 |
Legfrissebb hozzászólások (122391 - 122400)
 | |  | | | | |  | |  | | | Brutus, ezek szerint félreértettelek. Azt hittem, arra utalsz, hogy nem tudhatjuk biztosan a helyes választ az illető kérdésre.
Én nem hiszem, hogy itt bárki is meg akarna téged győzni arról, hogy 'van élet a halál után'. Lehet hogy tévedek, de én például nem szeretnélek meggyőzni téged erről.
Ha te az érzékelésnek, a gondolatiságnak és a fogalmiságnak nem vagy hajlandó kilépni egy olyan tartományából, amiben bizonyos vallásos igazságok nem nyilvánvalóak, akkor én ezt tiszteletben tartom, és nem próbálom meg belevetíteni az én tudomásaimat ebbe a te világodba. Már csak azért sem, mert az csak egy vetület lenne, ami ezáltal éppen saját közegében való szellemi és lelki koherenciáját veszítené el. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Spishers nekem úgy tűnik, hogy te azonosítottál engem a szkeptikus malaccal :). Ezt a kis mesét a magzatos mintájára írtam és a szkeptikus malac mondatai - ha jól emlékszem - szinte teljesen megegyeznek a kis szkeptikus magzatéval és csak azt akartam vele szemléltetni, hogy a hasonlatot a visszájára lehet fordítani...legalábbis valamilyen szinten (az anya - isten metafórát sajnos nem tudtam ólra fordítani). Ehez még hozzáfűzném, hogy az anyát természetesen lehet azonosítani mind az univerzumunkkal, mind pedig a Földdel, ám mind a kettő már az anyánk előtt világra hozott minket, a halálunk pillanatában pedig nem hagyjuk el egyiket sem (mint ahogy a magzat teszi azt a születésekor).
Az én véleményem pont nem tudatlanságra épül, amíg tudatlan voltam, nem tudtam eldönteni hogy mi lehet a valóság, menyország, reinkarnáció vagy akármi, fogalmam sem volt róla. A választ viszont ma már tudom, de mégegyszer nem kezdenék bele a kifejtésebe mert már elég sokat írtam róla és ha eddig nem értetted meg amit mondani akartam akkor ezután se fogod akármit mondok.
Ha már tudatlanságról beszélünk, valaki akármilyen bizonyítékot vagy érvet mondjon nekem a vallása mellett ami nem merül ki a szent könyvekből való idézésekben és déjá vu érzésekben. Mert ha visszanézel én elég sok dolgot írtam már amire alapozom a véleményemet. Mellesleg én örülnék neki legjobban, ha lenne élet a halál után elhiheted, csak egyszerűen a tények arra utalnak hogy nincs. Én egy pillanat alatt eldobom az egész eddigi világképemet, ha valamilyen érv megdönti azt, engem csak az igazság érdekel. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Talán nem ismered ezt a szót? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Grishtee, heló.
Énnekem mondjuk éppen ez a mondat egy kicsit rejtélyes az írásban. Nem tudom, hogyan tud "rabszolgát" csinálni az emberből az LSD. Talán a függőségről van szó? Mert az ugye nem igazán jellemző az LSD-re. Persze, létező dolog, de olyan kevéssé jellemző, hogy nem hiszem, hogy erre gondolt volna. Akkor talán arra gondol, hogy olyan szellemi vezetésre tehet szert az ember, amire LSD nélkül nem? De akkor miért beszél "rabszolgaságról"? Szóval nem tudom, mit jelent ez a mondat.
Mindenesetre az, amit te írsz, az én szememben nem az LSD-re jellemző valami, hanem úgy általában a meditációs gyakorlatok egy lehetséges jellemzője. Én azt hiszem, hogy ha lelki fejlődésről van szó, (és nem szórakozásról, pszichoterápiáról, satöbbi), akkor az LSD végül is egy meditációs segédeszköz. Olyan, mint a meditációs zene, a meditációs testhelyzet, meditációs légzés, vagy a meditációs környezet. Mindezen segédeszközök mélyebbé és intenzívebbé tehetik a meditációt. Az, hogy a meditációs megélés mennyire válik hasznára a lelki fejlődésnek, vagy mennyire csak pillanatnyi kitisztulás, az nem a segédeszközökre jellemző kérdés, hanem az illető ember meditációs és lelki gyakorlatának kérdése. Nyilván, ha egy ilyen potens eszközt használ az ember, akkor élesebbé válhat a kontraszt a pillanatnyi megvilágosulás és a folyamatos lelki fejlődés útja között, de ha valaki a lelki felkészülségéhez és fejlődési tempójához képest túl magas dózist alkalmaz, az nem az LSD-ről mond el valamit, hanem az illető ember meditációs környezetének megfelelőségéről.
Szóval, egyetértek veled, de nem is az a legnagyobb probléma, hogy a túl itenzív "tripelgetés" elveszi az ember drága energiáját, hiszen egy nem-kellemetlen trip a kábítószerekkel ellentétben éppenhogy feltölti az embert. Énszerintem a valódi károkat az okozza, hogy a túl intenzív trip olyan mélyen megnyitja az embert, amilyen mélyen ő az adott lelki fejlettségi szintjén nem képes a megfelelő, gyógyító lelki magatartást gyakorolni, és mély csomók csavarodhatnak a lelkében. Mert az LSD nem gyógyít, hanem megnyitja azokat a mély tartományokat, ahol aztán már nem az LSD-től függ, hogy milyen változások történnek.
Nem tudom, hova szúrhatnám be, úgyhogy ide a végére írom: Az általam fentebb említett egyéb meditációs segédeszközöktől persze azért csak különbözik az LSD abban, hogy a zene, a légzés, a környezet nem csak mélyebbé és intenzívebbé teszik a meditációt, hanem minőségileg is segítenek, mederben tartanak, kipárnázzák az útirányt is, nem csak a hajtóerőt adják. Az LSD viszont tényleg _csak_ megnyit. Azt viszont nagyon. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ja hogy valójában?
Az más. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Vicces csóka vagy te, Nomad, hallod-e! : ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ja, persze, hogy kendert. A látnokzsálya nem mókadolog ám! : ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Csak gyakorolni kell. : ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ezt komolyan mondod? Vicces. Nem. Nem választhatná azt. Furcsa elképzeléseid vannak a szabad akaratról. Valahogy elszigeteled a kulturális és lelki embert a kulturális és lelki valóságtól, amiben benne van. Mintha nem abban lenne benne, hanem az "venné körül". Érdekes szemlélet.
Valójában csak úgy változhat meg egy ember, ha megváltozik a valóság, amiben benne van. Ugyanis egy ember nem más, mint hogy mit jelent számára a valóság. A valóság pedig nem más, mint hogy mit jelent az a mindenkori megélő számára. |
| | | | |
|
