 |
Legfrissebb hozzászólások (85041 - 85050)
 | |  | | | | |  | |  | | | Vigyázzatok, nekem is kínálgatták az X5-öt (olyan helyen, ahol eddig jó szokott lenni). Úgyhogy 1 darabra se kellett beruházni kóstolónak.
Hiába kérdeztem, van-e más... Csak ez volt, és jött a szöveg is, hogy ezzel semmi baj, ő is próbálta, minden oké vele.
Sajna nem meglepő, hogy a díler ettől is meg akar szabadulni, csak ne vegyük meg tőle! |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Az a baj, szerintem, hogy vannak emberek, akik nem tudják hosszú távon hasznukra fordítani a marihuánával való szoros kapcsolatot (ami önmagában teljesen természetes), és ez valahogy, valamilyen úton arra motiválja őket, hogy azt higgyék: erre más sem lehet képes. Ezért jutott eszembe az "irigység" szó, viccelődve értve, természetesen. Van egy útja az embernek a marihuánával. Van, akinek eléggé küzdelmes. Nekem spec. nem. De elhiszem, ha mondják. És amikor megvan a megoldás, a helyükre kerülnek a dolgok az életükben, például megtalálják, hogy hogyan viszonyuljanak a füvezéshez, vagy a korábbi füvezésükhöz, vagy a füvezés lehetőségéhez, akkor ennek nagyon örülnek. Jól teszik. De valahogy (nem tudom hogy, nem akarok senkibe semmit belemagyarázni) túlcsordul az úttaláltságuk prédikációba, hogy ugyanis másnak is úgy kéne hozzállni, mint neki. Szerintem ez egy tök nyilvánvaló jelenség, tök nyilvánvaló az illuzorikussága, és tök ugyanaz, mint a Csernus féle volt-heroinista szöveg a marihuánáról meg a drogkarrierről. A saját problémáit, küzdelmeit kivetíti az ember másokra egy olyan kérdésben, ami természetéből adódóan nagyon egyénfüggő és helyzetfüggő. Amit én prédikálok, az csak az, hogy az emberek bizony nagyon sokfélék, a drogokkal kapcsolatban főleg, és ezt szerintem hasznos lenne nagyon komolyan tudomásul venni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem érv, Bence, hanem egy szemlélet. A természettel való alapvető egységünk szemlélete szerintem egy hasznos, egészséges és sokrétűen valósághű szemlélet. Sőt, szerintem nem is igazi szemlélet, hanem az ellentétes szemlélet hiánya. De ez már teológia. És szerintem a drogokkal kapcsolatos jó, egészséges hozzáállás szempontjából is hasznos lehet ez a szemlélet. Ez azt jelenti, hogy a drogozás egy nagyon természetes dolog. Akár függőség, akár nem. A tévével való egységünk nem alapvető egység, hanem képzetes egység. És a kapcsolatunk sem alapvető kapcsolat, hanem képzetes kapcsolat. Éppen azért, mert mi hozzuk létre a tévét. A különböző élőlények közötti vegyi kapcsolat viszont olyan régi és olyan alapvető, mint az élet maga. Akár feromonokról, akár beporzásról, akár táplálkozásról, akár fajok közötti információátadó molekuláról van szó, akár gyógynövényről. Ez nem érv akart lenni. "Mert" helyett azt is írhattam volna, hogy "és". Szerves egységet alkotunk, és alapjában véve egyek vagyunk.
A drogfogyasztás is mentális folyamatokon keresztül valósul meg. De olyan mentális folyamat, ami független lenne a külvilágtól, nincsen. A retinán a fotonok aktiválják a receptorokat, amikor odanézek, ahogy a drog aktiválja a receptort, amikor beveszem a drogot.
Miért nem érdemes megoldásnak tekinteni a tüneti kezelést? Miért lene a fű "mankó"? Mi az, hogy "magától"? Ha fogom a füvet és elszívom, akkor nem "magamtól" füvezek? Úgy tűnik, mintha axiómaként tekintenél arra, hogy az ember minél önállóbb, annál jobb. Miért? Szerintem akkor már inkább az a "jobb", ha minél szervesebb kapcsolatban van az ember a világgal. Olyan szempontból "jobb", hogy ez az élet. Új kapcsolatok, új viszonyok kialakulása. De hogy az illető embernek mi a "jó", az nem ezen múlik, szerintem. Ha valaki meg van elégedve a "mankójával", akkor mi alapján mondod, hogy ez nem "jó"? Abszolút nem hiszem, hogy aki meditációval hozza magát megelégedésére szolgáló állapotba, az inkább "magától" éri ezt el, mint aki rendszeres füvezéssel éri el. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Soha nem volt még ennyire jogközpontú a politikai és közbeszéd, mint éppen napjainkban. Az emberek a fogyatékkal élők jogaira hivatkoznak, polgárjogokra, melegjogokra, reproduktív jogokra (abortusz), a szabad választás jogára (amely vonatkozhat az abortusz szabad választására is), az egészségügyi ellátáshoz való jogra, a kezelés visszautasításának jogára (az elmegyógyintézetekben akaratukon kívül bent tartott személyeknél) és így tovább. Mindegyik retorikai eszköz egyik vagy másik szociálpolitikai szabályozást vagy annak végrehajtását hivatott igazolni az állam kényszerítő erejének segítségével. Bevallom, hogy a jogokról folyó beszéd ezen romlott használata is befolyásolt abban, hogy írásomnak a "Drokohoz való jogaink" címet adjam. Mindazonáltal a könyv által tárgyalt probléma valószerűtlenül egyszerű: vajon van-e jogunk kagylót enni, aszpirint szedni vagy növényeket nevelni az otthonunkban? Egyértelmű, hogy a mondatban szereplő "jog" szó itt annak a törekvésnek az elutasítását jelenti, hogy az állam legitim autoritással rendelkezik ahhoz, hogy megmondja nekünk, milyen anyagot fogyaszthatunk és milyet nem, vagy hogy bizonyos anyagok fogyasztását ahhoz a feltételhez kösse, hogy előzetesen engedélyt kell kérnünk rá a hatóságoktól (tehát orvosi "felírást" kelljen hozzá szereznünk). A vallásos hatóságok - és az isteni felhatalmazással rendelkező világi uralkodók - ezer éve legitim autoritással bírnak az emberi viselkedés ilyen apró részleteinek pontos meghatározásához is. Abban az időben, amikor az Egyesült Államok elnyerte függetlenségét Nagy-Britanniától, az amerikai nép az igazi szabadságot polgári szabadságként értékelte, ami az államtól való függetlenség és nem az állam ellenőrzésének szabadsága. Mivel felismerték, hogy "a szabadság nem azt jelenti, hogy dönthetünk mások kormányzása felől", a választójog említésre sem került az Egyesült Államok eredeti Alkotmányában."
Thomas Szász |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hu, annyit irtatok, h nem is olvastam el az osszes hozzaszolast, amiota nem voltam.
Gen:
"Szerinted a kettö közül melyik jelent "beszükültebb" szabadságot:
A) Használhatsz egy szerböl akármennyit és akármikor
B) Nem használhatsz egy szerböl akármennyit és akármikor
?"
Az 'A' a jo valasz szerintem, de ez nem zarja ki azt, h a fugges beszukiti a szabadsagot, erre irtam az oxigenes peldat is.
Persze ebbol nem az kovetkezik, h aki hasznal valamit, az fuggo lesz, ezt csak arra irtam, h mar nem tom ki irta, h a fuggoseg nem alapvetoen rossz...erre irtam, h de (szerintem)
"Ez a cél nem eszközspecifikus, vagyis semmivel nem zárja ki a hozzá vezetö utak közül a pszichedelikus ösvényt."
"A cel szentesiti az ezkozt!"
Amugy folosleges errol vitatkozni, amirol most vitatkoztok, mindenkinek mas a velemenye ezekrol a dolgokrol, de szerintem abban a legtobben egyetertunk, h a tiltas nem old meg semmit, sot...
Es szerintem nem kell a masik modszeret kritizalni, amivel el akarja erni a boldogsagot (vagy akarmit), ugyis mindenkinek mas a velemenye ezekrol. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | tetra: a legújabb narancsban is van titokzokni Földes Ádám tasz-os kollega tollából. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | re 163:
Bár nem értem Tetrahíd definícióját, "Csúsztatás akkor lenne, ha egy adott tényt elferdítve közölne, mint tény," arra akartam csak reagálni, hogy ez nem egy indok, nem érv. Ennyi erővel a gőzgéppel és a tranzisztorral is egyek vagyunk. (sőt, ha már itt tartunk sokkal inkább, mert ezeket az emberek csinálták, sokkal inkább "mi" vagyunk mint egy répa). De ez mindegy, lényeg, hogy a "minden egy" nem lehet érv valami mellett/ellen, ha meg valamiféle mély belső közösségről írsz, akkor sokkal közelebbi egy TV, a növénnyé tevő gép, mint egy tényleges növény.
A mentális állapot kézbevétele mentális folyamatokon keresztül valósul meg - mármint én ezt nevezem kézbevételnek. Egy tüneti kezelést nem érdemes MEGOLDÁS-két tekinteni. Ha valaki szarul van és azt hiszi, hogy ez már örökre így lesz, akkor az egyik problémára gyógyszer pl a fű, mert belátható, hogy létezik más tudatállapot, de ezt utána neki kéne magától kialakítania, nem pedig mankót használni és gratuláni magának, hogy milyen tökéletes életet él, hiszen amikor tép, nem érzi szarnak a dolgokat. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | (mongyuk tetra az a baj, hogy folyik egy fórumcsevely:
az emberek leírják a gondolataikat egy adott kérdésről.
majd jön valaki, aki nem a témáról ír, hanem deviáns köcsögnek mutatja magát -tehát végülis ontopic- a többi deviáns köcsög közt, hogy bizonyítsa, hogy mindenki deviáns köcsög.
ez még nem lenne baj,
de az ember folyamatosan magára tekeri a témát, és másokat méltat, aláz, fikáz, szaroz,
vagy szóban, vagy avval, hogy figyelemrenemméltónak titulálja.
ugyanazt a viccet süti el 1500000szor.
a te szatoridon szétröhögné magát egy szon szerzetes.
miért gondolják azt az emeberek, hogy attól, hogy elolvastak valamit, hozzáértek valamihez, beszéltek valakivel már ők is azzá lettek, amivé válni akartak?
iszonyú homályos lehet a tükröd.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem tudok olyan emberről aki nem flessel a fűtől, de az biztos hogy mindenki máshogyan éli meg őket. Vannak akik egyszerűen kikapcsolnak, "magukba fordulnak", de közben ugyanúgy gyártják az elméleteket csak éppen nem hozzák azokat nyilvánosságra. Megelégszenek azzal ha maguknak megmagyarázzák azokat amik szerintük magyarázatra szorul. Vannak akik minden apró hülyeségre "robbanak", érzékeik radarként működnek, és persze ha társaságban vannak ezekre apróságokra fel is hívják mindenki figyelmét. Mondanivalójuk lehet, hogy nem izgalmas, de az esetek nagy részében logikailag jól levezethető. A lényeg hogy minden ember észreveszi azokat a bizonyos "apróságokat". Ez nagyon jó dolog, csak néha terhes a társaság többi tagjának. Dani elmondása alapján ez a szituáció alakulhatott ki. Ha a társunknak vannak megmagyarázhatatlan viselkedésbeli megnyilvánulásai, az még nem jelenti azt hogy "őrült". El kell fogadni, része az embernek, de szerintem nem kell semmi extrára gondolni. Egyszerűen csak intenzívebben éli meg a gondolatait betépve.
Ui.: néhány ember szerint én is ilyen vagyok:) |
| | | | |
|
