 | 
Legfrissebb hozzászólások (130196 - 130205)
 |  |  | | | | |  |  |  | | | Nem, (bár oda is illene); viszont az özönt egy n-nel akartam írni :) hiába, 13 óra Daathozás után becsúszik egy-egy typo is... Ezért ebbe a topicba illően erkölcsi kötelességemnek tartom felhívni a figyelmet a pszichedelikumok mint téma addiktív mivoltára (kockázatok) és az emiatti alvásmegvonás negatív tüneteire (mellékhatások).
Jó éjt! :)
|
| |  |  |  |


 |  |  | | | | |  |  |  | | | Nekem ezzel az ego-loss kifejezéssel mindig is gondjaim voltak. Túl specifikus, túl pszichológia-ízű. Tudni kell hozzá, hogy mi az az "ego", meg ilyenek... Viszont amennyire felfogtam, a pszichedelikus irodalomban aki ego-lossról beszél az tulajdonképpen a halálközeli élményről beszél... Vagy rosszul értem?
Azt nem tudom, mi az az ego, de ha egyszer, vagy többször meghalok, szerintem észre fogom venni... :-) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Cellux:
ha nyerek a lottón, veszek neked pár szintit! :-)
A zenélés nekem is érzékeny pontom. Eljutok odáig, hogy úgy érzem, olyan kis darabokat alkotok, melyek bejönnek, jól szólnak, de képtelen vagyok egy egész számot, egy koncepciót felállítani. Viaskodok a két megközelítés között: ami jön, az alapján kell zenélni, öntudatlan módon, és a végén kijön belőle egy egész - a másik pedig, hogy meg kell tervezni, miről akarok zenélni és azt aprólékosan megvalósítani.
A zenélésben összpontosul legjobban az általam vázolt probléma: beszívva/tripezve iszonyatosan érzem a hangulatokat, a tereket, melyik ritmust érdemes használni, de ilyen állapotban képtelen vagyok a klasszikus értelemben alkotni, számot írni, csak jammelek és próbálgatok. Közben persze tudom, hogy idő és munka kellene, annyira tudni a zeneírást, ismerni a hangszereket, hogy más tudatállapotban ösztönösen tudjam őket használni és ne az vegye el a figyelmemet, hogy melyik menübe kell belépni...
Persze az is lehet, hogy egyszerűen lusta vagyok, de ez a cucctól teljesen független. ;-)
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | "a poszt-posztmodern kultúra ripityára stimulálja az információözönnével az eleve mindenféle módosítókon élő tudatot"
ezt nem a mátrixkettő topikba akartad írni? :-)
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Erről az jutott eszembe, amikor a buddhista szerzetesek azon vitatkoznak, hogy kinek nagyobb az én-nélkülisége. :-)
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Február végén rendeltem spórákat a mushmush-tól.1 hete találta meg édesanyám a postaládánkban,kibontva.A fecskendő meg volt repedve, a spóralé átáztatta az egész csomagot.Az alufólia-henger-merthogy abban érkezik-el volt szakítva. Tehát lehet, hogy engem is meg fog találni a rendőrség előbb-utóbb. A külföldről való rendelés jó ötletnek tűnt,de talán nem kéne tovább kísérletezni vele.Egyébként egész kultúrált lett volna az egész folyamat ,ha nem szól bele valaki. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Egyébként azt, hogy hiteles-e az ego loss, elég könnyen meg lehet állapítani (már ha egyáltalán van értelme erről vitatkozni :-):
Ha a tudatban felmerül bármilyen kétely a tapasztaltak hitelességével kapcsolatosan, akkor biztos, hogy nincs ego loss, mert az az egység állapota, amiben kettősségek nem merülnek fel.
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Siphersh, van valami működő címed? Emillel dobtalak, de bumeráng lett 2X is.
Message from yahoo.com. Unable to deliver message to the following address(es). : 65.54.252.230 does not like recipient. Remote host said: 550 Requested action not taken: mailbox unavailable Giving up on 65.54.252.230. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Az ego-loss nálam annak a megélését jelenti, hogy eltűnik a határ a "kint" és a "bent" között, tudatosodik, majd eltűnik az az érzés, hogy "börtönbe vagyok zárva", az érzékek kiélesednek és a világot (ami immár kint és bent egyszerre) egyként fogják fel. A belső és a külső világból érkező ingereket egyaránt a saját "végtelen testemben" történő eseményekként érzékelem, de nem mint tőlem különálló dolgokat, hanem azonosulok, eggyéválok velük teljesen. A megértés pedig automatikusan történik, gondolkodás nélkül (vagy ha van gondolkodás, az is csak egyike az eseményeknek, és nem kíséri szenvedés).
valami ilyesmi.
|
| |  |  |  |

|