 | 
Legfrissebb hozzászólások (18011 - 18020)

 |  |  | | | | |  |  |  | | | "Szerintem ez már nagyon korán el lett b*szva. Kezdve azzal, hogy kisgyerek koromban rengeteg időt töltöttem egyedül. " Én is inkább a magányosabb tipusba tartozom/tartoztam, remekül el tudtam egyedül is játszani, kisgyerekként 5-6 embert játszottam el egyszerre, jól megvoltam ezzel. Én a magányos farkas és a nagy társasági ember között valahol középúton lehetek. Az egyedülléttel nincsen gond. Vannak dolgok, élmények, érzések, amik olyankor tudnak kibontakozni, mint ahogyan vannak hangok is amiket csak csendben lehet meghallani. Egyedül ugyanis elgondolkodik az ember olyan dolgokon is amiket olyan környezetben ahol sok inger éri nem tesz meg. Kicsit megismeri a SAJÁT gondolkodását. Ahhoz fogja mérni ugyanis a másokét is. "De mintha totál az ellenkezőjét látnám a dolgoknak.(vagy talán valóban előre elképzelem a dolgokat?)" Az első alkalmakkor lehet, hogy pont belenyúltál valamibe, akkor még nem "döntötted el előre", hogy téged nem bír a másik. Aztán a dolog létrehozott egy tapasztalatot, ami aztán egy ilyen hozzáállási mintát eredményezett (Ha kétszer leestem a székről, harmadszor is le fogok) "megesett, hogy azt hittem, hogy haverok vagyunk, közben az illető nem nagyon bírta a fejem" Ilyesmi nálam is volt. Aztán megfigyeltem, hogy valójában csak meg akaork neki felelni, s mintegy rajta keresztül "az" embereknek, vagy az ő tipusába tartozó embereknek. "vagy azt hittem, hogy az illetőnek valami gondja lehet velem közbe pedig semmi gond." Ez is megvolt nálam. Ha sokáig nem láttam problémát, akkor beleképzeltem jeleket, mondván nem létezik, hogy velem valakinek ne legyen gondja. És ilyenkor mindenben meg lehet találni a jelet: Ha nem olyan hangsúllyal beszél, ha nem hív fel aznap, ha csak röviden válaszol levélben, akármi. "Sokszor nem tudom, hogy valakivel szemben mit engedhetek meg magamnak. Nőkkel ugyan ez... volt hogy bohócot csináltam magamból, volt hogy lecsúsztam egy lehetőségről. Ritkán értem meg a szavak mögött a valódi mondani valót. Mintha nem nagyon vennének komolyan. " Te mondtad ki a megfejtést. Komolyan vesznek -a maguk módján, ahogyan te is a magad módján teszed a dolgokat-, csak nem tudod értelmezni. Lehet, hogy valaki nagyon komoly szándékkal beszél hozzád norvégül, de ha nem érted a norvég nyelvet, akkor hiába. A nők már más kérdéskör. Ott nem könnyű okosnak lenni. Ott jobb a megérzésekre, és az előzetes elméletekből/tapasztalatokból származó minták helyett kicsit a belső, magasabb szintű érzéseket követni. Nem csak látni, hogy a másik hogyan és mint, hanem érezni, kicsit rákapcsolódni. Ez idővel tökéletesen kivitelezhető és így leredukálódik a rossz találatok aránya. Mivel a nők nem könnyűek, még így is lesz bőven meglepetés. De már nem fogod annyira elveszettnek gondolni ezeket a helyzeteket. "Akik a barátaim, akikkel RÉGÓTA jó a kapcsolatom, nekik úgy gondolom jó barátjuk vagyok, teljesen fel tudok oldódni a társaságukban. Idegenekkel viszont nem is tudom... Nagyon nehezen barátkozok meg idegenekkel. " Mert lehet, hogy folyton azon jár a fejed, hogy vajon megfelelsz e nekik, vajon bírnak e majd? Vajon felhozhatod ezt meg azt a témát, nem fognak hülyének nézni? Vajon mit gondolhatnak rólam? Ezek pedig erősen blokkolják a feloldódást. "kit mikor hogy lehet csak úgy leszólítani, ha egyszer már váltottunk pár szót valamiért később odamenjek-e hozzá (megpróbálni) dumálgatni. " Erre rá fogsz érezni. Éppen ezért kell az első beszélgetésekkor nem a feljebb leírtakkal foglalkozni, hanem benne lenni minden érzékszervvel a beszélgetésben. Nem a tapasztalatokra hagyatkozni, hanem a JELEN helyzetre. Mert abból lesz ugyanis később az újabb tapasztalat. Ha ott, akkor el tudod engedni magadat (ami először nem könnyű, de vannak rá módszerek), akkor sokkal tisztábban, egyértelműbben fogod látni, érezni a másik felől is a dolgokat. És onnantól már tudni fogod, hogy megszólítsd e legközelebb is, vagy ne.
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | ppnqdd: Igen, az országba behozatal büncselekménynek számít. Ha viszont megkapod a csomagot, akkor onnantól kezdve a szer birtoklása önmagában nem minösül büncselekménynek. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | deeptrip: Hát jah: a magyar médiában veszélyes dolog kimondatni, hogy maguk a romák a családtervezést, a munkahelyet, a taníttatást, és a vallásosságot gondolják felemelkedési kiútnak - és neadj'isten nem a vezetöiket, a pártpolitikát, az EU-s támogatásokat, és a jogvédöket :) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Cukorbetegség és marijuana Vélemények, tapasztalatok érdekelnének a cukorbeteg emberek marijuana használatáról. Más e valamiben és ha igen miben, mint a nem cukorbetegek marijuana használata. Előre is KÖSZÖNÖM szépen a válaszok :) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Szóval, ha mondjuk a Dél Vietnámi Alkotmányos Hercegség-ből rendelek postán minimális mennyiségű új pszichoaktív anyagot, az már bűncselekmény? |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Nano esetleg nézd meg a belinkelt filmet! |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Rex Sajnos ez így van, de amit most próbálnak összehozni az egy felületes "úgytevés" és semmiképp se az alapoktól induló integráció. Amúgy természetesen nem hibáztatom a szociális munkásokat(mindent megtesznek a javulásért), hanem az egész rendszert. És ahogy előbb is leírtam, ennek a problémának a megoldása semmiképp se egyszerű, de már középtávon is megérné.
Ez az egész intézetbe küldősdi amúgy nem nevezhető integrációnak semmilyen szinten, az integrációt először a családokban kéne megkezdeni, mert anélkül az intézetek nem érnek semmit(de van olyan, hogy ártanak). |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Bizony ám! Szerintem egyébként a leglényegesebb a szer az adott pillanathoz, de az emlékek tartóssá válásához kell a set és setting. Amúgy a kommentemmel legalább nem zártam ki semmilyen lehetőséget, így ha a végén kiderül, hogy a biokémi nem elég(amit kétlek) akkor se tévedtem nagyot. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Tom003: Úgy tünik, hogy te többet gondolkodtál a dolgon, mint a javaslatot kidolgozók :)
Az új C) jegyzék vegyületeket és vegyületcsoportokat tartalmaz. A vegyületeket az OAC kockázatértékeli, utána vagy átrakja az A)/B) jegyzékre, vagy csak szimplán törli a C) jegyzékröl. (Úgy emlékszem, hogy ezt 1 éven belül kell megtenni, de ezt az idökorlátot most nem találtam konkrétan a tervezetben.)
Viszont: "A vegyületcsoport mindaddig a C) jegyzéken marad, amíg van olyan, a vegyületcsoporthoz tartozó anyag, amely esetében fennállnak a (4) bekezdésben foglalt feltételek [tehát pl. hogy Magyarországon is megjelent], vagy nem szerepel valamennyi anyag valamely más jegyzéken."
Mivel ez egy új folyamat, ezért egyáltalán nem világos, hogy a gyakorlatban hogyan lesz ez a jegyzék-kezelés lebonyolítva. |
| |  |  |  |

|