 | 
Legfrissebb hozzászólások (131831 - 131840)
 |  |  | | | | |  |  |  | | | Narz, tényleg nem fontoskodásból írtam, csak most kicsit siettem, de általában azért szeretek elgondolkozni a kifejezéseken és inkább magyar kifejezéseket keresni (vagy csinálni) helyettük, ha lehet.
Visszatérve a 26. hozzászólásodra (szenvedélyek, függőségek összeírása): ehhez az idő a kulcs; ha összeszámolod, mire mennyi időt fordítasz naponta/hetente/havonta/évente/életente :) akkor az jól megmutatja. Másik megközelítés ugyanerre, hogy összeírod a loop-jaidat (pld: 3 óránként cigi, 2 naponként szex, 1 hetenként családi ebéd (fiktív példák). Személy szerint én ezekkel faragtam le vagy optimizáltam rengeteg felesleges dolgot és függőséget.
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Szasztok, ha valaki járt kint és hozott én vennék. Vagy ha beszámítasz mást akkor írd meg. Előre is nagyon kösz. Jó éjt
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Cauldfield: Tényleg nem könnyű a kategorizálás. A vízipipa át is került a filozófiához, mert ott tényleg jobban mutat. A másik négy felvetés közül viszont csak a triptoyokat érzem kritikusnak; a viccek, mesék és rendezvények szerintem bőven beleférnek a kultúrába. Vagy nem? |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | A következőt most találtam az index fórumon, gondoltam, jó lesz a kajára fűszernek :-)
"Az igazság, egy a földön rendkívül elterjedt parazita faj. Kizárólag emberi egyedeket támad meg, a gyanútlan áldozat elméjébe telepszik.
Megjelenési formái igen változatosak, mint ahogy veszélyességi foka is. Többnyire az érzékszervi észleléseket befolyásolja, enyhébb esetekben bizonyos területeket "vakfolttá" tesz, súlyosabb esetekben ugyanezen területeken realisztikusnak tűnő hallucinációkat okoz.
A gazdatestben - kezelés híján - folyamatos növekedést mutat, idővel el is hatalmasodhat. A fertőzött egyed viselkedésére kihat, arra kényszeríti, hogy védelmezze és terjessze az élősködőt. Továbbfertőzés esetén a parazita némiképp megváltozik, asszimilálódik az új gazdatestben. Legveszélyesebb, mikor egy-egy hatásos példány járványként elterjed, mivel ilyenkor képesek összekapcsolódni és rendkívül erős, tömeges méretű hallucinációkat okozni. A szerencsétlen áldozatok ilyenkor elveszítik önálló ítélőképességüket és teljes energiájukat az élősködő kiszolgálására, védelmezésére fordítják. Gyakori, hogy a hallucinációk által okozott révületben a nem fertőzött, vagy a más típusú parazitával fertőzött egyedek életére, szabadságára, törnek.
Megelőzés, gyógyítás: A védekezés igen nehéz, mert az emberi lényeknek szükséglete, hogy a parazita ártalmatlan típusaival szimbiotikus kapcsolatban éljenek. Mindenképp gyakran meg kell vizsgálnunk, hogy a bennünk élő igazságok nem mutatnak-e erőteljes változást, torzulásokat, veszedelmes növekedést. Hatásos lehet a valóságérzékelés kontrollja olymódon, hogy azt más emberek észleléseivel összevetjük. Sajnos ez nem mindig hatásos, mert hasonló típusú élősködők együttműködhetnek és igen hasonló érzékszervi csalódásokat okozhatnak.
A gyógyítás hasonlóképpen nehéz, kizárólag egyedi kezelésekkel van némi remény a javulásra.
Tömeges méretű járvány esetén meg kell várnunk, míg egymást, önmagukat, ill. a gazdatesteket kipusztítják."
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Igen, cellux a félig üres pohárról beszél, én meg a félig teliről :) Ezzel tulajdonképpen mindketten mindkettőnk álláspontjait erősítjük. Szerintem ez ideálisan szimbiotikus. Az, hogy a gyakorlatban biztosan másként tennénk hasonló helyzetekben, csak a személyiségfüggő választási lehetőségek normál fluktuációja.
Mások ösvényei is érdekelnek, írjatok! |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Bár a benyomásom kezd az lenni, hogy lényegében ugyanarról beszélünk, azért mégis írok egy kicsit, mert jól esik... :-)
Nálam a "hagyni, hogy történjen" nem azt jelenti, hogy nem csinálsz semmit (illetve végső soron igen, de relatív - tapasztalati - szinten nem).
Ha hagyod, hogy az történjen, ami történni akar (aminek történnie kell), akkor ezzel a világ evolúciójában a lehető legoptimálisabb módon veszel részt. A középút két oldalán elhelyezkedő végletek:
0) leblokkolod magad, mert beparázol attól, hogy belezavarsz a világba és ezért megpróbálod leállítani a reakcióidat -> ebből könnyen vérkeringési problémák adódnak
1) saját elképzeléseidre támaszkodva "harcolsz" a világban -> elefánt a porcelánboltban effektus, a saját elképzeléseid a legritkább esetben passzolnak ahhoz, ami valójában van/történik, de még ha közelítesz is a valósághoz, valami extra karmát mindenképpen termelsz a világnak.
A középút a saját világ elengedése, aminek folyományaképpen (ha meg merjük tenni ezt a lépést) megtapasztalnánk, hogy mindazok a képességek, amik emberré tesznek bennünket, nemhogy eltűnnek, hanem 100%-os működési potenciállal és megtisztult állapotban térnek vissza hozzánk. csak ezúttal nem úgy, mint a mi saját képességeink, hanem mint a világ természete. Megszűnik a tulajdonlás, az "én", a "hozzám tartozás" érzése, eltűnnek a határok. Ennek hihetetlenül felszabadító hatása van.
Ha megnyílunk, akkor a világ történései automatikusan magukba fogják foglalni mindazt, amit emberként tehetünk az evolúció zajlásáért, de ezt nem úgy fogjuk majd fel, hogy mi zajlatjuk az evolúciót, hanem úgy, hogy az evolúció zajlat minket. :-) Ezt egészen a történések felfogásának mozzanatáig be lehet vinni, tehát még azt a rendszert, amiben a világot értelmezzük, azt is képesek leszünk az evolúció (világ) részeként látni. Ha úgy tetszik, optimálisan önműködő robottá válunk. :-()
Pont tegnap álmodtam erről: egy gazdagon feldíszített szertartás-teremben állt a tanító, és amikor a tanítvány megkérdezte tőle, hogy miben áll a megvilágosodása, körbemutatott és azt mondta: "nincs már súlya, érted, nincs súlya!" (értsd: 100%-os részvétel és felelősségvállalás, a felelősség terhe, mint felesleges kolonc nélkül)
Vagy idézhetném Yoda mestert is: "Tedd, soha ne próbáld!"
:-)
cellux
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | hello. enis leszoktam a zenevel utazasrol, mert ugy adodott, de most mar lenne lehetosegem, am valahogy ense vagyom a zenevel valo utazashoz...esetleg estenkent jo lenne.. lehet kene egy uj topik: utazva utazni, szo szerint...regebben amikor meg sokat teptem, s utaztam haza(hazahaza):3bong a fejbe, aztan elindulni hatizsakkal...reggel 6kor a metro ko kemeny dramenbezt nyom, aztan nezelodes, olvasgatas, vidam reggeli, aztan mosolyogva bealvas..s mire hazaertem, ki is jott, muter se veszi eszre:) na akkoriban jol jott a walkman, de 1-2 ora mulva mar nekem is zsizsikesedik az agyam a fulhallgatotol... elso ilyen elmenyem Moby-Play-al volt anno, jol illik hozza a vonaton kibamulas:) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Birodalomról megint lemaradtam... :-( Szent Hegy meg jövõ héten lesz. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | hello, milyen volt a Szent hegy? nem jott ossze, hogy elmehessek, pedig az egesz vetitessorozatbol az erdekelt a legjobban:)
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | [na mégegyszer, bemásolgattam a hosszú "ő"-ket is]
cellux, ezt a "saját világ elképzelésről való lemondást" csak anyagiakra, egós célokra, és metafizikára vonatkozóan osztom. A "hagyni kell"-hozzáállás nekem túl passzívnak és aszociálisnak tűnik, hiányzik belőle az érzelmi kötődés, a negentrópia-termelés és az egyén fölötti szerveződési szintekben gondolkodás. A saját filozófiám szerint pont hogy proaktívan próbálom a magam életét másokhoz kötötten, együtt, összhangban, a közös szociális és természeti szférákban élve a világot (=konszenzus valóságot és annak környezetét) minél optimálisabban megtartani és magasabb szerveződési szintekre fejleszteni.
Szerintem ez a tudatosodás lényege, és itt jönnek be a tudattágítók. Terence McKenna szavaival: "A pszichedelikumok határokat mosnak el, elmosott határokkal pedig nem lehet többé szemet hunyni a Föld tönkretétele, a tengerek megmérgezése és kétezer év kihívás nélküli uralomkultúrájának következményei felett".
A hétköznapi tudatállapotban élő emberekben az egó csak egy lehatárolt "egyén"-szintet próbál működtetni, de mivel ezt a többi (alsóbb, ugyanolyan és felsőbb) szerveződési szintektől függetlenítve próbálja tenni, rossz lesz a világ. Különnek és kívülállónak tekintve rongálja a bioszférát és embertársait, de ugyanebből a tudatlanságból eredően mérgezi saját szervezetét is. Ilyen lehatároltan nem érzi magát nagyobb egységek (=felsőbb szerveződési szintek) részének sem, és szerveződés helyett megreked a saját szintjét védeni, miközben maga alatt vágja a fát.
Szóval a pszichedelikumok (vagy egyebek) által felnyitott szemmel vagy az elvárásokat kell átformálni, vagy a világot. Itt azt az utat kell választani, amelyik személy szerint kevesebb energiát igényel. Mindenki döntsön maga; engem a cselekvéstől való ismételt önvisszafogás merít ki jobban, ezért választom a fentiekben vázolt utat.
|
| |  |  |  |

|