 Kategória:
Írások 
Létrehozó: cellux
Létrehozás ideje: 2003. július 10.
Utolsó hozzászólás: 2011. június 10. |
| |
Érdeklődés: 12211 letöltés
108 hozzászólás |
| |
|
|
---Re: Szútrák---cellux, 2003. július 10.  | |  | | | | |  | |  | | | 67. Ákimáki: "bizonyos szinten elmosódnak a vallások közti határvonalak"
Ezzel egyetértek. A felületes szemlélő számára valóban nagyon nagyon hasonló lehet sok vallás.
lagelli: Szurkolok! ;-)
Bence: Zsir. Olyan jó, hogy a dolgokat millióképpen meg lehet fogalmazni. :-) |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | mi az az éntelenség?
Egyébként eszembe jutott egy hasonlat, az majd talán több fényt vet arra, ahogy én látom a dolgokat.
A teremtő olyan mint egy költő. Minden a világban az ő költeménye. A vallások is ilyen költemények. Amikor valaki egy verset tanulmányoz, akkor a költőt tanulmányozza.
Amikor egy verset megértünk, akkor egyfajta képet kapunk a költőről. Minél többet foglalkozonk ezzel a verssel, annál részletesebb kép alakul ki bennünk. De vajon mit tudhatunk arról, mennyiben fedi a valóságot a költőről bennünk kialakult kép?
Esetleg érdemes megnézni más verseket is, vajon azokban igazolódnak-e a mi feltevéseink?
A modern tudomány is azért veri a mellét a húrelmélet miatt, mert abban reménykedik, ezzel már mindent meg tud magyarázni. Azt remélik ettől, hogy egy olyan képletet kapnak, amit minden versbe bele lehet illeszteni, vagy: amibe minden vers beleillik. |
| | | | |
| | | | | | 70. Bence | 2005. február 11. 12:46 |
| | | | | | | Először is a Dharma szót azért használom, mert a buddhizmus egy nyugati kitaláció, és nem adja vissza a lényeget. Nem -IZMUS, és a lényeg a gyakorláson van, nem az elvekkel való egyetértés, vagy hogy azt nyilatkozom, hogy Jézus szeret engem , és pedig Jézust, stb. A Dharma, vagy Páli nyelven Dhamma, törvényt és jelenségeket jelent (kisbetűvel jelenségeket). Nem tök mindegy, hogy ki találta ki a szót?
"Esetleg Buddha előtt is éltek értelmes lények Indiában akik felhasználták ezt a szót filozófiai rendszerükben?" A tanítások szerint a szamszára kezdet és végnélküli, tehát nyilvánvalóan minden időben éltek emberek. Ezekből csak a jó korszakokban jelennek meg a tanító Buddhák, bár mivel a megvilágosodás minden dolog alapvető természete, léteznek az önmegvalósítók, a Pratyéka-Buddhák, (hallgatag Buddhák), akik bár realizálják az ürességet, nem tanítanak, viszont minden korszakban megjelenhetnek. A jelen korszakban most a negyedik Buddhánál járunk, és összesen ezer Buddha fogja Bhodgayaban bemutatni a megvilágosodását. Maga Sákjamuni Buddha is azt tanította, hogy a tanítások nem fognak fennmaradni 5000 évnél tovább, a vége felé puszta rituálék ismételgetése lesz, ami már a vallások közé sorolja. Az előző Buddhák tanításai is feledésbe merültek, és a Sákjamuni Buddha tanításaira is ez a sors vár. Viszont minden megvilágosodott felismeri a Négy Nemes Igazságot és a függő keletkezést ami egyenlő az ürességgel. Szóval minden Buddha ugyanazt tanítja, legfeljebb a módszerek különbözőek, mert ezek a lények igényeihez és képességeihez igazodnak. Ha azt hiszed, hogy a "buddhizmus egy 2500 évvel ezelőtt élt indiai ember bölcs tanításai", akkor végletesen el vagy tévelyedve. A Dharma a dolgok valódi, tapsztalaton keresztül való megértése, mely egységes és minden ellentmondást nélkülöz, időtől függetlenül igaz.
Egyébként a hindu vallást én is egy rendkívül fejlett rendszernek tartom, ami messze meghaladja a monoteista vallásokat, de mivel nincs tisztában az éntelenséggel, nem is vezethet megszabaduláshoz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bence,
Szerinted ez a szó: "Dharma" Buddha szóalkotása?
Vagy előtte is jelentett valamit? Esetleg Buddha előtt is éltek értelmes lények Indiában akik felhasználták ezt a szót filozófiai rendszerükben? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | akkor én most inkább megpróbálom kicsit elmélyíteni a Szív Szútrát. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | 3. Igazad van, valamit félreértettem.
"Buddha semmi újat nem tanított"
Mivel tudom alátámasztani?
Nézz meg egy vallástérképet.
vagy forgasd a hindu szent iratokat.
Egyébként meg teljesen mindegy. bizonyos szinten elmosódnak a vallások közti határvonalak. A lámpa egy világító eszköz lesz, és nem lesz fontos, Indiában gyártották-e, vagy Jeruzsálemben.
Nem az előállító személye fogja megszabni hasznosságát, hanem a világítási paraméterei... : ) |
| | | | |
| | | | | | 66. Bence | 2005. február 11. 09:02 |
| | | | | | | "Véleményem szerint Buddha nem tanított semmi újat"
Olyan szempontból nem is, hogy ezek a dolgok attól függetlenül is igazak, hogy valaki tanítja e vagy sem, de ha szerinted ez így van, akkor valamit alapvetően nem értesz a Dharmával kapcsolatban.
A többi vallásnak célja van - méghozzá, hogy én elérjem a *** állapotot. A Dharma ezzel szemben egy olyan módszer, amelynek gyakorlása révén, és azzal, hogy megérted a világ működését, lecsillapíthatod az elmét, és boldogságot teremthetsz a mindennapok valóságában egyszerre. A lényeg e kettő szétválaszthatatlanságán van, de nem ez a cél! Ez csak egy eszköz arra, hogy az egység tapasztalata megvalósulhasson. Mivel a szamszárában a változás megragadása lévén teremtődik, az egó, "aki" ezt tapasztalja, nyilván csak úgy tűnhet el, ha megállítjuk a mozgását. Ennek a módszere a Dharma. Mivel az alapvető erkölcsinek tűnő törvények többé-kevésbé megegyeznek a vallások erkölcsi előírásaival, az emberek hajlamosak összekeverni ezeket, és azt hinni, hogy Buddha is erkölcsi tanításokat adott. De itt a lényeg azon van, hogy az ember gyakoroljon, és ezáltal elérjen egy megvalósítást, ami folyamatosan egyre nagyobb rálátást, és végül megvilágosodást "eredményez". De mivel már eleve is Buddhák vagyunk (bár Buddhák sem léteznek), a cél nyilvánvalóan az kell, hogy legyen, hogy az a részünk, amelyik ezt nem tudja - egó, megálljon, nem működjön tovább, és a mozgolódása révén ne generáljon újabb és újabb illúziókat. Az olyan célok, mint például a nirvánába jutás is csak egy üres buborék, ha valaki "oda jut" az egyrészt megszűnik valakinek lenni, másrészt beláthatja, hogy mindig is ott volt, tehát eleve lehetetlen a nirvánába jutni. Mivel egyetlen egy vallás sem beszél az ürességről, és ezt szinte mindenki félreérti, és valami furcsa nihilizmusnak tartja, a legtöbb ember számára érthetetlen a Dharma mélyebb jelentése, és csak úgy tekintenek rá, mint egy vallásra (ez buddhistákra is jellemző).
Szóval egyetértek Candyvel, engem is már régóta zavar, hogy a Daathon mindenki úgy beszél a különböző vallásokról, mintha azok teljesen kompatibilisek lennének. Még ha a szellemi materializmus szemszögéből a VALLÁSOKra ez igaz, a Dharma akkor sem vallás, úgyhogy nem keverjük bármi mással. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ákimáki: Mi lenne a közös cél szerinted?
"Mi a megvilágosodás?
Ha megnézzük, mit fedezett fel Buddha a tudatról 2550 évvel ezelõtt, azt találjuk, hogy felismerte: a tudata tiszta fény. A tudat nem született, és nem halhat meg. Bár testek, gondolatok és érzések jelennek meg, változnak és tûnnek el, a tudat maga - mivel nyitott, tiszta, határtalan tér - semmilyen módon nem sérülhet vagy nem árthatnak neki. Amikor Buddha elérte a megszabadulást, megértette, hogy õ nem célpont többé. Nem a teste volt többé, mely megsérülhet, sem a gondolatai vagy érzései, amelyek változhatnak és eltûnhetnek, hanem a ragyogó tudatosság. Ez vezetett a megvilágosodáshoz, ahhoz a megvalósításhoz, ahol többé nincs elválasztás a tér és energia között. Ismert és tudatában volt mindennek. Hatalmas örömöt érzett és óriási szeretetet fejezett ki, amely minden dolog jelentése, és amely összetartja az atomokat és rezegteti õket, és ami lehetõvé teszi a dolgok megtörténtét."
3. Nem értem hogy mire fel írtad. Mindenesetre az egó egy illúzió. Behatárolja a tapasztalatokat, beszűkíti a teret pontszerűvé. A megvilágosodás felé az első lépés az egó illúziójától való megszabadulás.
Érdekes elmélet, miszerint Buddha semmi újat nem tanított. Mivel tudod alátámasztani?
lagelli: Nem annyira gondolom, hogy rend őr lennék. Foglalkozásom szerint egyáltalán nem, de amúgy is inkább a káosz embere vagyok. Vagy nem. :-)
Kultúrális szempontból az örökség(ek) megőrzése fontos dolog. Valószínűleg szellemi örökségünket sem árt hasonló módon (és bizonyos szinten) észben tartani. Én örülök, hogy vagy. Kell ez is. Csak ne keverd össze a lámpák alkatrészeit! :-)
Állandó és elpusztíthatatlan boldogságot!
CFP
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | bocs kendi, még egy az előző butaságomhoz addiktálva:
-te rend őr vagy amúgy?
- nekem nem megy olyan simán a rendszer egyértelmű megválasztása. kicsit úgy érzem magam mintha csodalámpát dörzsölgetnék, bármihez., bárkihez is nyúlok... ezért szeretem az avitt rendszereket, meg a kicsit szomorúan, lepukkantan pislákoló lámpásokat felfényezni és újítani, vagyis csak megvilágítani másképp ahogy én látom...
bocs.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Tudok olyan [hindu] tanítóról és irányzatról, melynek célja gyakorlatilag egyezik a megvilágosodás buddhista fogalmával"
Ha van valami, ami biztosan összeköti a hinduizmust, a kereszténységet a buddhizmust stb., az a cél.
Egyébként kíváncsi lennék, te mit értesz a buddhista megvilágosodás fogalma alatt?
3. -> Vigyázzz! : )
Nem az "én" létezését tagadja a buddhizmus, hanem az ~"én vagyok-ság" valódiságát kérdőjelezi meg. Hiszen az én=látó=atman=brahman. Avidjá következménye az "én vagyok-ság" érzés. pl. "én a testem vagyok".
Véleményem szerint Buddha nem tanított semmi újat, egyszerüen lehámozta a hindu tanítások nehezen érthető részeit, ezzel szabad utat engedve az Indián kívüli elterjedéséhez. Ennek nyilvánvaló előnyei, és hátrányai is vannak. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | javaslom neked elolvasásra james gleick káosz című könyvét, hogy felismerd mi a rend. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bár én még egyáltalán nem mondanám hogy megvalósítottam, de az egyik megvilágosodott bölcsesség az ötből a megkülönböztetés képessége.
És vannak bölcsesség védelmezők is. Mert ez pedig egy megvilágosodott aktivitás.
Állandó és elpusztíthatatlan boldogságot!
CFP |
| | | | |
| |
| 
 |
