 |
Legfrissebb hozzászólások (91651 - 91670)
 | |  | | | | |  | |  | | | Nna, miközben ti dobáljátok a bogyókat, én több órás munkával átnyálaztam vagy 500 hozzászólást és felraktam az utóbbi 3 hónap infóit az adatbázisba: 141 új beszámolót (most összesen 990 van!).
Asszem csinálok valami olyasmi interfészt, hogy a hozzászóló maga választhatja ki, hogy milyen színü/logójú/formájú bogyóról szól hozzá, mert ez embertelen munka kézzel beírogatni ezeket az adatokat. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | én úgy tudom, hogy durván fény és hőérzékeny. sötétben párologtatás mehet, az alkohol magától is elmegy úgyis. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | alapfilm, de ha valaki még nem látta, annak ajánlom: Dűne. profiban 1EHufért lehet megszerezni.megéri. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | okes.. este meg befejezem a sztorit (megprobalom), de adj 1 e-mail cimet, mert sehol nem tallatam (lamavok) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | kognitiv idegtudomány ?
ez érdekel
mondanál rola bővebben vmit ? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | bishop
dc-n nekem egy pillanat alatt megtalálta ezen a hubon:
electroforce.stabilt.se:4111 |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Érdemes megkülönböztetni a tudományos publikációkat a könyvektöl. A tudományos cikkek nem jelennek meg azonnal, hanem az adott területhez értö szakemberek elöször átnézik (peer review), hogy a kísérlet módszertanilag megfelel-e a minöségi követelményeknek; esetleg visszaküldik javításra. Amikor megjelenik a cikk, bárki hozzáértö olvasó kritizálhatja a módszereket. A kísérleti körülmények mindig nyilvánosan hozzáférhetök, így az eredményeknek egy másik laborban megismételhetöeknek (replikálhatóknak) kell lenniük. Így "bukott le" a Ricaurte-féle valószínüleg megbundázott majomkísérlet, ahol MDMA helyett "véletlen" amfetamint adtak be az állatoknak - a másik labornál sehogy se jött elö a 25%-os amfetamin okozta halálozás. Ezzel szemben könyvet bárki írhat, nem kötelezö szakmai lektort használnia. Miután kijön egy könyv, az olvasótáborát gyakorlatilag lehetetlen egységesen elérni és az esetleges tényhibákra felhívni a figyelmet. Lehet persze könyvkritikát írni, de az aránylag kevés emberhez jut el. A TV és az újságok ugyanilyen de facto kritikátlan médiának számítanak (némely hibakiigazítást leszámítva). |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | xerfield:
Sajnos az Akadémiai merit-lista a Vizi E. politikai bohóckodása óta nem meggyözö számomra (persze ettöl még lehet jó fej a Szász Ilma).
"Nemtom te pontosan mit tartasz nyúédzsnek, de ahogy látom nagyon zavar."
Nyúédzsnek azt a kommerciális vonzatú irányzatot tartom, amely a világban elöforduló anomáliák magyarázatául a laikusok számára természettudományosnak látszó, de kritikusan megvizsgálva nem-tényalapúnak bizonyuló kijelentéseket hoz fel.
"Azt mondod, hogy a 100. majom effektus egy hamis állítás? Miért?"
Mert volt egy Kawai nevü etológus, aki 1965-ben egy majompopuláción végzett megfigyeléseket, amiket késöbb egy Watson nevü nyúédzses író a tényeket megmásítva saját elméletének bizonyítására használt fel: http://www.uhh.hawaii.edu/~ronald/HMP.htm
A nyúédzzsel az a bajom, hogy innen-onnan összeszedett gondolatokból világmodelleket alkot, amiket nem hitként, hanem kész tényként állít be. A jelenségek azért jelenségek, mert müködnek. A tudomány pedig azért tudomány, mert megfigyeli a jelenségeket, hitalapú feltételezéseket, hipotéziseket gyárt a müködésükröl - vagyis modellezi a jelenségeket - utána jóslatokat tesz a jelenségre vonatkozóan, majd kísérletileg bizonyítja, hogy a jóslatok helytállóak, vagyis a hipotézis valamennyire tényleg modellezi a világ müködését. A modell pontossága nagyban függ a rendelkezésre álló módszerektöl - ezt a tudomány is tudja, ezért nem végleges igazságokat, hanem legújabb eredményeket keres egy véget nem érö önkorrigáló folyamatban.
A világ tele van a jelenségekre vonatkozó hamis állításokkal. Ha régi dolgokra akarsz újat építeni, akkor viszont tudnod kell, hogy mik a másoktól átvett alapjaid igazságtartalma; egyéb esetben valószínüleg felesleges munkát végzel és nem jutsz messzire. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | csáócsáó:
Ez a Kognitív idegtudomány szakmabelieknek készült, szvsz a laikusoknak túl részletes és száraz. Szerintem nézd ki belöle a könyvtárban azt, ami téged érdekel. Nekem azért van egy példány, mert a könyvbemutató bulin az MTA dísztermében occsóbban adták ;) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Gén:
Egyik könyve borítóján hátul van ez:
"A szerző kutatóorvosként működött, a tudományok doktora, Akadémiai-díjas, főigazgatóhelyettes, címzetes egyetemi tanárként ment nyugdíjba, hogy második szakmájában, a pszichológia és a valláslélektan terén tevékenykedjen tovább."
Elég tömény egyébként általában, igen, mert van mit mondania. : ) Nemtom te pontosan mit tartasz nyúédzsnek, de ahogy látom nagyon zavar. Azt mondod, hogy a 100. majom effektus egy hamis állítás? Miért? Azt még megérteném tőled, ha azt mondanád nem bizonyított, de hogy hamis...
Az ilyen, s ehhez hasonló (nyúédzses?:) jelenségek természetüknél fogva az akadémiai tudomány módszereivel és feltételeivel nehezen, egyelőre leginkább nem bizonyíthatók. Mivel a 100. majom effektus is spontán megfigyelésen alapul, emberi kisérletezgetés nélkül jön létre, elég nehezen lehetne úgy bizonyítani, hogy az a nagybetűs tudomány számára elfogadható legyen. Lehet hőzöngeni, hogy materialista módon igenis bizonyítsák be nekem, hogy létezik kollektív tudattalan, csak nincs sok értelme. Ez nem az a dolog, amit úgy az ember orra alá lehet tolni, legalábbis még biztos nem.
A flesses topikba leírt kvantumfizikai kétréses kisérletből is az volt a tanulság szerintem, hogy van egy olyan jelenség, ami teljesen kész, nincs rá semmilyen magyarázat, hogy történhet ez? Aztán mikor odanéznek, hogy megnézzék, akkor másképp viselkedik az elektron, nehogy fel kelljen tárnia a kis titkát. Elég durva lenne, megtudni, hogy mi is történik valójában, de valami tudományosan megmagyarázhatatlan okból másképp viselkedik, de csak akkor, ha látjuk; ha nem nézünk oda, megint végzi a nagy kérdőjeles tevékenységét. (Elnézést, hogy mindig ezt hozom fel, de ez az egyetlen akadémiai fizika által elfogadott kisérlet amit ismerek és kioszt rendesen - főleg a fizikusokat.)
Valahogy így lehet ez sztem ezekkel a jelenségekkel is, nem mutatják meg magukat a nagyvilágnak, hogy pontosan hogyan, s miként van ez. Ezért gyakorlatilag tudományosan nem bizonyíthatóak. Még. Az más kérdés, hogy a nagyvilágnak ugyan nem, de egyéneknek, és végülis bárkinek többé-kevésbé felfedik magukat - csak foglalkozni kell a témával persze, nem annyi, hogy flegmán odamondom hogy na ha télleg vagy akkor gyere mutasd magad vazze. Elég durva lenne az embereknek, ha hirtelen minden parajelenség mindenhol működne. Nem így megy ez szerintem. Inkább egy lassabb, fokozatos ébredés a pusztán anyag bűvöletéből.
A miaf*szttudunk a világról című filmet sajnos még mindig nem láttam, pedig érdekel, bebizonyosodik-e, hogy amiről te beszélsz oly rosszallóan, én pont azzal foglalkozom... (valószínű, hehe ; ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Valamelyikőtök említette h a fűtől sokszor haluzott "benézett" dolgokat...nálam mostanában gyakran fordul elő hogy teljesen félreolvasok dolgokat. Elé sokmindent.És akkora hülyeségeket olvasok helyette h megállok h mi a farnc van?Ez hogy jön ide?
Ilyet okozhat a zöld?Mert tény h az utobbi időben ezeknek a száma jelentősen megnőtt...:-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hát ez az. bizonyos számúnál több dimenzió felbukkanása esetén a racionalitás (avagy a 8-tól 17-ig tudatállapot) értelmét veszti.
ami egyébként nem baj, de nem is könnyű. szerintem erről szól. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | nem tudom, mennyire para az alkohol, tőlem mindig megkérdezik, hogy mennyit tetszem parancsolni. 2-3 deci bőven elég, hisz maga az őrlemény se túl nagy térfogat. én mindenből annyit öntök, hogy még egyszer ellepje az anyagot.
a lényeg az, hogy az alkohol párologtatását lapos edényben célszerű végezni, mert a ragacsot kizárólag kaparással lehet összegyűjteni.
de vigyázat. az lsa bomlékony. én kétszer kreáltam ilyet és egyik se volt annyira tutkó, mint azt a magok mennyisége (800, 1200) sejttette. szerintem legalább kétszer annyi mag kell, mint amennyit vízben oldanátok. de ezt nem én mondtam. :)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | 2097: Nem, még szerencse.. de rendkívül bosszantó.. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Mekkora mennyiséget vettél be a sárga izéből? :)
Amúgy mindegy, hogy mennyi alkoholt és sebbenzinnel csinálod? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | de szeder -boldog szédert amúgy- ez a fajta halálfélelem csak a szokásos váltás-okozta-krízis.
főleg, ha jó a trip előtte, lehet, hogy megrettensz attól, hogy majd el kell hagyni ezt a dájmensönt, ami ilyen tág is lehet.
ha jól élsz -úgy értem vigyázol magadra- a halálpara is elmúlik. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hmmm...
a szűkkörű észlelés mítosza, csak a túlnépesedéssel járó analógia.
ha a mikrokozmoszod megengedi a tág, vagy tudattágító, vagy táguló-, vagy tágult tudat-alapú világlátást max megörülsz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Gyönyörű :] a ragacsos sárga izé az Erowid szerint is LSA. De miután kipróbáltad, te is rájöttél, hogy jól csináltad ;] akkorhát meglenne a módszer. Apró akadály, hogy tudomásom szerint alhololt csak nagyon kis mennyiségben adnak ki gyógyszertárakból, nekünk pedig, ugye, 3x áztatáshoz kellene egy "kevés". Talán vodával is működik, csak max fura íze lesz :D |
| | | | |
|
