 |
Legfrissebb hozzászólások (22421 - 22430)
 | |  | | | | |  | |  | | | Hát már bocs, de nincs olyan, hogy muszáj. Lehet jobban járna,ha pár alkalommal nem adnál neki és "leszoktatnád" mintha folyamatosan adagolod a kutyádnak. Amúgy miket szoktál neki adni?
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | @katonafull
Véletlenül nem erre gondolsz?
http://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9j%C3%A0_vu
Amúgy nekem volt már olyan élményem hogy körülbelül egy percre láttam előre a "jövőt", de megváltoztatni nem tudtam.
Megvolt a tipikus dejavu érzésem, de sokkal előrébb ment, tudtam hogy ki mit fog mondani, csinálni, de én egy ilyen paralízises állapotba kerültem. Se beszélni, se mozogni nem tudtam.
Egy ilyen élményem volt, jó pár éve, de nagyon megmaradt. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Továbbgondoltam az elmúlt negyed órában:
Mi van akkor ha valóban létezik ez a fáziskésés (ami egyre valószínűbb a számomra) olyannyira hogy a mindennapokban is jelen van. Csak nem statikus hanem dinamikus. Az emberi agy védőmechanizmusa, fáziscsúsztatások amiket mi köznapi nyelven reflexeknek, rutinnak hívunk. Pl a járás vagy az evés. Megkímél minket az agyunk a részlépések aprólékos megélésétől, helyette nagyobb prioritást ad mondjuk az evés közbeni újság értelmezésének vagy sétálás közben a zene hallgatásának. Ezek valós időben kerülnek feldolgozásra, míg a kisebb prioritású ingerek kis fáziskéséssel, néhány szekundummal később.
Még tovább gondolva: a reflexek és a stresszhelyzetben végrehajtott mozdulatok is ilyenek, tudatosság nélküliek, hogy gördülékenyen tudjuk őket végrehajtani (ha filózunk rajta akkor megvan rá az esélye hogy rontunk, pl ha koncentrálsz arra hogy hogyan ütöd vissza a ping-pong labdát nagyobb eséllyel véted, mintha csupán "érzésből" hagyva a reflexekre játszol.)
Másik elgondolás, hogy amikor felszökik az adrenalin, minden lelassul körülöttünk, ami azért van mert a prioritás küszöbhatára kiszélesedik és sokkal több részletre enged az agy valós időben reagálni mint normál állapotra. Az időérzet változása meg alátámasztja azt az elképzelést hogy az agy egységnyi változáshoz egységnyi időt rendel hozzá. (pl 1000 részlet változásának az érzékelése 1 másodperc idő érzetet eredményez) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | xerfield:
szerintem max 1 mg.
én hallottam olyanról is hogy 5-meo-amt-s blotter.
amúgy függ a méretétől is . lehet nagyobb a DOx es blotter mint az lsd-s. szerintem tuti nagyobb.
most olvastam :
3 mg DOB az 24 órán át érezhető.
ez egy 1,5cm x 1,5cm es blotteren volt.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | WOW, nagyon tetszik ez a két dolog (a hullámzás mint az agy tévedésének és a korrigációnak a vizuális leképezése) és az álombeli újragenerálás (a lövéses példa)
A jövőbelátással kapcsolatban: lehet egy kicsit nyakatekertnek hangzik, de megpróbálom leírni mit találtam ki. Aki a "jövőt" látja az tulajdonképp nagyon rosszul jár, mivel csak a jelent látja. Amint "vége" a jövő víziónak (ami a jelen egy részlete) akkor az agy visszacsatol a múltba és újra átéli azt mint a valós jelen (magyarán a múltban él tudatilag) Persze ez nem lehet több egy két pillanatnál, mégis elég hátborzongató hogy a sok csúszás miatt a memóriánkban élnénk. Mintha a TVben az élő focit fél perc csúszással adnák és véletlen egy pillanatra bevillanna a valós időben lejátszódó meccsrészlet és olyan élmény lenne mintha láttuk volna a jövőt (közben meg pont hogy a jelent láttuk végre)
A másik ami szerintem hasonló elvű az a déjá-vu Az agyi visszacsatolás, amikor a beérkező adatokat véletlenül duplán dolgozza fel vagy épphogy a feldolgozás nem sikerült elsőre így megismétli a tudat, óhatatlanul elültetve az ismerős érzést.
Tegnap este hazafele menet nagyon nyomasztó érzés tört rám, az eszembe villant hogy lehet nem is azt élem meg valóságnak ami valójában.
Kérdés: Ha az ember napi szinten 12 órát álmodik és 12 órát van ébren akkor melyik a valóság? Képes e felborulni a rendszer és álomnak hinni az ébrenlétet?
(amúgy örülök hogy ismét megy a filózgatás, olyan jó volna összeülni teázgatva beszélgetni :) ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Persze, ezen már túl vagyunk. Próbáltam én nem adni neki, de mihelyt látta rajtam, hogy van valami, elkezdett ugatni. Attól féltem annyira felidegesíti magát, hogy rögtön rohama lesz, megijedtem, és adtam neki. Látszott rajta, hogy addig kutyául érezte magát...
Aztán legutóbb, mikor csak másnaposan látott, leült elém, nézett a barna szemeivel, és egész nap böködött a mellső lábával, nyújtogatva nyelvét.
Muszáj adnom neki, borzasztóan csalódott, ha nem... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Tom003: Kösz a helyesbítést, ma is tanultam valamit. Az erowid szerint a DOB-ból 1-3 milligramm a bevett dózis - tehát az alapján amit mondasz ez a mennyiség elfér egy blotteren. Van valakinek infója arról, hogy hozzávetőleg max. mennyi fér rá egy blotterre? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Úgy tudom a mariska pozitívan hat az epilepsziára. Csökkenti a rohamok számát vagy mi,de lehet hülyeség az egész.
Viszont egy kutyának SZERINTEM értelmetlen és hülyeség "szerecskéket" adni. Főleg, hogy a kutyának is vannak érzései éslehet nem érzi túl jól magát a hatásuk alatt. Persze lehet, hogy pont ellenkezőleg...
Állatorvostól nem tudsz közvetlenül rákérdezni, hogy lehet e epilepsziás rohama ezektől a szerektől? :) Biztos nézne egy nagyot, de hátha mond valami okosat.. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én szerintem faszság egy más idegrendszerű lényt pszihoaktív cuccal boostolni.
Főleg h epilepsziás rohama volt,ami lehet a drogoktól is.
Én nem tenném ki ien veszélynek ezek után főleg. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hú basszus...
Már írtam, de megismétlem, mert nagyon fontosnak tartom.
Soha nem használtam még drogot, mármint tudatosan, és itt a pszichedelikusokra gondolok, meg arra a drogra, amit a köznyelv ért ezalatt a szó alatt. És épp azért érdekel ez a világ, ugyanis nagyon hasonló tapasztalataim vannak, mint a droggal élőknek.
Legtöbb álmomban, de éberen is volt már néhány durva, és épp ezért a Salvia ködös világa nagyon érdekes.
Én már álmodtam meg a jövőt többször is...nagyon részletesen, sőt éberen is voltak "bevillanásaim", ezek kevésbé részletesek, mégis 1-2 dolog nagyon ki volt hangsúlyozva, de nagy részük szimbolikus volt...
Szóval én hiszek a jövő predesztinálhatóságában / Amúgy meg kellett néznem mi a fene a jelentése a predesztináltnak :D /
Méghozzá azért, mert megtapasztaltam.
De ez az egész részemről sajnos nem irányítható. Látszólag véletlenül történik, és ugye mindig csak utólag tudom meg, hogy a jövőbe láttam.
AZ utóbbi 1-2 alkalommal, már sejtettem, de egyáltalán nem voltam biztos benne, hogy az is egy lehetséges jövőkép.
És igen, én is úgy gondolom, hogy igazából nem is a jövőt látom meg, csak egy lehetséges alternatíváját, és szerintem is az van, hogy bár szabadok vagyunk, nincs minden pillanat kőbe vésve, vannak fix pontok, amik, mint elágazások, bezárnak bizonyos kapukat, és ezzel párhuzamosan újakat nyitnak meg.
De ez is teljesen kvantumfizika... :))
Talán a jövőbelátás igazából csak az agy azon képessége, hogy a pillanatnyi paraméterekből kreál egy elképzelhető, nagy eséllyel bekövetkező eseményt.
Elvileg ebben semmi különös nincs. Ha a tér keletkezésének minden paraméterét ismernénk, minden jövendő dolgot képesek lennénk előre meghatározni...kiszámolni.
Az egész "egyszerű" matematika :)
Valószínűleg ezért áldoz a tudomány temérdek pénzt a világ keletkezésének a kutatására, a kvantumfizikára, meg az űrkutatásra...érdekes, a tudomány mégsem hisz ebben az egészben....legalább is hivatalos álláspont szerint. |
| | | | |
|
