 |
Legfrissebb hozzászólások (756 - 765)
 | |  | | | | |  | |  | | | Talán ami alapból van "semmi" (ami nem semmi) az nem tud elmúlni - ezért mondják a nagy buddhista tanítók - hogy "nem is keletkezett".
Ezt én valahogy úgy képzelem el, mint pl egy nagy üres dobozt. (Persze ez eredetileg végtelen tér...)
A dobozon belül vannak kis részecskék (pl.atomok) amik bármilyen formát fel tudnak venni.
Így formák keletkeznek - összeállnak egy időre, majd elmúlnak - megszűnnek létezni.
Ilyen pl a fizikai test is, és bármi ami a létezés állapotában van.
Viszont talán a tudat ami tudatosul ebben az ideiglenes fizikai testben (formában) annak van egy "tudattalan része" ami egy - sima, egyszerű, unalmas jelenlét.
Ezt azért nem tudjuk csak úgy külön választani a tapasztalásunktól, mert már születésünk (memóriánk) óta - a kezdetektől együtt működik a gondolkodó tudatunkkal.
Aztán később egy gondoltai változó információhalmaznak hisszük magunkat (ahogy egyre idősebbek leszünk) és mikor megpróbáljuk elhagyni a gondolkodást (pl.trippel - vagy meditációval) akkor azt hisszük hogy ami maradt az is egy tapasztalás. (Ami végül is igaz is xD) Mert végül is a jelenlét tiszta érzékelése is egyféle tapasztalásnak vehető..
Ez a gondolkodás nélküli tapasztalás, csak abban még benne van egy másik "kissé határolt" tapasztalás is. Tehát felfogjuk mi van körülöttünk (hogy pl ugat a kutya az utcán) és a "végtelen tér" egy részét tapasztaljuk valamilyen szinten a végtelen térben korlátozva. (Mivel egy részét jobban érzékeljük az érzékszerveink miatt.)
Persze lehet ennél tovább is el lehet jutni, mert amikor igazán "stabil" ez a jelenlét, akkor néha végtelennek tűnik :)
De bárhogy képzeljük ezt el - az máris korlátolt, egy a tudatban megjelenő újabb forma/akadály.
A lényeg az, hogy én arra jutottam - hogy valójában az üres tér az ami vagyok (vagyunk).
Az üres tér is tudatos - csak másképp mint a mi emberi gondolkodásunk. Van ott valami, de az nem megfigyelhető, és soha nem lép be a létezés állapotába. Ezekkel a fogalmakkal meg nem igazán megnevezhető hogy semmi, vagy valami. Az a vicces, hogy még csak el sem lehet képzelni - mert akkor már a képzelődésünk is csak újabb akadállyá válik.
Bocs ha össze vissza írtam, remélem azért kicsit lehetett követni. Csak gondoltam írok valamit, mert érdekes ez az egész... |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Trippsurfer, meg tudod figyelni ezeket az érzéseket? Csak addig számít bármit is, amíg ellenállás van benned ezekkel szemben. Amint nincs, már nem számít. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Mi a bizonyíték, hogy a pszichedelikum nem csak az állandóan aktív elmét "pörgeti fel"? Egy megvilágosodott ember (aki már egyáltalán nem azonos az elmével, ergo nem lát valótlan dolgokat) nem hallucinál lsd-n. Tudom, mert ismerek egyet, mindegy mennyit vesz be (400 mikrogramm akár), semmi hatása nincs. Ha elszív egy spanyát, akkor egy kis áldottságot érez még, de mivel amúgy is ebben él, ezért nem számít neki annyira. Szóval ő azt mondja, hogy a pszichedelikum nem más, mint erőltetett meditáció. A meditáció is addig működik, amíg az ego (az elmével való azonosulás) működik. Ez az ember, akit ismerek, azt mondja, hogy soha nem tapasztalhatsz semmi mást, csak a saját agyadat. És hogy minden más félreértés csak abból adódik, hogy a még nem teljesen felébredettek ezt félreértették, és úgymond "hittek a tapasztalásnak". Ő azt mondja, hogy a halállal vége is mindennek egyből. Mit gondoltok erről? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Vajon lehet-e megtapasztalni a semmit? Nem mindig csak a saját elménket tapasztaljuk? A "semmi" amit megtapasztalhatunk (meditációban, pszichedelikumok hatása alatt), az valójában nem a semmi. Az a saját elménk "semmi" aspektusa. Az is csak egy tapasztalat. A semmi azt kéne jelentse, hogy nincs sem tapasztaló, sem tapasztalás. Talán a mélyalvás vagy halál lehetne a semmi. Megszűnés, semmi... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sziasztok!
Ha van valakinek tapasztalata mániás depressziós emberrel való együttélésröl szívesen venném. Bármi tapasztalatot, tanácsot szívesen olvasnék.
Köszi |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hella!
Valakinek infó esetleg a hétvégére, nem agyonpromózott openair buli(k)ról?
:> |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Azt olvastam a csalán levèl permet egy idő után megvastagîtja a leveleket ,hogy a bogarak ne tudjanak olyan könnyen lakmározni belőle. Ez jelenthet többlet salvaronin A termelèst hölgyemènyünknèl? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nem tudom a beszámolóm jó helyre írtam e?! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | 1gr varázsgomba, hasis, cocaine, fél lsd papír
Haverokkal kimentünk a hétvégén trippelni egyet a tópartra. Ez volt az első pszihedelikus tripem. Az elején már kezdtem is egy kis kokainnal. Többiek kristályoztak. Utána be is vettem az 1gr varázsgombámat. Ami egy Psylocibe Baeocystis volt. Nem egy gyenge fajta 1gr simán elég belőle egy második szintű utazáshoz. Ez is eléggé oda csapott láttam, hogy élénkúlnek a színek illetve felettem az égen. Az űr van még pedig egy teljesen másvilági dolog. Erre elszívtunk haverokkal egy erős cigit. Az pedig még jobban rátett a halura. Majd adtak nekem egy fél színes szivárványos lsd, Iso-LSD bélyeget. Amiből 1 egész bélyegen olyan 160-170 ug van. Na ezt a bélyeget nyelvre is tapasztottam. 1 órával bevétel után már éreztem is, hogy mit fog még mutattni nekem ez a dolog. Rá is szívtam a maradék 0,5g kokaint. A többiek is szívtak rá kristályt. Ez is rátett egy lapáttal. Itt kezdődött el az igazi trip. Láttam magamat kívűlről, láttam az egómat ami nem akart engedni magából. De éreztem ha hagyom, hogy uralkodjon bad trip lesz a vége. Néha nyitott szemmel is pillanatokra teljesen más űltéri dimenziókba, bólygókra kerűltem. És egy hang mindig vezetett engem. Megint elment még 1 kemény cigi. Átmentünk egy parkba. Ott többször, hosszabb ideig is teljesen felfoghatattlan világokba kerűltem. 1 percig úgy éreztem minden szétesik, mozdúlni nem tudtam. De szerintem nem nagyon értem el az egó losst. Ez után jött az a rész, hogy egy másik bolygón találkoztam a rossz önmagammal. Aki arra várt, hogy bele lökjem őt egy sötét időkapuba. Ami hangok szerint a múlt volt, megtettem vissza kerűltem a saját bólygomra. Ahhol besétáltam a fák közé. Azért, hogy kihányam magamból a sötétséget. Megtőrtént, viszont ekkor jött az a rész amikor egy sötét vörös világító szemű nagy farkas nekem ugrott. Miközben az erdő kb így nézett ki percekig: https://www.pinterest.se/pin/212654413640096519/
Kicsit paráztam, de valami mégis rá vett, hogy besétáljak abba az erdőbe. Séta közben elértem egy űrhajót ami felvitt megint több olyan dimenzióhoz ami megmagyarázhatatlan. Tudtam kommunikálni más lényekkel élet formákkal. A végén pedig láttam az egész világmindenséget pár pilkanatra. Illetve sok párhuzamos síkot, dimenzió. De én csak a sajátomat érzékeltem a legjobban és a hozzánk legközelebb állót hasonló módon. Utána kezdtem lejönni a tripről. Ami egy nyugodt álapotott idézett elő. Szerintem elfogadható volt a trip. De érzem, hogy nekem több kell ennél. Persze most pihennem kell vele! |
| | | | |
|
