 |
Legfrissebb hozzászólások (32836 - 32845)
 | |  | | | | |  | |  | | | Megfigyelésem, hogy a goa partikon- és amúgy általában az "undergound" elektrónikus zenei bulikon, mennyire mellőzött, sokadrangú dolog a szexualitás.
A fanok valszeg úgy állnak hozzá, hogy "hát ez nem erről szól", "ez valami sokkal mélyebb annál", vagy rosszabb esetben "hát azt csak a parasztok akarják mindenhol" stb.
És hiába rendeznek ilyen bulikat a természetben, idilli környezetben, ha egyszer a jelenlévők felveszik a kozmikus magány pózát, magukba burkolóznak, vagy maximum szűkebb baráti körükkel, esetleg a dílerükkel érintkeznek. Ez a merevség, tehát a társas érintkezés, az ösztönlét kerülése ami miatt nem szeretem az ilyen összejöveteleket és úgy gondolom, hogy ezt nem a szerhasználat, a monoton zene váltja ki, hanem valamiféle "kultúra", vagy megszokás. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Az lehetséges, hogy az 1-2 hónapos NRG-1 valamilyen szinten átalakul és hatása így nagyon hasonlít a 4MMC-re? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Tegnap megvót. Elneveztük minikólának, mert fél óránként szívni kellett. Fura érzést csinált, ami végig a háttérben maradt. Nem tetsző. Semmi vizuál, viszont voltak alap flashek, fura színek (ezt be is lehet szuggerálni). Aki a lasztihoz hasonlítja az valószínű nem evett zöld versace-t olyan 1-2 éve. Aki mégis, gondolja újra!
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | bár nem hazai, hanem brit, nincs ötletem, hogy hol lenne jobb helyen...
szóval, az egyik legnevesebb brit orvosi szaklap az egyik legutóbbi számában több cikket is közölt arról, hogy itt az ideje véget vetni a drogok tiltásának. nagyon korrekt, okos cikkek; öröm-boldogság, hogy ilyen is van, még akkor is, ha ugyanebben az országban pénteken már megint tiltólistára tettek egy szert
http://www.bmj.com/cgi/content/full/341/jul13_1/c3360
vagy a szerkesztőségi cikk, aminek az a címe, hogy az addikció kezelésével foglalkozóknak erkölcsi kötelességük a bizonyítékokon alapuló drogpolitika támogatása:
http://www.bmj.com/cgi/content/full/341/jul01_1/c3374
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Vasárnap Ozora, Pázmándról megyek egyből. :-) Ha (jó nagy) szerencsém van, lesz boom is, utazás, belépő jegy még meg lenne oldva (egy jófej shopos jóvoltából), de azért vmiből meg is kéne élnem ott. :S |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | persze attól is függ hogy rendes nternetről rendelt vagy valami fos utcai ütött "kati" |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hemplar
Nem letenni volt nehéz, ugyan mi nehéz van abban ... egyszerűen nem vettem és kész, ez semmi gondot nem okozott. A nehézség a szokásaim átalakításában volt, meg ugye mind mások vagyunk ... kinek ezt adja a cucc, kinek azt. Erről egy történet jut eszembe, nagyon magaménak érzem:
Történet két vándorról, és a gyémántkapuról
Egyszer két vándor, kik igen messzi földről érkeztek, meglátott egy hatalmas nagy hegyet, melynek teteje aranyként szikrázott, s csúcsán gyémántkapu állt. Ej, megörült a két barát, hisz bizonyosra vették, hogy a mennyország kapujára leltek.
Megpróbálták megmászni a hegyet, de az olyan magas, s meredek volt, hogy mindjárt vissza is csúsztak róla. Hasztalan próbálkoztak így, mígnem egy arra járó öreg meg nem szólította őket.
- Barátaim, a gyémántkapun nem léphettek át, de ha felültök a vállamra, a hegy csúcsát megtekinthetitek.
A két vándor nem sokat töprengett, fel is ültek mindjárt az öregre, ki nagy ugrásokkal megiramodott, s nemsokára csakugyan a csúcson álltak nagy örömmel szívükben. Le is szálltak volna, de az öreg letorkolta őket.
- Amíg az én hátamon ültök, azt csináljátok amit én- s ezzel csendben maradt.
A két barát hamar elunta a várakozást, s hogy hiába jöttek a gyémántkapu közelébe, meg sem érinthetik azt. Türelmetlenkedni kezdtek, mire az öreg levitte őket a hegyről, de oly módon, hogy amint leértek mozdulni sem bírtak a gyengeségtől.
Az öreg elköszönt, s a két barát hosszú álomba merült. Mikor felkeltek, újra tanakodni kezdtek, mert a gyémántkapu ellenállhatatlanul vonzotta őket, s isten birodalmát látták mögötte. Ahogy ott tanakodtak ismét felbukkant az öreg, s megkérdezte felvigye e őket.
A vándorok forgatták magukban a dolgot, de mivel más megoldást nem tudtak, megint felpattantak az öregre.
A hegy csúcsán aztán ismét nem csinálhattak semmit, s ezúttal az öreg is hamarabb vitte le őket, de most már oly módon, hogy teljesen összetörték magukat, s rögtön elájultak.
Mikor felébredtek, újra csak töprengeni kezdtek, mert most már biztosra vették, hogy a mennyországot látják. Ahogy így tanakodtak, megint csak előjött az öreg, s megkérdezte akarnak e a hegyre menni.
- Ej, barátom most már biztosan a halálunkat lelnénk az öreg hátán! - szólt az egyik vándor.
- De nem látok más megoldást. - szólt a másik.
Felültek az öregre, s az megindult velük a hegyre, ám most csak rövid ideg álldogált velük, aztán már indult is lefelé, de oly módon meghempergőzött a hegyen lefelé, hogy a két vándor valóban a halálát lelte mire leértek.
Rövid idő múlva egy szerzetes jött arra, ő is meglátta az aranyhegyet a gyémántkapuval, majd nagyot nevetve továbbsétált.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | nekem is nagyon úgy néz ki, hogy kihagyós lesz :( |
| | | | |
|
