 |
Legfrissebb hozzászólások (16911 - 16920)
 | |  | | | | |  | |  | | | We need to talk about Kevin
http://www.imdb.com/title/tt1242460/
Gyereknevelés tan, egy vödörnyi drámával, ámbár nem értek egyet a film fő mondanivalójával, hogy 1, létezik eredendően gonosz gyerek/ember és hogy 2, ha más nem, a fizikai erőszak megoldás lenne bármire is. De attól még érdemes megnézni, filmtechnikailag nagyon jól összerakott az egész!
City Island
http://www.imdb.com/title/tt1174730/
Könnyed családi tragikomédia. A családon belüli hazugságok témáját feszegeti és igencsak élvezetes, van pár jó poén a filmben, főleg azért is mert annyira valós probléma ez. Érdemes családdal nézni és a végén egy kicsit elfilózni a látottakon, mert nagyon rossz irányba tartanak a családok (is) |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Rövidlátás:
Sziasztok!
Egyre kényesebb számomra ez a szembetegség, kíváncsi vagyok a ti véleményeitekre, tapasztalataitokra.
Általános iskolában egy orvosi vizsgálat során kiderült, hogy rövidlátó vagyok. 16 éves koromig hordtam -1 dioptriás szemüveget, majd akkor kezdtem el önkényesen -1.25 dioptriás kontaktlencsét viselni.
Nemrég figyeltem fel rá, hogy lencse nélkül alig igazodom ki a világban, rosszabbodik például a hallásom. Amikor nincs rajtam szemüveg, alig értem az embereket, amikor beszélnek hozzám, sokszor kérdezek vissza, mit mondtak. Nem azt vettem észre, hogy a gesztikuláció, artikuláció látványának a hiánya az, ami zavarna. Nem az jelentkezik, mint például a vakoknál, hogy az egyik érzékelés tényleges kiesése miatt a többi erősödik, ellenkezőleg. Így, hogy az adott érzékelés nem esik ki, hanem rosszabb, a többit is gyengíti. Mintha be lennék zárva egy burokba, a fejembe, ami érezhető is. Emiatt magamba vagyok fordulva, alig látok ki a "pszichológia" mögül, nehéz a külvilágra koncentrálni, nehéz megfigyelni a dolgokat.
Nagyon rossz, illetve nem is tudom akarattal, odafigyeléssel sem felülírni, csak akkor, változik a helyzet, amikor lencsét viselek. Kitárul a világ, elmúlik a feszültség és egy szinttel kijjebb kerülök a külvilág felé. Viszont "helyes" látással is fennáll a befelé figyelés problémája, csupán nem olyan durva mértékben mértékben, de így is állandóan a fellegekben vagyok, elkalandozom, nehezemre esik koncentrálni (ez már fejlődött
). Tipikus példák erre a matekdolgozataim, a 8/8=8, és egyéb nyalánkságok. Nem azért írtam le ilyesmit 17 évesen, mert nem tudtam számolni, hanem mert közben elkalandoztam valamin, a leírt eredmény csak jött magától. És nagyjából így élem a mindennapjaimat, sok ilyen apró figyelmetlenség teszi ki, de igyekszem odafigyelni, más nem is segít.
A 3., szerintem normális és egészséges állapotot eddig még a gomba (meg a szerelem
) tudta adni. Olyankor helyén éreztem magam, fejben koncentrálnak, még jobban kitárult előttem a világ. Nem a gyermeki, felfedező létre gondolok. Inkább úgy húzott kifelé, mint amikor egy szemüvegmentes nap után újra felveszem azt. Jelen tudtam lenni, emiatt stresszmentes. Tehát olyan voltam, mint ahogy alap állapotukban én elképzelem a jól látó embereket.
Utána járogattam rövidlátás hátterének, és több helyen írják, ez egy betegség, görcs a fejben, túl sok a "befelé fordulás". Kac-kac
De idővel kinövi az ember, majd távollátó lesz, ahogy a szemizmok elernyednek és csúszik hátrafelé a fókuszpont. :P
A szemüveg tüneti kezelés, ami valójában csak bizonyos mértékig segít "fizikailag". A gomba pedig megszünteti a belső (felső?), pszichológiai görcsöket, segít a jelenlevésben, szintén csak tüneti kezelés.
Szóval érdeklődnék, hogy ti mit tudtok a rövidlátás hátteréről, mik a tapasztalataitok, véleményetek, próbáltatok-e már ellene menni?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ez a mentalitás társadalmilag teljesen elfogadott (és menő), nem tudom mi bajod vele?!
De aztán nehogy meglássam a kezedben a dzsoját! Büdös Junkiek! |
| | | | |
|
