 |
Legfrissebb hozzászólások (90961 - 90970)
 | |  | | | | |  | |  | | | Chucky:
Én pont a Te mondandód ellenkezőjét taglaltam az előbbi levélben a végső célokról, meg a határokról, lehet helytelenül. Abban viszont teljesen egyet értek veled, hogy az emberi elme jelenlegi voltában borzasztóan korlátolt, és olyan dolgokat szeretne megmagyarázni, kézzelfoghatóvá tenni, aminek a felfogásához egyszerűen még nem elég fejlett. Tényleg jó ez amit írtál, grat érte, bár én nem mindennel értek egyet. Pl. azért mert nem tudok felfogni, megérteni dolgokat még egyáltalán nem gondolom azt róluk, hogy értelmetlenek lennének.
Kiindulhatunk abból, hogy a világűr végtelen, de ez egyáltalán nem biztos, persze ha ezeket az eshetőségeket elfogadjuk, akkor annak amit leírtál tényleg van értelme. Én egy picit földhöz ragadottabb vagyok, ezért úgy gondolom, hogy ez inkább filozófia, mint tudomány, igaz Te is filozófiai szösszenetként jellemezted. Én inkább a paleontológiai leletekből történő következtetésekre alapoztam mondandómat. A paleontológi még ha sok fikcióval is van teletűzdelve, némiképp azért kézzel fogható bizonyítékokra alapszik, és ezek a bizonyítékok számomra, még egyszer hangsúlyozom, számomra azt támasztják alá, hogy a mi intelligens létezésünk szerencsés egybeesések sorozatának a következménye. Nem kívánom itt felsorolni ezeket az eseménysorozatokat, mert minden bizonnyal nagyon hiányos lenne, de pl. tavaly ment egy sorozat a valamelyik ismeretterjesztő csatornán: Földünk a Csodabolygó címmel, abban rendkívül jól volt szemléltetve a fejlődéstörténet. Mint írtam előző levelemben is, nem kívánok senkit sem meggyőzni, és azért mert nem értek valamiben egyet, nem zárom ki a lehetőségét és tiszteletben tartom más véleményét. Béke!
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | meta:
Ez a jelenlegi véleményem, ami elég képlékeny, tehát ha olyan információk jutnak a birtokomba amik hitelesnek mondhatók, akkor ezt módosítom. Az általad említett mithochondriális kutatásokról még nem hallottam, de utána fogok nézni, és ha kellően alá vannak támasztva benne az információk, akkor változtatok a nézetemen. Minthogy én nem vagyok tudós, ezért csak az ilyen jellegű kutatási eredményekből tudok csak, egy általam leginkább szimpatikusnak talált tézist felállítani.
Egyébként én sem vázoltam lineárisnak az elmúlt 4 milliárd évet, csak azért írtam azt kezdetnek, mert ugye elvileg oda tehető a naprendszerünk kialakulásának a kezdete. De írhattam volna 14.7 milliárdot is. Az meg azért erős túlzás, hogy egyre inkább kezdi elveszíteni hitelét, de mindig van új a nap alatt
És itt most ki is javítanálak egy picit, mert a naprendszer még véletlenül sem galaxis, hanem csak egy csillag a bolygóival a 200 milliárd csillag közül, amik a mi spirálgalaxisunkat alkotják. Az viszont igaz, hogy egy középidős csillag, csakhogy ez a középidő csak az ő életciklusára vonatkozik, mert már jóval a saját pusztulása előtt élettelenné teszi bármilyen szénalapú életforma számára a mi kis rendszerünket.
Igen, az egybeesések sorozata teljességgel azonos a megfelelő körülményekkel, csakhogy mit tartasz megfelelő körülménynek, és főként mihez megfelelőek ezek a körülmények? Ahhoz megfelelőek voltak, hogy most itt legyünk, de a jelenlegi körülmények szerinted azt segítik elő, hogy az ember kiteljesedjen majd egyszer teljes valójában, és elérje végső célját? Hmm, mi is ez a cél? Cél lehet elhagyni a bolygónkat, mert el kell egyszer hagynunk ez egészen biztos. Kezdetbe megteheti valamelyik külső planéta is (Mars majd később az Európa/Titán), de az csak átmeneti állomás, aztán el kell hagynunk a naprendszerünket is, de most még a Proxima is elképzelhetetlenül messze van. Van még rá időnk, de mennyi? És egész biztos, hogy sikerülni fog? Kérdések, amire csak az idő adja meg a választ. Viszont az azért kétségtelen, hogy jelenleg is változunk, csak a mi rövidke kis életciklusunkban az gyakorlatilag észrevehetetlen, legalábbis külsőségekben, mert a tudás növekedése az igen látványos és figyelemreméltó, csak meg ne torpanjon.
Az élet kialakulásának lehetőség természetesen az idők kezdete óta jelen van és jelen is lesz, erre itt vagyunk mi megdönthetetlen bizonyíték gyanánt, ez nem képezi vitat tárgyát. Abban is biztos vagyok, hogy kialakult-kialakulhatott más univerzumokban is élet, még ha nem is feltétlenül szén alapú. De az, hogy olyan szintre fejlődtek mint mi, vagy akár jóval meghaladnak minket az egyáltalán nem biztos. Kiindulhatunk abból az egyszerű feltételezésből is, hogy mindig van egy kezdet, tehát akár mi is lehetünk az első és egyben egyetlen intelligensé fejlődött faj az egész világmindenségben, és egyáltalán nem nagyobb blődség ezt állítani, mint akár az ellenkezőjét. Ez az eshetőség pedig azt engedi feltételezni, hogy bizony egyedül vagyunk, még ha ezt sokan elképzelhetetlennek tartják is. Nem tudom Te mennyire vagy tisztában azzal, hogy min ment keresztül a fejlődés addig míg ide jutottunk, én a magam részéről nyugodt szívvel állíthatom, hogy alig, de már ez a mennyiségű informácó is kételyeket ébresztett bennem az ilyenné fejlődés ismételt reprodukálásával kapcsolatban. Nem célom senkit meggyőzni, higgyen mindenki abban amiben akar, de ebben a kételyekkel teli világban én most ezt az oldalt képviselem. Ha elrabolnak az idegenek, azonnal változtatok az álláspontomon. :)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Anonym: mennyi felnit szoktál enni? Meg milyet? vagy minden felnitől paráztól? szeretetflassheim nekem se voltak már vagy 1 éve, de parák se ha meg haluzok akkor se parázok csak vigyorgok mint a tejbetök mer tudom h nem igaz. Miaz h nyiltan nincs szeretetflasshed? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | meta:
most már teljesen értem mit akartál mondani, igazad van
a cikk baromi érdekes, hálám érte :)
Gén:
igazad van, az lsd-hez nem tudok hozzászólni még
Landren:
induljunk ki abból, hogy a világűr végtelen, ez a tér végtelenségét jelenti, végtelen térben végtelen a fellelhető tömeg is, mivel az idő kezdetét és végét sem tudjuk meghatározni, ezért szerintem az is végtelen
innentől, ha nem gond bevágnám egy nemrég készült filozófiai szösszenetem részletét, mely ezt a témát feszegetné tovább és még azt hiszem értelme is van:
A probléma onnan ered, hogy az emberi gondolkodás mindig is keretek között mozgott. Gondolkodásmódunk alapján mindennek van kezdete és vége, ezért képtelenek vagyunk felfogni az olyan dolgokat, mint például a végtelen világűr, vagy megmérhetetlen idő, tudás. Mindig a végső célunk felé haladunk, sosem gondolunk bele, hogy a legvégső célunk után is tudunk valahova tovább lépni. Nem sokan ismerik fel, hogy nincs végső, legvégső cél, határ.
Itt eljutottunk magához a végtelen tudás fogalmához.
Létezhet-e ilyen mértékű tudás, van-e egyáltalán ekkora mennyiségű adathalmaz? Igen, mert a szabad ésszel, emberek által érzékelhető világ, dimenzió, univerzum (ahogy tetszik) jelenlegi tudásunk szerint végtelen. Ez a tér végtelenségét, határtalanságát jelenti. Végtelen térben végtelen a fellelhető tömeg is, mivel határtalan térben határtalan mennyiségű az elhelyezkedő anyag. Mivel épp ésszel való gondolkodás után sem határozható meg az időnek a vége, vagy a kezdete ezért az is végtelen, mert aminek nem találjuk a végét és az elejét annak nincsenek önmagát körülzáró határai, akár időbeli akár számbeli ez a határ. Ha a tér, tömeg, idő hármas mindegyik tagja végtelen értékkel határozható meg, akkor feltételezhetően igaz az a feltevés, hogy az emberi ésszel felfogható és felfoghatatlan világokban minden egyes felfogható és felfoghatatlan tulajdonság, érzés, gondolat, akarat, indulat, megszerezhető és nem megszerezhető tudás és gyakorlatilag minden végtelen.
Ha minden végtelen, a felfogható és a felfoghatatlan dolgok, gondolatok, eszmék, vélelmek, fogalmak száma is, akkor eme dolgok a végtelenségük folytán nem definiálhatók az emberi agy számára, mert az nem tudja megérteni őket. Mivel nem tudunk róla pontos leírást adni, azon által fogva, hogy a tulajdonságai is végtelenek. Amit nem tudok pontosan bemutatni, azt felfogni sem tudja senki más és nem tudja a lehető legpontosabban megismerni, mivel a tökéletlen tudásunk miatt biztosan hiányzik egy olyan adat róla, ami akármilyen tulajdonsággal, jellemzővel felruházhatja és bármilyen irányba változtathatja a róla alkotott képünk. Ha valami nem definiálható rendesen, akkor azt nem is lehet megérteni teljesen, ha valamit nem lehet teljesen megérteni az értelmetlen, felfoghatatlan, hiszen talán soha az életben nem lesz arra lehetőségünk, hogy a létező összes információt magunkénak tudjuk legalább egy dologgal kapcsolatban.
Mivel az emberi agy semmit sem tud teljesen felfogni, definiálni a dolgok végtelensége miatt, ezért az emberek számára semminek sincs értelme, mert nem tudja pontosan megérteni a dolgokat, eseményeket, embereket, érzéseket, gondolatokat. Ha szerencséd van és elhiszed, hogy neked mégis valamilyen dolgokat kell csinálnod, talán gondolod, hogy valamilyen feladatod van szerencsésnek érezheted magad. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | minden halu.
ha ebbe belenyugszol akkor jön a szeretetflesss. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | másik közhely:
a félelem vonzza a tárgyát.
ne félj a félelemtől. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | mithochondriális kutatások szerint 60-70 ezer évvel ezelőtt egyszer már "kihalt" az emberiség. maradtunk néhány ezren.
ez 4 milliárd éves általad vázolt lineáris fejlődés-elmélet egyre inkább kezdi elveszteni hypothetikus építőkártyáit.
egybeesések sorozata?
megfelelő körülményeké.
ezek pedig akár a földön élő fajok esetében és egyedileg változnak...
a naprendszer egy középidős galaxis, a sok másik milliárd közül.
az élet forrása, lehetősége folyamtosan jelen van.
a földi létet egyeduralkodónak gondolni nem nagyképűség, csupán a megismerési folyamat egy pontja.
|
| | | | |
|
