 |
Legfrissebb hozzászólások (28786 - 28805)
 | |  | | | | |  | |  | | | Neutroncsillag
Fél éve álmodtam utoljára, de az közel sem volt ennyire intenzív. A mostanit befolyásolhatta az érzelmi állapotom is. Ritkán szoktam használni anyagokat. Életemben kb. 7x fújtam és a mostanival együtt 3x használtam Salviát. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Szerdán használtuk a szert, és ma még mindig nem érzem jól magam. Kerülöm az emberek társaságát, ha beszélünk akkor a tekintetüket. Mintha zavarba lennék. Remélem ez csak lelki dolog, amiért annyi cink helyzetbe kerültünk. Teljesen lehangolt vagyok és depressziós. Sokkal jobban rá tok parázni dolgokra Én is. Most ez hülyén fog hangzani, de úgy érzem más ember lettem azóta. Mint írtam 10éve fogyasztok különféle szereket, de iylenben nem volt még részem. Megijeszt,h 4nap elteltével is arra kell gondolnom,h mikor lesz már vége ennek?? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "a matematikai valóság feletti meditáció.................... passz. egy ilyen megfogalmazás szerintem cáfolja az öntudat relativisztikusságát.."
nem feltétlenül. végül is mi történik? azt érzékeljük, hogy belelátunk valamilyen matematikai idea szerkezetébe. van egy szervünk, ami erre alkalmas. azt a kérdést nyitva hagyjuk, hogy ezek az ideák a közös genetikai eredet miatt minden ember agyában ott vannak, és mi csak a saját agyunk e területeihez kapcsolódunk, vagy ezen túlmutató, kollektív érvényességgel is rendelkeznek (azaz valamiféle tőlünk független szellemi valóságba látunk ilyenkor bele).
vagy mind a kettő. :)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "a létesülés kereteit szabályszerűségekben meghatározni szerintem nem lehetséges; pontosabb közelítés az analógia, vagy legfeljebb a párhuzam,"
a világ lényege számunkra csak a formákon keresztül fogható meg. amikor a világ létesülési folyamatát irányító matematikai szabályszerűségek felfedezéséről beszéltem, akkor úgy értettem, hogy meglátjuk és megértjük azokat a matematikai struktúrákat, amelyek megfeleltethetők a létesülés szellemi törvényeinek, tökéletes analógiái, leképezései azoknak.
a matematika ilyen szempontból azért jó, mert nagyon tiszta, erőteljes szimbólumokkal lehet benne dolgozni.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "végtére is csak állatok vagyunk"
ez számomra igen nehezen eldönthető kérdés.
ásvány->növény->állat->ember: látszólag minden kör hozzátett valamit az előző ciklus eredményeihez. de az emberben mi a plusz?
nekem fájdalmasan bipolárisnak tűnik az a "plusz", amit az ember a teremtéshez hozzá tudott adni. ezért az elkeseredés.
az állati szintig olyan egyértelműnek tűnik az emelkedés. világos, hogy a fejlettebb egyben jobb is. de az embernél? megéri a szenvedést az, ami ebből az egészből kialakult?
és miért ilyen nehéz úrrá lenni a sötétségen?
én azt látom, hogy filozófusok hada törekszik megfejteni a végső rejtélyeket, de ezáltal soha senki nem jutott sehova. aki kijut, az az Isten kegyelméből jut ki, számomra megmagyarázhatatlan módon. és utána elújságolja a többieknek, hogy ez lehetséges, meg is mutatja, hogy hogyan, amiből persze senki nem ért semmit - csak az, akit Isten amúgy is a kijutásra predesztinált -, a többiek meg arra használják a tudást, hogy még nagyobb káoszt hozzanak a világra.
mindezek miatt az a sejtés alakult ki bennem, hogy az olyannyira nemesnek tűnő törekvésünk végső soron hiábavalóság.
"Írmagját se tűrd magadban semmiféle világjobbító szándéknak."
Nincs mit tenni, várunk.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | érdekes gondolat,
de mi van a fraktálokkal? a pí szám definiálhatatlanságával? :)
a matematikai megértés tárgya mára valószínűségszámítások óriási halmaza... már amennyire ebbe beleláthatok
a létesülés kereteit szabályszerűségekben meghatározni szerintem nem lehetséges; pontosabb közelítés az analógia, vagy legfeljebb a párhuzam,
a matematikai valóság feletti meditáció.................... passz. egy ilyen megfogalmazás szerintem cáfolja az öntudat relativisztikusságát..
mindenesetre elgondolkodtató. ezek szerint mégsem értem a gondolatmenet végére :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | 500-600 mg? 5-10 mg ajánlanak ebből a jófajta erős méregből... Jó, hogy nem haltattok bele, keverni, hogy "hátha jobb lesz", kb olyan kockázatos minta az oroszrulett!
Maradjunk inkább az emberbarát vegyületeknél, mert ez a szar nem az, az tuti... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | azért utaltam a matematikára, mert több olyan élményem is volt, ahol azt láttam, hogy a világ valami ahhoz hasonló okból nem tud megváltozni (alapjaiban), amiért a víz is csak egy adott fajta kristályszerkezetben tud kikristályosodni, amikor megfagy.
az az érzésem, hogy az ösztönösen kiáramló vágynak valamilyen matematikai szükségszerűség szabja meg a létesülési kereteit, és ezért gondolom, hogy a matematikai valóság feletti meditáció feltárhatja ezeknek a létesülési szabályoknak a struktúráját.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szóval a segítség sok esetben ma is egyértelműnek tűnik: meg sem kérdőjelezi senki, hogy segítségre van szüksége (egy bizonyos ideig) annak az embernek, aki eltörte a lábát. Minden épeszű ember belátja, hogy segítség nélkül nem képes önmagát ellátni, amíg meg nem gyógyul, illetve, hogy éppen e nélkül a segítség nélkül meg sem gyógyulna soha (ha nem tehermentesíted és pihenteted a törött lábat, akkor soha nem forr össze, vagy rosszul márpedig addig, legalább részben, mások kell, hogy ellássanak). Szóval fizikai szinten ez nyilvánvaló (igaz ma már kezd odáig jutni az individualizmus, hogy egyre többen úgy gondolják, az öngondoskodásnak kell kiterjednie erre az esetekre is, abban az értelemben, hogy az embernek anyagi javakat, hatalmat kell felhalmozni ahhoz, hogy ha kiszolgáltatott helyzetbe kerül meg tudja vásárolni/ki tudja kényszeríteni mások gondoskodását). Egymás lelkét ugyanakkor nem látjuk, ezért az még ritkábban jut az eszünkbe, hogy törések, ficamok, maguktól nem igazán gyógyuló sérülések a lelket is érhetik. Látjuk a nehezen járót és segítünk neki, mankót adunk a hóna alá, kerekes széket, de csodálkozva nézünk azokra, akiknek a lelke kacsázik és tántorog, ahogy próbálják mégis tartani magukat és menni, élni, annak ellenére, hogy gyermekkoruk óta ott van bennük egy nyílt törés
Száz, százötven, kétszáz éve még a testi fogyatékkal, balesetből származó megnyomorodással élők sorsa is a kirekesztés, a kigúnyolás volt. A társadalom elintézte annyival, hogy mindenki azt kapja amit megérdemel (a Zistentől), biztos sokat vétkeztek. Később javult kicsit a helyzet, a múlt században már csak az értelmi fogyatékosok (és persze továbbra is a lelki traumatizáltak) kerültek többnyire megalázó helyzetekbe. Mostanra azonban ismét afelé haladunk, hogy ne vegyünk tudomást a másik legnyilánvalóbb szenvedéséről sem.
Márpedig az érző lények közös és alapvető vonása a szenvedés. És a szenvedés csökkentése, illetve az erre irányuló vágy, nem feltétlen egyenlő a kontroll igényével. (Szívesen elmondom azt is, hogy miért nem, de ezt lehet, hogy Gén jobban meg tudja tenni, hiszen ezt a tanítják a buddhista főiskolán is.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Amit Deeptrip is leír az tényleg nagyon frusztráló, és ez az egyik dolog, ami a segítő munkát végzők kiégéséhez szokott vezetni. Nehéz az ilyen élményeket, érzéseket kezelni energia, odafigyelés kell hozzá, máskülönben magával ragad, mint minden. De ebben is tudunk egymásnak segíteni, egymásra figyelni. Sőt! Egyedül nem is lehet mások segítését hivatásszerűen felvállalni: ez csak együtt, együttműködve lehetséges. És az (igazi) együttműködés pedig már régóta kihalóban van a segítő szakmákban (is).
Szerintem a segítség nem olyan bonyolult dolog. Mindannyiunkkal előfordul, hogy segítségre szorulunk és mindannyian segítünk is másoknak, legalább néhány alkalommal életünkben. Sokszor teljesen automatikusan, úgy, hogy észre sem vesszük: a másik megcsúszik a járdán, megbotlik a lépcsőn és mi utánanyúlunk; valaki elejti a táskáját és felvesszük neki; útbaigazítjuk az idegent; a begipszelt lábú, vagy más miatt nehezen járó embert felsegítjük a buszra; az anyukának segítünk felrakni a babakocsit
Igaz, hogy a segítségnyújtás mértéke, gyakorisága és hajlandósága folyamatosan csökken manapság (érdekes felmérések vannak arról, hogy kinek, miben mennyire hajlandó segíteni valaki, pl: ha egy jól öltözött ember esik össze az utcán, ötször hamarabb megy oda hozzá valaki, mint egy hajléktalannak kinézőhöz), de mégis csak ez a dolog alapja és látható, hogy alapvetően megvan mindannyiunkban.
Persze mindenki csak annyit tud segíteni, annyit tud nyújtani, adni másoknak, amennyi ő, amennyi neki van, amit a pillanatnyi helyzete lehetővé tesz. Egy a saját lábain is bizonytalanul álló ember nem fogja tudni megtartani egy éppen megcsúszó társát, mert végül elesnek mind a ketten.
De két ember (vagy még több), még, ha egyenként bizonytalanok is, együtt már lehet, hogy meg tudnak tartani valakit. És szerintem ez a lényeg. A segítséget is teljesen félreértelmezzük, mert csak az egyéni szerepvállalást nézzük, csak az individualista megközelítésből indulunk ki.
Szerintem a lelkiismeretfurdalás jogos amiért nem segítünk, viszont a frusztráció is, mert egyedül legtöbbször nem tudunk segíteni. Persze a rossz érzést megpróbáljuk elkerülni. Van aki, úgy, hogy ad egy pár forintot, ha éppen tud, még annak ellenére is, hogy hamar rájön: gesztusai csak saját lelkiismerete megnyugtatására jók. Mások pedig úgy próbálják megnyugtatni magukat, hogy mindenféle elméleteket találnak ki arról, hogy igazából nem is kell tenni semmit, nem kell beavatkozni és kontrollálni, mert az is csak az ego ténykedése, hanem csak elleni, mint egy növény, mindenki úgyis azt kapja, amit érdemel és halad a maga útján, ahogy kell. (Mellesleg még a növények is segítenek sokszor egymásnak, de erről majd máskor
)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Halfpeople
Nagyon izgalmasan hangzik a beszámoló, de szerintem ez inkább álomélmény (ahogy te is megkérdőjelezted), mint salvia trip, bár elképzelhető, hogy katalizátorként hatott a tobozmirigyedre az álmodás során.
Általában is ilyen élénken álmodsz?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Spóralenyomatot úgy egyszerűbb venni, hogy fogod az ideális kalapot és ráteszed egy annak megfelelő méretű alufóliadarabkára, amit előtte tömény alkohollal átitatott fülpucolóval alaposan átkentél, és hagytad, hogy az alkohol elpárologjon töménységtől függően pár másodperc alatt (96%-t használok). Végül a fólia és a kalap kettős fölé helyezünk egy poharat, hogy védjük a további szennyeződésektől a lenyomatunkat.
Általában egy egészséges kalapból készíthető több lenyomat is. Előnyei a papírral szemben: a fólia olcsó, kisebb helyet foglal, egyszerűbb megtisztítani, könnyebb róla kaparni a spórákat, félrekaparásnál nem szóródnak szét a spórák ezer helyre, mint például egy borítékban, kényelmesebb vele dolgozni, és egyszerűbben visszazárható. A spórákat könnyen elkenhetjük, miközben vesszük ki a kalapot a két papírlemez közül, blabla.
Orvosi desztillált víz receptre? Desztillált vizet öt literes kiszerelésben is lehet kapni a teszkóban párszáz forintért, ha valakinek erre lenne szüksége, de nekem problémám még nem volt a csapvízzel sem, amit pár percig forraltam mikróban, majd hűtés után kaparhattam bele a spórákat.
"A perlitbe meg hidrogénperoxid kell kis részben (1 dcl. 30 %-os hidrogén 3 liter viz)."
1 dl 30%-os hidrogénperoxid? Veszélyes, talán szükségtelen is. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintetek , hogyah egy KB. 10 négyzetméterni , területet , beültetünk fenyő csemetékkel , akkor pár év múlva a Légyölőnek megfelelő lenne a környezet?
Természetesen ez csak elméletben érdekell , csak azért nemfogom beültetni a kertemet fenyőkkel:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | talán a matematika? :) a matematika számomra a végső absztrakciók világa, amihez magas szinten csak az tud érteni, aki elsajátította az absztrahálásnak ezen formáját... tulajdonképpen egy másik világban él... a világ értelmezése számára a kétismeretlenes meg a inverz transzformációkban merül ki, már amennyiben a matematika tényleg képes kimeríteni az életnek feltett legfőbb kérdéseket.
talán a tekintély nem a legmegfelelőbb szó volt... habár hangsúlyoztam az idő keretei közé belefoglalást, más egy arab sejk, egy divatdiktátor vagy egy guru tekintélye.
viszont a te gondolatmeneted alapján, akkor minden "ilyesmi - vallás, világértelmezés, embereredeztetés- tulajdonképpen csak képmutatás, mert végtére is csak állatok vagyunk és a dugás fontosabb (bár számomra a vágy azért galaxisokkal nagyobb dimenziókból áll,mint a dugás) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Fasza. Köszi, hogy megosztottátok ezeket a dolgokat, ezek után tutira távol maradok ezektől a szerektől, egyszerűen ez nem érhet meg egy jó bulit.
Nekem régen a pulzusom teljesen nyugalmi állapotban 50-60 között volt, és pedig nem híztam meg, mostanában viszont 80-90. Lehet az elmúlt hónapok mefedronhasználatával összefügg ez? vagy mitől lehet?
eléggé ijesztő volt erre ráébrednem egy rutinvizsgálat alkalmával, azóta folyamatosan mérem. igyekszem majd sok kardio edzéssel visszaszorítani, mert ez nem normális szerintem. vélemény? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sziasztok!
Első Salvia trip (?)
Harmadszorra próbálkoztam vele, 10x-es kivonattal kísérleteztem. 0,5-öt haverommal betekertünk egy cigibe. Kb. 5-6 slukkot szívtam, de mire a hatodik slukkhoz értem, már elkezdett a térérzékelés változni. Fokozott jókedv következett ami a másik 2 próbálkozásnál is megvolt. Az egész világot az enyémnek éreztem (abban a pillanatban amikor ez az érzés lett rajtam úrrá csak az utcát, mert éppen ott voltam). 10 perc után az érzés lecsengett. Ez még mindig a másik kettőhöz hasonlított, de éjszaka álmodtam. Az álom erősen megmaradt reggel, mert ahogy felébredtem el is kellett rajta gondolkoznom.
Álmomban elkövettem egy hibát, ami elég valóságszagú volt és utána az álom mutatott nekem egy lehetséges kimenetelt (életet). Az utam során találkoztam egy csapat indián kölyökkel, akik közül az egyik észrevett, ahogy figyelem őt és megtámadott. Sokkal ügyesebbnek tűnt mint én, de elmenekültem előle. Találkoztam egy gazdag és sikeres emberrel is aki elmesélte miként lett gazdag. Utoljára találkoztam egy nőcsábásszal. Elkezdtem vele beszélgetni és rájöttem, hogy ez vagyok én és itt már inkább fel akartam ébredni. A páromra gondoltam, hogy nem ezt érdemli. Fel is ébredtem, de még álmodtam. Azon a napon keltem fel a párom mellett, amikor összejöttünk. Megrémített a dolog, hogy előröl fel kell építenem a kapcsolatomat és hirtelen tényleg felébredtem. Éveket éltem és tapasztalatokat gyűjtöttem álmomban a helyes úthoz. Az éveket tényleg éveknek éltem meg, amikor felkeltem, nem voltam biztos a dátumban és abban sem, hogy tényleg ébren vagyok. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Az a 0,1-es csík nagyon sok,nem?Nekem összesen 2 alkalom max.80mg több adagban .ennek 2 hónapja,de azóta pánikrohamaim vannak.ma volt a legdurvább,orvosi ügyelet lett a vége.azóta többször volt halálfélelmem,úgy éreztem megfulladok,a mainál viszont elment a kép,nagyon erős szívverés,ájulás közeli állapot.azelőtt soha nem volt ilyen,több évig semmi probléma.1000 x megbántam h.kipróbáltam.(nem volt tervben,tévedésből küldték én meg hülye voltam) |
| | | | |
|
