 |
A Semmi érzeteneutrino, 2003. november 1.  | |  | | | | 314. cica | 2004. október 27. 15:52 |
| |  | |  | | | | a semmi nagyon sokfele tud lenni. amikor regebben tapasztalatam akkor csodalattal toltott el. most inkabb felelmetes. a semmi nagyon felelmetes tud lenni. amikor tenyleg nincs semmi, akkor mit lehet csinalni? semmit. ez pedig rosszabb mint az orulet vagy maga az orulet. mikor az ember mar nem akar ember lenni, az a legveszelyesebb dolog a vilagon |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | a semmin az utóbbi időben én is gondolkodtam egy kicsit, vagy talán sokat. Rájöttem én is, h 0=1
Liet: azthiszem egyszer kétszer kezdtem én is átélni egyfajta egységélményt. Lehet, h messze vagyok a lényegtől, nem tudom,de volt egy két szép élményem is és volt egy veszélyes is.
Nem tudom, utóbbinál lehet, h csak láttam dolgokat.
Azért írom ezt neked, mert egyszer te beszéltél erről hatalmas lelkesedéssel. |
| | | | |
| | | | | | 312. Sevil | 2004. október 22. 15:23 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | 311. Liet | 2004. október 22. 13:55 |
| | | | | | | | a semmi az amikor kilyukad a zokni |
| | | | |
| | | | | | 310. Talamon | 2004. október 22. 13:04 |
| | | | | | | Empedokles(Kr.e 490-430)
"Balgák azok, s nem sokra mennek ésszel,
Kik vélik azt, hogy létre jön, mi azelőtt nem volt,
Vagy bármi elhal s eltűnik egészen.
A nemlétből lét sohasem fakadhat,
S a létező teljesen el nem múlhat,
Mert mindig ott van, ahol épp helyén van.
Mert nem hiheti az, aki tanulta,
Hogy addig él csak, ameddig tart az élet
Amit általában így neveznek,
S baj, öröm őket csak addig éri,
De semmik voltak mielőtt születtek
S ha meghalnak, ismét semmivé lesznek." |
| | | | |
| | | | | | 309. Sevil | 2004. október 21. 21:53 |
| | | | | | | | Nekem az a sanda gyanúm, hogy a lét és a semmi rokonértelmű dolgok. Amikor valaki átéli/érzi/megtapasztalja a semmit, akkor a létet tapasztalja meg rárakódásmentesen, a maga tiszta valójában. Én így értelmezem a buddhizmus, taoizmus, pár misztikus, stb. gondolatát (tapasztalatát) a lét üres természetéről. |
| | | | |
| | | | | | 308. rumcais | 2004. október 21. 15:40 |
| | | | | | | Az előző hozzászólásomban a 19-20. sorban marhaságot írtam:
"Az hogy valami nem absztrakt nemcsak azt jelentheti, hogy nem
fizikai, ha egyáltalán azt jelentheti."
helyett:
Az hogy valami absztrakt nemcsak azt jelentheti, hogy nem
fizikai, ha egyáltalán azt jelentheti.
Sorry |
| | | | |
| | | | | | 307. rumcais | 2004. október 21. 15:31 |
| | | | | | | Hát Tomika lehet hogy megunja egyszer, de én még egyelőre,
férfiasan bevallom, azt sem tudom mit is kéne pontosan
megunni. De ha megtudom necsakhogy azzonnal megpróbálom
majd megunni, de nektek is rögtön szólok, hogy OK lehet
nyomatni az unatkozást. :))
- Amit mondani akartam ennél egyszerűbb. Ja, és a legkevésbé sem azt szerettem volna, ha a semmi absztrakt fogalomként tűnne
fel. Inkább valami gyakorlati dologként gondolok rá, úgy 6 tucat
beszólással ezelőtt már írtam erről egyszer.
- Szóval a semmi egy jelenség az életben, ami a logika számára
megragadhatatlan. Tehát nem tudom hányadrendű logikai
elmélet kéne hozzá, de az biztos, hogy se a modális, se az intezionális logika nem jutott még el ahhoz, amit mondani
szeretnék.
- A fizikáról eddig azt gondoltam, hogy ugyanígy esélytelen.
Az entrópiának nagy jelentősége van sok szempontból
de nem a Semmi kapcsán, az én felfogásom szerint legalábbis.
- Az hogy valami nem absztrakt nemcsak azt jelentheti, hogy nem
fizikai, ha egyáltalán azt jelentheti. (az egyedi és általános, tapasztalati, elméleti dolgok problémáira gondolok, most nem részletezve)
- Azt mondtam a semmi megelőzi a logikát, a semmi (ahogy topicunk címében is hasonlóképpen szerepel) egy ÉRZÉS.
A megélt érzések pedig semmiképp sem absztrakt dolgok. A tudományosan elemzettek annál inkább azzá válhatnak.
- a közé, hogy érzés és megelőzi a logikát, nem valami
buta egymásra következési relációt gondolok. Az, hogy érzés
független attól, hogy megelőzi a logikát.
- a logikát azért előzi meg mert olyan megélt élethelyzethez
kötődik, amikor a logika általában elhagy minket, mivel ahhoz,
legyen logika, meg kell határoznunk, mi számít individuumnak, létező dolognak, egy tárgyalási univerzum elemének, vagyis használható kategóriákra van szükség.
- Persze mondhatná valaki, hogy a logika működik úgy is ha csak absztrakt elemek vannak, mint a matekban. Ez így áll is. Csakhogy így a logika lesz teljesen absztrakt mert bár eredetileg is az, de alkalmazhatatlanná válik a világhoz való viszony ábrázolására, hiszen entitások nélkül bezáródik önmagába.
- De az előbbi bekezdésnek nincs is túl sok értelme, mert maguk a logikai alapelvek (egy logikai nyelv alapszabályai, feltevései) is kategóriák, amik együtt pusztulnak a dologokkal amikről beszélhetnének.
- Az, hogy érzés azt jelenti, hogy mikor a közelébe kerülünk érzéseink sajátos mintát követnek, vagyis precízen mondva, a semmi nem egy érzés, csak érzések követik, amik segítenek abban
hogy beszélni tudjunk róla, hogy az érzések segítségével utalni tudjunk rá. Hogy "tudod az az izé amikor..."
- A semmi majdnem ugyanaz, mint a minden. A normál hétköznapi valami az mindig több a semminél, de kevesebb a mindennél.
A minden persze +-abb dolognak tűnik a Semminél. De ha mindent érzékelek, akkor tul. nem érzékelek semmit. Így ha semmit nem érzékelek, akkor tul. mindent érzékelek. A minden amúgy csak akkor lehet igazán +-abb a semminél, ha a mindent nem veszi körül a semmi. Néha szeretjük ezt gondolni. :-)
- A Semmi szélsőséges élethelyzetek élménye, amit csak úgy tudunk megragadni, hogy elmeséljük mi volt előtte, mi volt utána, és ha sok ilyen mesét hallunk, miközben egymás univerzumát is megismerjük (megtudjuk melyik utak vezetnek benne a semmihez vagy a semmiből) megtudunk valamit a semmiről is, legalábbis annyit, mi a szerepe az életünkben, ha azt nem is, mi az igazából.
Éppen ezért szeretem olvasgatni a Daath oldalait. :-)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egyik este arról beszélgettünk, hogy vajon a halál közeledtével változik-e az ember halálhoz való viszonya. Nem tudom miért, de nekem az az érzésem (reményem?), hogy közvetlenül a halál előtt már mindenki összebarátkozik a halállal. Az volt az ellenérv, hogyha valaki fiatalon és/vagy nagyon hirtelen hal meg, akkor erre nincs idő. A betépett bt meg erre aszonta, hogy számukra "belassul az idő" a halál előtt, kikompenzálandó amit ki kell. Válaszfejtegetés: amikor egy medve elkap és először mondjuk valami súlyos sebet ejt, aztán meg elkezd a falhoz vagdalni, hogy megemelkedjen a vércukorszinted, hogy aztán finomabb falat légy, no akkor nem biztos, hogy éppen ilyen megbékélt és félelemmentes állapotba kerülsz, hanem valszeg imádkozol, hogy végezzen már veled az a medve. Na ez volt az a pont, ahol bejöttem az erkélyről... :-)
|
| | | | |
| | | | | | 305. Nomad | 2004. október 21. 09:30 |
| | | | | | | Csak mert nagyon ráérek baromságokat írogatni:
- A semmi létezik. Ekkor nem lehetne valami, mert a semmi lenne "helyette". Nem is lehetne tapasztalni, mert tapaztaló sem lenne csak semmi. Nihilizmus. Bukó.
- A semmi nem létezik. Tehát van a valami, pláne, hogy ezt is tapasztaljuk, van tapasztaló is. Tehát a semmi a nem létező "dolgok" gyüjtőneve, mivel ezek nem léteznek, nincsenek tulajdonságaik sem amivel szétválasztanánk "őket", így nyugodtan nevezhetjük semminek.
- Tehát a valamik létezők? Csak akkor lenne ez így, ha lenne őnlétük, mindentől függetlenül is léteznének. De ilyen csak a tudat/tér van. A tér nem feltételekhez kötött, mert csak az ellenállás hiányában nyilvánul meg, bármerre bármeddig el lehet menni, bármennyi jelenség szabadon megjelenhet benne. A tudat pedig ehhez hasonló. A tudatot vizsgálvan nem látjuk a tudatot, a jelenségeket vizsgálva a tudatot és a jelenségeket is látjuk. Ha nem lehet "vizsgálni" a jelenségeket (nincsenek a tudatban), a létezésükről sem állapítható meg semmi, a tulajdonságaikról sem, sőt nincs értelme jelenségekről beszélni.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha jól bogoztam ki rumcais szavait, ő is csupán absztrakt fogalomnak tekinti a semmit, aminek nincs, és nem is lehet valós fizikai tartalma. Inkább csak afféle határérték, szingularitás. Mivel időn kívüli "jelenségnek" fogható fel, nem lehet törvényekkel kezelni, nem lehet elképzelni, mégis lehetségesek olyan univerzumok, amelyek konvergálnak ebbe az állapotba. Gondoljunk a hőhalál-elméletre, mely szerint egy zárt anyagi rendszer entrópiája csak növekedhet. Az entrópia fogalma segíthet közelebb jutni a semmi megértéséhez. Ez a furcsa szó sokmindent megmagyaráz, többek között kijelöli az idő irányát és a legújabb (még eretneknek számító) elméletek alapján fizikailag mérhetővé teszi az információt.
Az idő változás. Mondhatjuk úgy is, hogy ha nincs változás, nincs idő. A hőhalál állapotához közeledve, mikor az anyag elemi alkotóira bomlik és végül az egész világegyetem csak háttérsugárzás montón áradatává alakul, egyre kevésbé "tapasztalható" változás. (Azért tettem idézőjelbe, mert ekkorra már nincs, aki megtapasztalja.) Azt is mondhatjuk, hogy az idő "lassul", konvergál egy olyan állapotba, amelyben már nemlétezőnek tekinthető, igaz ezt soha sem éri el.
Véleményem szerint hasonlóan zajlik le az egyén halála is. Végül elérünk egy olyan állapotba, ahol már nincs értelme az időről beszélni.
Kérdés, hogy hol az a határ, ahol végül kijutunk az időtlenség világába, és valamilyen módon bekapcsolódunk a reinkarnáció körforgásába. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ha a végét jól értem a semmi megmagyaráz mindent.:)
hát igen. a semmibe és onnan ki újra. hát nem semmi kis vasút lehet ez az egész. Na és mi van ha Tomika megúnja a kisvasutat? |
| | | | |
|
