 |
Legfrissebb hozzászólások (63666 - 63675)
 | |  | | | | |  | |  | | | háát, habár a hiányos kommunikációs és kapcsolatteremtő képességeim néha valóban azt a sanda gyanut keltik bennem, hogy talán enyhe autizmusban szenvedek, sajnos kivételes emlékező tehetségről eleddig nem tettem tanubizonyságot :S
Igazából a fejemben lévő naptárban csak a napok és a színek kapcsolata jelenik meg állandó jelleggel.Dátumot csak akkor kötök hozzá, ha az valamiért fontos.Ilyenkor a szám is a saját színével jelenik meg az adott napra jellemző színen.(pl: 13-a, péntek = fekete alapon halványrózsaszín 13-as).A hónapok szintén színek szerint, egy kört alkotva adják ki az évet, és magamat is el szoktam helyezni ebben a körben, attól függően, hogy épp milyen évszak van. Az egyes évek lineárisan helyezkednek el, évtizedenkét kapnak tőlem színt (az 1960-as évek fekete, a 70-es sárga, a 80-as piros, a 90-es ismét fekete, most pedig sötétkék évtizedben vagyunk:)). Az évszázadok úgyszintén. Ezek többé-kevésbé állandósult színek, a megélt érzelmeim nincsenek rájuk hatással. Talán így próbálom meg nyomon követni az időt, amivel egyébként állandóan hadilábon állok :P |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | 697.re
Nem gondoltam egyformának.Bár nem tartok egyetlen istent sem természetfelettinek.Ott a tenger istene,a szerelem istene...
Ha egyisten(vagy külön kell írni?mindegy)hitről van szó,az sem lehet természetellenes,amennyiben nem tartjuk természetellenesnek a földön kívűli világmindenséget.Máskülönben "Isten" a nagy alaktalan valami teremtett maga köré egy végtelen világot,amihez semmi köze.?!
Yaésmégvalami,.Ha te csak a sötétben tapogatózol, nem tudva azokat a dolgokat ,amiket az idézeteid megalkotói,akkor miért hiszed hogy jól fogalmaztak?
Csak kérdezem.Nem kötekszem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Meta,
Ezek a Lévinasra felsorolt dolgok nem ütik egymást. A fenomenológia és az egzisztencializmus gyakran együtt jár (pl: Heidegger és Sartre bizonyos korszakaikban, hogy csak a legismertebbeket említsem), ugyanakkor mindkét irányzatnak (és a keveréküknek) létezik számos keresztény képviselője.
Nekem Lévinas olvasását a nyelvezete teszi nehézkessé, pedig nagyon izgalmas elképzelései vannak.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | csak ha teista vagy akkor igaz ez "istenre".
(lévinasz fura. elindul, mint nagy fenomenológus, husserl fordítója, majd néha súrolja az ateizmus határait, és egzisztencializmusba csapkod, néha pedig elmegy neoplatonista irányba, eckhartot plagizál, katekizál, stb.
nem szeretem. számomra zavaros. persze ez biztos az én tudatlanságom miatt van.
barth bácsi vicces néha, bár a spanja vót sztem egy igazi jóarc katesz maci bácsika - a hans ursus (vagy uri) von balthasar.nagyon komoly humorista... szétröhögöm a fejemet rajta... pl.:
"... Isten Jézus Krisztusban való önátadásának kellõképpen explicit formát öltött normája alapján ítéli meg.
...Ha az ember nem ismeri fel - a kereszténységgel ellentétben -, hogy ezt a szabadságot a kegyelem Istenének köszönheti, szükségképpen arra törekszik, hogy azt önmagában alapozza meg; az erkölcsi cselekvést továbbá törvények szabad és önálló meghatározásaként értelmezi, kezdetben talán még ugyan a korábbi kozmoszértelmezés lényegének elfogadásával (vö. Spinoza, Goethe, Hegel), majd azt is elutasítva (vö. Feuerbach, Nietzsche).
...
Az emberi létnek a kereszténységtõl függetlenedõ szemlélet által feltételezett "természete" vagy "struktúrája" azoknak a szabadságoknak a kölcsönös viszonya, amelyek csak a másik megszólítása révén ébrednek önmagukra, és csak ekképpen alakul ki bennük az a képesség, hogy feleljenek e megszólításra, és maguk is megszólítsák a másikat. Ezzel, úgy tûnhet, újfent az "aranyszabálynál" vagyunk. Csakhogy mivel a megszólított szabadság önnön létét nem köszönheti mindenestõl a másik - megszólító - ember szabadságának (hiszen ekképpen végsõ soron heteronóm lenne), s minthogy semmiféle szerepet nem játszik a mindkét szabadságot megalapozó isteni megszólítás, a két szabadság kapcsolata és önátadása korlátozott és kiokoskodott. Az interszubjektivitás vagy a teljességet alkotó szubjektum másodlagos móduszaként jelenik meg, vagy pedig a szubjektumok átjárhatatlan monaszként viszonyulnak egymáshoz.
..."
stb) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | szent: "a természet bizonyos dolgainak imádata" meg az istenhit között van egy aprócska különbség - Isten nem a természetes bizonyos dolgainak egyike, különben nem lenne Isten. Nem tehető imádat tárgyává olyan értelemben, mint egy bálvány. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Közvéleménykutatás! Fáj az, ha nyílik a harmadik szem? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | E téren mindenféle tájékozottságot nélkülöző véleményem szerint ,:Minden hit,ahol szabályokat állítanak fel,az irányítás eszköze.A természeti erők és általában a természet bizonyos dolgainak imádata, "istenítése" pedig valamiféle biztosítás ,hogy legyen minden ami kell azélethez.Amikor CSAK tiszteletet nyilvánítanak ki mindezen dolgok felé,az elfogadható,követhető.
|
| | | | |
|
