könnyű, ill. alkalmi droghasználók ne legyenek bűnözőkként feltüntetve, a kemény drogfüggők pedig ne bűnözőként kerüljenek börtönökbe és rendőri fogdákba, hanem az ön-, és közveszélyes elmebetegekhez hasonlóak kényszer-gyógykezelésben részesíthetők legyenek.
Nyilvánvalóan ezeket a törvényi változtatásokat egy demokráciában nagyon nehéz véghezvinni, amíg a közvélemény, a kérdésről alkotott társas reprezentáció nem áll összhangban a tudományos tényekkel. Ezért is kiemelkedően fontos a társadalom objektív tájékoztatása, a sztereotípiákat erősítő műsorok, filmek kivonása a médiából, és jól megalapozott meggyőző kampány folytatása annak érdekében, hogy a társadalmi reprezentáció elen sztereotípiái helyett elfogadja a tényeket. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | 2. részlet
A reprezentáció hatása a drogfogyasztókra
A könnyű drogok fogyasztói jelentős körében szerencsére a hamis tudat (azaz a negatív sztereotípiák saját csoportra való alkalmazása, a status quo kényszeres igazolása) kialakulása nem fenyeget ezt többek közt egy rendkívül erős pozitív csoportidentitásnak köszönhetik...
A veszély annál inkább fenyegeti azon drogfogyasztókat, akik ténylegesen szembekerülnek a törvény szigorával, vagy családi, baráti vagy iskolai környezetük segítségével. A meghurcoltatás, valamint a fent említett társadalmi reprezentációkkal való erőszakos szembesítés azt okozhatja, hogy rendszerigazoló motivációktól hajtva az egyén önmagára alkalmazza a drogos negatív sztereotípiáját, és in-groupként fogadja el a ténylegesen függő, kemény drogokat használó, bűnöző életmódot folytató embereket. Ez a veszély főként akkor áll fenn, ha a vizsgálati fogság vagy börtönbüntetés ideje alatt az egyén ilyen emberekkel kerül kapcsolatba, és a közös sors és közös ellenség is fokozza a csoporthoz tartozás érzését.
Ez azután Festinger társas összehasonlítási elméletének megfelelően, illetve az ott felvetett kérdéseim fényében rendkívül komoly veszélyekre enged következtetni. A csoport általánosan alacsony erkölcsi szintje a friss csoporttagot saját erkölcsi igényszintjének csökkentésére sarkallhatja, illetve az elítélttársak motiváltak lehetnek az új fiú erkölcseinek rombolására, magukhoz hasonlóvá tételére.
A köztudatban reprezentált és igen hozzáférhető sztereotípia az egyén által személyesen nem észlelt területeken is kifejtheti negatív hatását, így a sztereotíp kép által sugallt bűnöző hajlam, alacsony képességek, gyenge akaraterő, ápolatlanság és hasonló kitételek még tényleges csoporttársak jelenléte nélkül is csökkenthetik az igényszintet és befolyásolhatják a véleményeket. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egyetemen leadtam egy dolgozatot, annak itt vannak a témába vágó részei, olvassátok el, véleményezzétek. :)
1. részlet:
A drog és a drogos reprezentációja a társadalomban
Az illegális drogok, a kábítószer fogalma, bár nem kizárt, hogy korábban is létezett, leginkább az amerikai szesztilalom idején és azután, a különböző bevándorló etnikumok kulturális drogjainak (a kínaiak ópiuma, a négerek kokainja) rasszista indíttatású betiltása idején alakult ki. A társadalom részét képező alkohol újbóli engedélyezése után ez a címke került minden társadalomidegen tudatmódosító szerre, amelyek mind az illegális kereskedelmet bonyolító hálózatokat, mind pedig ezen kereskedelem felkutatására szakosodott rendőri apparátust a szesztilalomtól örökölték.
Meglepő, hogy ez a múlt századeleji politikai körülmények sajátos termékeként létrejött fogalom mennyire erős társadalmi folyamatokat indított el világszerte, és milyen erős sztereotipizálást vált ki az átlagemberből.
A jelen magyar társadalom átlagos polgárának nincs igazán ismerete arról, hogy az egyes drogok milyen hatásokat fejtenek ki, és ami méginkább szembetűnő, az a rendkívül éles határ a törvényes és az illegális drogok, illetve használóik percepciója között. Mind a média, mind a közgondolkodás ebbe a politikai elit megnyilvánulásait is beleértve azt sugallja, hogy a törvényes drogok (alkohol, nikotin, koffein, nyugtatók) hétköznapi, néha veszélyes, de az esetek nagy részében ártalmatlan élvezeti cikkek, használóik pedig hétköznapi emberek, esetleg elesett, segítségre szoruló áldozatok, mint pl. egy öreg, alkoholista szülő ez az elesettség gyakran még szeretetreméltósággal is párosul, elég megnézni Koltay több filmjét (Sose halunk meg, Ámbár tanár úr, stb.), ahol a tipikus elesett, alkoholista embert formázza meg, aki ugyanakkor bölcs és kedves, és méltán veszi körül környezetének szeretete.
Ezzel szemben az illegális drogok társas reprezentációjának szinte mindig része a halálos, méreg kitétel, sőt, nem ritkán a gonosz vagy ördög szavak (gondoljunk Orbán Viktor egyik 2002-es választási kampánybeszédére) is felmerülnek megjegyzendő, hogy a magyarországi társas reprezentáció nem tesz különbséget a szertípusok közt, a köztudatban reprezentált kábítószer leginkább egy Piedone filmekből ismert fiktív anyag, amitől a fiatalok bűnözők lesznek és kiugranak az emeleti ablakon.
Az illegális szerek használója, a drogos szintén rendkívül negatívan van reprezentálva. Az internetes fórumokon, véleményütköztető közegekben végzett keresésem során nem egy helyen találkoztam a drogosok dehumanizációjával, erőszakos, bűnöző tulajdonságokkal való felruházásával. Ez tipikusan példázza a rendszerigazoló sztereotípia kialakulását, minthogy a hatályos magyar törvények értelmében az illegális drog fogyasztása bűncselekmény ha a drogosokat börtönbe zárják, ahová a rablókat és gyilkosokat szokták, akkor nyilvánvaló, hogy olyan bűnöző, deviáns elemek, mint a rablók és gyilkosok. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Tetrahíd: "Ami majdnem az, az nem az." Ezt Murphy mondta és én is egyetértek vele ebben. :)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Dead, ha megnézed az előző képet, a címke egészen az üveg aljáig le van ragasztva, ezért nem látszik. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Sip: Pflümi -én ebből inkább a szilvára asszociálnék - bár az utóbbi 5-6 év alatt igen megkopott a némettudásom :(. De TÉNY hogy Hoffman-"apó"-ra nagyon nem illik az "apó" ugyanis fiatalosabbnak néz ki mint a nagyapám aki 60 szal határozottan (!) jól tartja magát. |
| | | | |
|
