 | 
Legfrissebb hozzászólások (12561 - 12570)
 |  |  | | | |  |  |  | | Ez nekem se tetszett, bár van egy nyilvánvaló és nem túl pozitív elfogultságom Bagdí Emőke felé (szándékosan nem írom le a faszkodó címeit, amit sose felejt/felejtenek a neve elé tenni). Annak mindenesetre örülök, hogy ez felmerült - nagyon jót fog tenni a gyerekeknek.
Arra meg gondolom B.E. is rájön idővel hogy a "tudományos, keresztény" meditációjának hol vannak a gyökerei. A fejében.....vagy tán mégis keleten. :)))))) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Az elején, úgy 10 éve, mikor elkezdtem partyzni járni, Nekem is meg volt a folyamatos szégyenérzet a partyk után. Aztán egyszer csak rájöttem, hogy ez a szégyenérzet abból adódik, hogy az emberek, akik körülvettek, a szerről lejőve egészen megváltoztak, újra hétköznapi önmaguk lettek, ami nem kedves, nem beszélgetős és nem empatikus. (Én viszont továbbra is nyitott lettem volna rájuk, vagyis inkább a beekizett lényükre) Néhány használat után pedig valahogy úgy maradtam, sikerült integrálni az élményt a mindennapjaimban. Párszor eldöntöttem, hogy igyekszem megtartani a távolságot buliban is az ilyen emberektől. Ez persze nem működött, mert nagyon hitelesen érdeklődtek, empatizáltak, voltak közvetlenek. Végül úgy rendeztem le a a kérdést magamban, hogy egyrészt elfogadtam és élveztem, hogy úgymaradtam, tehát a hétköznapjaimon is ölelek meg spontán embereket, nem húzom fel magamat olyanokon, amiken szinte mindenki más igen (időjárás, mé' nem áll má' félre az ajtóból stb), illetve szerintem jelentős része van az mdmanak abban is, hogy vegetáriánus lettem.A szégyenérzet leküzdésére az én megoldásom az volt, hogy rájöttem, nem velem van a baj. :) Mert mért is lenne baj az, ha közvetlenek, elfogadóak vagyunk egymással és kimutatjuk a szeretetünket, a jókedvünket a világ felé? |
| |  |  |  |




 |  |  | | | |  |  |  | | no f'in way!!! candy flip: tanuló trip .D |
| |  |  |  |


 |  |  | | | |  |  |  | | "Bagdy Emőke azt is mondta, hogy nem a keleti kultúrából ismert eljárásokra kell gondolni, létezik "keresztény meditáció", illetve minden gyakorlat rendelkezik tudományos alapokkal."
Borítékoltam a cikk elsö sorainál, hogy muszáj lesz beleírni az elhatárolódást a meditáció eredeti gyökereitöl, és tudományosra kockásítani a jelenséget.
Netán elnevezni Nemzeti Meditációnak... :) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | acid rain: Ez nem gond, ki lehet egyezni egy candyflipben :) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | Tom003: "mindezt rám erőlteti ez a szer"
Ez is egy erösen (felelösség-)hárító koncepció, hogy a szer eröltetne rád bármit is. Egyáltalán az "eröltetés" fogalmának használata már eleve egy olyan folyamatra utal, ahol valamiféle belsö harcot folytatsz magadban a szer hatásai ellen. Ezt persze szintén az Egós kontrolligényeddel lehet magyarázni: az Egód írt egy fix forgatókönyvet arról, hogy melyik tudatállapotodban milyen lehetsz (úgy, hogy az még mindig "Te" maradj) és ehhez illeszkedsz.
"és mindenkire vigyorgok meg ölelgetem mint valami idióta"
Miért, mi a gond azzal, hogy beekizve mindenkire vigyorogsz és mindenkit ölelgetsz? :) Hiszen ekizésnél kifejezetten a jókedv és közvetlenség az ideális kontextus, a tudatállapotnak megfelelö "norma". A konfliktus legfeljebb a szociális környezeted nyomásából és/vagy az egós Én-képed fenntartásából ered. De ez a viselkedés akkor lenne "idiótaság", ha nem lennél beekizve - illetve akkor is csak a nem-beekizett környezeted ítélete alapján. Szerintem alapvetöen az ekizés szet-szettingjével van baj, ha nem tudod olyan emberekkel körbevenni magadat, akik feltétel nélkül elfogadnák a pillanatnyi tudatállapotodat és a viselkedésedet. Anélkül tehát, hogy félned kellene bármiféle megítéltetéstöl.
"ezért szerintem nem ildomos azt mondani, hogy "Ilyen célokra nem az LSD a legmegfelelöbb;" mivel embere válogatja."
Evidencia, hogy mindent embere válogat, a mogyoróhéjtól fuldoklástól az istenélményig. A megfelelöség itt értelemszerüen statisztikai alapú: az MDMA-terápia kisebb kockázatok mellett alkalmazhatóbb több emberen, mint az LSD-terápia. Statisztikailag ugyanez a helyzet a pszilocibinnel is, az LSD-hez képest: egyszerüen csak kevésbé macerás az alkalmazása, ezért ilyen (=terápiás) célokra megfelelöbb. |
| |  |  |  |

|