 |
Legfrissebb hozzászólások (82381 - 82400)
 | |  | | | | |  | |  | | | Azért nem (mindenre) szeretnék oly sokat várni,
még jópár eseménydús év száll el mire gyermekem lesz.
Ha pedig hasonlítani fog rám,
majd újraértelmezem az 'eseménydús' fogalmát.. :) |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | re888: a (leendő) gyermeked sztem választ ad .
még nem vagyok apa, de már tudom, hogy az az értelme.
(ha nem is leszek, akkor is az marad, csak magamban hordozom halálomig..ennek a feladatnak megfelelni magamnak a célom)
ok: , hintaszéken, unokával a térdemen,tömjénpipából spanglizni & sztorizni + vicces találóskérdésekkel mókázni a cél, persze kint a 'nagyi' finomabbnál finomabb sültekkel & süteményekkel kényeztetné a bandát.... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | vidámság, harmónia, nyugalom...
mindenkinek adott a boldogság érzete, viszonyítás & felfogás kérdése, hogy hogyan élsz vele, vagy hogyan élsz vissza (elsősorban magaddal szemben) vele...nincs miért azt gondolnod, hogy Te összeségében többet tudsz bárkinél is. minél tapasztaltabb vagy annál kevésbé érzed, hogy jobb, vagy több lennél másoknál. én így figyeltem meg..de lehet, hogy ez csak az én gyagyám..mindenesetre igy finomabb nekem, több az apró érdekesség & a helyemet is könnyebben találom... gyorsabban észreveszem a hibáimat & nyiltan merem korrigálni, hiszen ember vagyok vagy mi..
wazz remélem nem futom túl a 4096 karaktert ;)) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | :D Na hi! Most azt hiszem már jobban vagyok, igy sok mindenre rájöttem magammal is kapcsolatban pl. De leginkabb arra, hogy milyen furmányos az emberi agy. 1-2 órával ezelőtt még bántam a dolgot, most meg néha úgy érzem hogy jó volt kipróbálni, meg tapasztalni olyan dolgot, amelyet soha nem tudtam volna elképzelni e nélkül. Szóval ez van...:D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hi!
Hát ha már megetted nincs mit tenni:))De szerintem ha máskor ilyet teszel kérdezd meg magadtól 3 szor ,hogy biztos ezt akarom.....
Sokmindenre lehet a triptaminos halucinogéneket használni de 1-et nem szabad!!!!!!!!!!!!!!!!!soha ne bánd meg hogy megetted!!!soha!!!!!!!!!
peace:)))) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | jaja.
a dolgokat csak nyugodt fővel lehet irányítani.
történhet annyi marhaság.
egyszercsak azt érezheted, hogy te vagy a világ legkomolyabb lúzere, akiről csak azért nem készült még oktatófilm,mert ahhoz is túl szar a karmája..
de ilyenkor is ott a humor, meg a saját érzések.
én nő vagyok, persze,én szerintem nem is tudok gondolkodni, legalábbis, ha jobban megfigyelem magam rájövök, hogy nem gondolkodom, csak érzek.
elég primitív egy életlátás, de úgyse tudom megváltoztatni.
ha gondolkodni próbálok, csak megfájdul a fejem és ideges leszek.
szerintem mindenki kényeztesse magát, azt annyi. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Valóba! De szerintem először alakul ki az éles törés, mert ez sokmindenben gyökeres másságot jelent, és utánna csiszolódik össze a 2 valóság... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hidd el tudtam mit csinálok, de erre nem tudtam felkészülni. Legalább 1hónapja terveztük a dolgot, és most megcsináltuk, és volt minden. Elószőr a szokásos hogy mi a faszért toltam be, meg hogy kár volt stb. Aztán lefeküdtem és küzdöttem a bad trip ellen, és jöttek a gondolatok. Aztán hagytam had sodorjon magával és jó volt. 12 körül kezdtük el enni, most már nincs semmi flash, csak az érzés néha, hogy valami nem olyan mint rég. Szóval kb. néha nem tudom mit csináljak stb. csak ugy merengek és elvagyok. És álmos is vagyok.
És leginkabb attól parázok hogy rajta maradok ezen az érzésen. Szóval ehhez írj pár okosságot, ahelyett hogy szivatsz! :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | soha nem soha soha soha :)
egyett nem értek az ilyen emberbe mi a ráknak nyulsz hozzá ha azt se tudod mi az de mondjuk nem is téged innkáb azt aki adta |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Számomra nagyobb titok,
hogy ezzel az egésszel mihez lehet kezdeni?
Vagyis hogyan lehet átültetni a megtapasztalásokat
a hétköznapi életbe,
és felfedezni a közös vonásokat.
Jó volna minnél hatékonyabban kiélvezni a fejlesztő lehetőségeket,
annélkül (ésvagy azt elkerülve) hogy törés jönne létre 2 világ között... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hú! Most épp más világokon járok, és támadt egy olyan gondolatmenetem, amire nagyon ráflesseltem, és muszály leírnom, mielőtt elfelejtem, bár tudom most nem épp erről van téma :)
A boldogságról lenne szó. Szóval, valaki/valami ( vallási kérdés )beleteremtett minket ebbe az életnek nevezett dologba, hogy itt legyünk. Következő, hogy mindenki a boldogságot keresi. Tehát akkor az szerintem ugy lenne igazságos, hogyha ugy lettünk volna eleve a világra teremtve, hogy mindeni boldog, nem? Aztán elgondolkoztam, hogy végülis, ha jobban belegondolok, akkor a saját értelmezési rendszerembe én boldog vagyok, mert mint "pszihonauta" és mindenki aki hozzám hasonlóan gondolkozik, ( ugyan abban utazik ;) ) az másképp látja a világot, mint az átlag ember, és mi igenis megmutatjuk annak a valakinek/valaminek aki ide teremtett, hogy bibibíí, mi rájöttünk a titkodra, mi már boldogok vagyunk, velünk nem szórakozol. "Röviden" ennyi, lehet kicsit egoista a hozzászólás, de én igy gondolom :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Hi! Ma kirpróbáltuk a gombát, nekem még mindig hat de elég szar érzés, olyan mintha álmodnék és felakarok ébredni! Lejövök a cuccról vagy mi lesz? Most szar érzés, pls. írjatok! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hát ja,
talán :
teremtés
ha remény kell, értelem, cél akkor rajta teremtsd meg (vagy hagyd hogy megteremtse benned magát, téged), és segíts másoknak is felismerni hogy mindnyájan kis "építömunkások vagyunk". teremts ezret, tízezret végtelent.
nem létezés? hogy lehet valamiböl ami lét nemlét?
biztos az a halál amit hiszünk/hitettek velünk? hanem?
és egyébként is, ki az aki fél?
KI? ÉS MIÉRT?
nyugodt percek, nem GONDolkodás, jelenség, jelenlétség.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | *+*+*+*+*+*+*+*+*=9*
"újra itt lesz, újra itt lesz...
sálálásálálálá a mancsodat..." |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | gén, tényleg benéztem:)
a múltadtól jóérzés elszakadni de mégis ott üvölt néha a háttérben hogy gyerünkgyerünkgyerünk.
ha nem tudtam volna függetleníteni magam valemennyire az első _kb_ 14 évemtől, és az ez-alatt kapottaktól, akkor nem lettem volna képes megváltozni.
- elsőnek: katarzis, ami a "mivan? eztcsinálom? nemár"-al kezdődött. "Sokat tanulok magamtól, amikor nem vagyok önmagam". remek. Visszanézés (akár csak 20 perccel) és: "ezt miért csináltam?" meg látni másokat ugyanazt csinálni (csak "kívülről" könnyebben értelmezhető), és mindig találkozol hibákkal. "még mindíg balfaszul reagáltam" "miért ezt mondtam? nem is ezt akartam". FOLYAMATOSAN kísért a múltnak egy darabja. nem lenne viszonyítási alap, ha nem így lenne. ami viszont fontos: nem kell tul komolyan venni és nem szabad utólag akarni megváltoztatni. ha elrontassz valamit, máskor csináld másképp. de miért? _miért_ kísért folyamatosan az a kurva tökéletesség, hogy "még így sem volt olyan, ahogy akartam". valahogy igy nézett ki az a "katarzis" az első felvonása.
- aztán: nem viszonyítok folyamatosan, hanem jelenbeli teljes megnyilvánulásukban nézem a dolgokat, mert magamtol is ezt várom el, akkor miért legyek szigorubb másokhoz? kicsit javított a "miért foglalkozzak vele, ami megtörtént az megtörtént" de akkor meg ott van a "holnap"... mindíg ott van az az átkozott "holnap". Közben évek telnek el, és 90%ára nem emlékszem. Nem is zavar de mégis összemarja a belsőmet (a gyomrom és a mellkasom közt) egy érzés, hogy: "hány pillanatára emlékszem ennek a 20 évnek"? nem enged szabadulni se múlt, se jövő, be vagyok zárva állandóan egy 0-hoz tartó időintervallumba, pedig pont ennek a 0 időnek kellene folyamatosan kitágulni, szétszakadni, kitörni belőle, szabaddá válni.. de nem. összeszorít. "hát hogyan lehet tényleg szabaddá válni és függetlennek lenni a legtöbb értelem rácsaitól: az időtől?"
- most meg: "legyen az egész egy sodródó áradat, ami néha feldob a vízfelszínre, néha aláhúz?" "ugyse tudom megállítani" "megkapaszkodni meg nemtudom érdemes e de igazábol már ez sem hozna boldogságot". reményt akarok. reményem van arra hogy talán van még ebben a nyakig érő szarban olyan, hogy "REMÉNY". vagy ha nem, hát azt remélem, hogy NINCS csak valami legyen mert gyűlölöm az érzést, amikor elsüllyedek a nemlézés végtelenségében. gyűlölöm azt, hogy azt hazudjuk a lószarra, hogy : élet. hát mi az élet? hát MI? az akarásunk arra, hogy: "TÖRTÉNJEN MÁR VÉGRE VALAMI BASSZAMEG" ?
na jo... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Talán a bizonytalanság legyőzése.
Meg hogy egyszer lebomlik az egom.
(dehát még fel sem épült..) |
| | | | |
|
