 |
Legfrissebb hozzászólások (128311 - 128330)
 | |  | | | | |  | |  | | | a yin yang szimbólum zseniális dolog, méltó ábrázolása a tökéletesnek a tökéletlenbenben.
mint amilyen az anima-animus páros, azaz a női tudatalattira a férfi tudatosban, és a férfi tudatalattira a női tudatosban (az archetipikus férfira és nőre is igaz, úgymint tűz és víz elem).
a tudatalatti behelyettesíthető az ösztönössel :)
szóval.
a kétféle **** van tulajdonképpen valaminek a két pólusra bontása. a két pólusnak csak mint viszonyítási alapnak van jelentősége, ha a két végletet egyesíted, megszűnik létezni, mert átalakul egy másik egésszé: a kétféle **** van megfejtése szerintem ebben a tekintetben a tény hogy VAN EMBER, nem az, hogy hányféle :)
szóval, szójáték az egész, így a másik féle szerint egyféle, ami csúnya áltolánosítás.
a kétfélére bontásnál az a kérdés, hogy valamelyik végletben te is benne vagy e?
na, bocs, ha kicsit zavaros vagyok, az előbb elszállt itt egy rakéta, és hát a sugárzás, tudjátok... renélem nem jönnek viking nindzsák űrhajóval. :))))
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Ma elmegyek egy időre tenger mélyén halakkal fickándozni, szeretettel fogok rátok gondolni a hullámok közt suhanva egy idegen világban. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Skatalites-en volt valaki? Szerintem ők voltak a legkafább fellépők, a bőgős idős bácsi nem semmi módon be volt lassulva (azt hiszem én is). Még az sem zavart, hogy nyakig ért a sár... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Eddig jó, megvárom giggles mit mond :-)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | giggles LOL!
czellux: giggles arra gondol zserintem (de javits ki kerlek, ha tevednek :)), hogy a ketfele ember kozul az egyik kategorizal, a masik meg mar rajott, hogy a kategoriaknak semmi ertelme. nincs is jogunk hozza, foleg tekintetbe veve a relativitast. es hozzatennem a hozzaszolasodhoz (a vilagnezeteket illetoen), hogy leteznek olyan emberek is, akik rajottek, hogy semmi sem abszolut, hanem folyamatos valtozasban van, az eletunket iranyito energiak fortyognak, mint a lava...
a jin osszeforr, a tultengo jang szetszakad, atcsap az ellenkezojebe, es mas a helyzet ismet. jo taktika "rugalmasan tartani a lelkunket" (muller peter), hogy "tores" nelkul tudjunk reagalni a hirtelen fordulatokra.
moncsa |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | giggles: ezt most nem értem, de megfigyeltem, hogy általában nem értem, amit beszélsz.
szóval lehet hogy van itt valami fontos, amire rá kéne jönnöm.
hajlandó lennél egy kicsit körülményesebben megfogalmazni, hogy ez most mit jelentett? (persze csak akkor, ha úgy érzed, tényleg tudnék ebből tanulni valamit.)
cell
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Toma: azt akartam kifejezni, hogy amire igazán vágyom, az az önismeret. A tükörben a ruha engem tükröz, utal az igazi valómra (azért olyan, amilyen vagyok, nem pedig másmilyen). Most az akadályoz meg az ilyen ruha felvételében, hogy nem tudom, ki vagyok.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bár én csak vágyakozom, azt azért el tudom képzelni, ahogy a Reaktorral például ezt a hihetetlen komplexitást összekapcsolja valaki a betépett gombcsavargatással.
Lehet csinálni egy szintit, aminek tisztán kitalálod az algoritmusát (befraktálozott nagyon szétrakós), aztán kitalálod azt is, hol lehet variálni rajta, ezeket a variálásokat kivezeted gombokra és utána ezzel live-on szakítasz. Best of both worlds...
Bár lenne bennem elég tűz, hogy meg is tudjam csinálni... :-(
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | kétféle ember van:
az egyik szerint kétféle ember van...
:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | a drogos lepke meglebbenti szárnyát...
...és újabb beírás születik.
:DDD |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Főleg a szeretetre.
(drogos lepke :-)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | toma:
kétféle ember van:
1. aki nem tudja, hogy minden szubjektív, és ezért a saját világnézetét abszolútnak (objektívnek) hiszi
2. aki tudja, hogy minden szubjektív, és ezért a saját világnézetét abszolútként kezeli (mert ha végiggondolja, rájön, hogy megteheti, sőt, emberi létformában, dualista megközelítésben csak ennek van értelme)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nagyon sok minden kavarog itt, elég nehéz bármiféle állást foglalni (mert kb. ötvenféle kérdésben lehetne). Nagyon intenzív, nem tudok rajta fogást se találni, úgyhogy csak szemezgetek.
Amit Siphersh ír a szentségtörésről, meg a szentségről úgy általában, azzal én szívem mélyéből egyetértek (vagy inkább együttérzek - e szóval jelezve az érzés és az értés közti minőségi különbséget, valamint utalva ezáltal a Siphershnek adott válaszaitok jellege és az ő eredeti "kinyilatkoztatásának" jellege közötti alapvető különbségre). Ti ésszel válaszoltatok valamire, amire ésszel nem lehet válaszolni (igazából nem is igényel választ, max. az "én is voltam ott"-ból fakadó együttérzés kinyilvánítását, mint amivel én is próbálkozok itten).
Az alapvető probléma szerintem ott van, hogy ha valaki megtapasztalja a szentséget (a keresztény értelemben), akkor ez nagyon szétfeszíti benne a dualitást ("az igenetek legyen igen, a nemetek nem, ami a kettő közt van, az ördögtől való"). Ebből származik a földi világ, a fizikai valóság, az anyag elítélése (hús és vér, bűn), és a mennyország, mint egyedüli követendő cél (a szentség birodalma) felmagasztalása. Ezzel együtt pedig megjelennek a morális ítéletek, valamint az az elképzelés, hogy a földi világ a Sátán birodalma.
A szentséget szerencsére tényleg nem lehet összetörni. Én ezt egyszerű "fizikai" törvényszerűségek segítségével fogom fel. A sötétség és a fény nem férnek össze. Ha távolodunk a fénytől, akkor a sötétség törvényszerűen nő. Ezért a szentség (a fény) a földi világban, a földi nézőpontból nem ragadható meg, legfeljebb az azt tükrözni kívánó elképzelés, amivel aztán eljátszadozunk. Ez a játszadozás jellegénél fogva sötét, a fényhez semmi köze (duális szemszögből nézünk! :-), így nem is fenyegetheti azt. Ha viszont valaki megközelíti a fényt, akkor törvényszerűen ki kell mennie belőle a sötétségnek; minél közelebb kerül a forráshoz, annál kevesebb sötétség marad benne, így annak esélye, hogy ilyen nagy-energiájú állapotban ártson, elenyésző. Az pedig, aki kérdéses indítékokkal indul neki az útnak, nem jut át az ellenőrző állomásokon. (És ez nem morális garancia, hanem tényleg törvényszerű, automatikusan működik: nincs senki, akit meg lehetne vesztegetni.)
A szentség profanizálása ezért nézetem szerint nem érinti a szentséget magát. Viszont ha azt akarjuk elérni, hogy valaki megtapasztalhassa a szentséget, akkor ehhez nagyon fontos lehet a megfelelő szellemi légkör kialakítása. Ha egy társadalomban a szentséget profanizálják, akkor ez önkéntelenül is cinikus hozzáálláshoz, hitetlenséghez vezet, még azokban az emberekben is, akik pedig egyébként ténylegesen törekednek az Isten megtapasztalására. A hitetlenség viszont - mint az a fentiekből következik - lehetetlenné teszi, hogy megnyíljunk. Így tulajdonképpen egy olyan dolog miatt vagyunk elzárva Istentől, amit a társadalmunk plántált belénk, és ettől megszabadulni, ezen felülemelkedni meglehetősen nehéz.
Én ezért tartom a szentség profanizálását bűnnek (nem pedig a szentség miatt, azt nem kell félteni).
"A BTK szentségtörés": na ez a mai korban tipikus jézusi kijelentés lehetne. Ennyire alapvetően benne vagyunk a szarban. (Egyébként Gén, amikor te tudománnyal meg BTK érvényességgel, meg ilyenekkel jössz, akkor bennem pont ezért megy fel a pumpa, mert azt érzékelem, hogy a szarból akarsz várat építeni és közben nem tudsz arról, hogy milyen relatív is az, amit abszolútnak hiszel. De ezt majd legközelebb... és bocs, remélem már tudod kezelni ezeket az abszolút nem PC kirohanásaimat :-)
na egyelőre ennyi. remélem benne vagyok még a 4096-ban.
cellux
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Giggles jól látja a képet és érti is.
Vegha: neked is igazad van, bár ez nagyon változó.
1.Van aki egyszerűbb struktúrát készít (pl. live act). Itt az a lényeg, hogy minden kéznél van és koncentrálni csak igen kevés dologra kell a hangon kívül. Ennél a formánál minden megengedett természetesen addig, amíg teljesen el nem veszíti a kapcsolatot a jelen világgal az egyén és értelmét veszti amit csinál. (Live Act-nél erőssen ajánlott valamilyen kábítószer fogyasztása :) )
2.Viszont egy bonyolultabb struktúránál sok a szenvedés ("favágó munka" én így hívom), és eléggé átláthatatlan kezd lenni a dolog már egy lájtosabb kábítószer hatása alatt is. Sztem akik bonyolult zenét készítenek, nem gyakori a szerek használata pont e miatt, és mivel a munkafolyamatot erőteljesen hátráltatja, csak a végkifejlett ellenőrzésére használhatják(, ha használják).
Nálam érdekes a helyzet: sok előnyét tapasztalom és emellett sok hátrányát is a szernek. A végkifejlett csekkolására elengedhetetlen, mert pontosabban oda tudok koncentrálni minden egyes hangrészletre, viszont a struktúrát nem látom már át (bár némelyik zenében mostanra már tisztán is keresgetni kell, mi hol van...) Ezért én csak egy-egy rész visszahallgatása érdekében használom, valamint a legelején "löketnek". |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én is így érzem magam, mint akit bevettek, de az már egy közösség volt előttem. Persze én mindennel kapcsolatban ezt érzem, hogy csak repkedek mindenfelé, mint egy drogos lepke, de baromira nem találom a helyem. Más szerint egyszerűen csak magamnak való vagyok, de közben meg szeretem a társaságot. Persze aki sokat trippel (meg akárki más is) rájöhet, hogy az ember valójában végig egyedül van és ez gondolom a halál előtt lesz cáfolhatatlanul világos. Az ember szeretne kívülálló, látó meg nagyokos lenni, úgy érezni, kívül áll mindenen, de ugyanakkor meg vágyik a közösségre, a megerősítésre, a gondolatcserére és persze a szeretetre. Lehet, hogy ebbe a kettősségbe fogok beleőrülni? :-)
De az is lehet, hogy mindenki hasonló cipőben jár a Daathon, így aztán senki nem tud kilógni a sorból :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nincs mese: mindannyian egyek vagyunk : ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Viccesnek tartom, hogy egy olyan szót akartok konkrétabban definiálni, amit gyakorlatilag azért hozhattak létre, mert máshogy nem tudták a másik fél értésére adni egy bizonyos jelentést/jelenséget (ezzel együtt gyanítom a világ összes szava hasonlók alapján született meg). Még érdekesebbnek hangzik számomra, hogy Siphersh teljesen relatív alapként próbálja ezt meghatározni (nem tudom miből kifolyólag).
Abban viszont maximálisan egyet értek génnel (ha már állást akarok foglalni), hogy az anyag nem lehet szent. Ugyanis a CÉL szentesíti az eszközt. Onnantól pedig már nem csak egy egyszerű eszközről van szó. És ebbe sem kell túlságosan belemélyülni, szerintem hamar bizonyítást nyer. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | bemutatkozás az itten szokásos stílusban:
testsúly: 95 kg
fogyasztott anyag: DAATH2 + linkek
Hogy hogyan keveredtem ide?
1. egy ismerősöm beszélt erről az oldalról. Valami olyan szavakkal, hogy jó, meg hogy korrekt meg mittoménmár, fél éve volt. Azóta lett GPRS elérésem egy hazai szolgáltatónál, és gondoltam, megnézem.
2. a #szellemivetelkedo csatin volt egy borz nevű egyén. Aki írt is egy vetélkedő-menedzser programot. Az oldalon egy kaktusz volt. google.hun rákerestem 'borz honlap -kispál' kifejezéssel, a FOTEXNETről link, onnan volt ide.
Tényleg, nem tudjátok, azonos a kettő?
A nick: részben az emilem címében rejlik, részben meg a szerek támadáspontjára utal.
Mit is kell még? Magamról? Egyelőre 0thtimerként olvasgatok csak itt. Fórumot, egyebeket. Meg írogatok. Ha majd lesz élmény, hogyan lehet beszámolót küldeni? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Mint rajtam kívül oly sokan mások, én is hajlamos vagyok túláltalánosítani saját enteogén tapasztalataim saját, szubjektív olvasatát.
A BTK szentségtörő.
A beléndek előidézte pszichoaktív élmény enteogén természetét pedig soha nem jutna eszembe megkérdőjelezni.
Egyébként nem hiszem, hogy az élmény intimitása elhatározás kérdése lenne. Én úgy látom, hogy egy fajta intimitás minden enteogén élmény inherens sajátja, függetlenül a fogyasztó céljától, hozzáállásától, vagy személyiségétől. De itt nyilván nem a köznyelvi értelemben vett intimitásra gondolok; az enteogén élmény belsejében semmi nem pont olyan, mint az az élményvilág, amire a köznyelvi fogalomrendszer ráépült. Én ezzel a szóval tudok ráközelíteni, remélem, sejted, hogy az élmény mely vetületére gondolok. |
| | | | |
|
