 Kategória:
Gyakorlat 
Létrehozó: deeptrip
Létrehozás ideje: 2004. augusztus 27.
Utolsó hozzászólás: 2016. május 3. |
| |
Érdeklődés: 23444 letöltés
372 hozzászólás |
| |
|
|
Koncentráció, meditáció, kontemplációdeeptrip, 2004. augusztus 27.  | |  | | | | |  | |  | | | Cellux:
A könyv nekem is tetszik (kösz Bard & danika!), beható introspektív rálátással írja le a meditatív tudatállapotokat. Ezért is felesleges (természet)tudományos területek - ez esetben kognitív tudományok / evolúciós pszichológia - mezsgyéire lépnie magyarázkodni, mert pont ettöl lesz bizonytalanabb a hihetösége.
(Föleg ha ilyen magamfajta szörszálhasogatók olvassák, akiknek az "electric" helyett "electronic" típusú fogalmi pontatlanság már beakad :)
Szerintem egy ilyen könyv legyen inkább deskriptív, ne túl explanatív.
De amúgy érdekes, olvasom is tovább! |
| |  | |  |
| | | | | | 191. cellux | 2006. november 12. 11:08 |
| | | | | | | Pirinek szereztél pár kellemes percet a példáddal. :-)
Azt mondja, jó lenne, ha hasonlóképpen végigveséznéd azokat a könyveket is, amiket én "legmagasabb tanításként" állítottam elé a múltban, hogy segítségeddel rátapinthasson, mi is az bennük pontosan, amitől görcsölni kezd a gyomra, amikor olvassa.
|
| | | | |
| | | | | | 190. cellux | 2006. november 12. 00:01 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | | | | | | | Another example:
There you are, sitting alone in the stillness of a peaceful night, some 100,000 years ago. A sabre-tooth tiger roars in the close distance. The perception itself is indescribably beautiful if you bother to examine it. Up out of that sea of silence come surging waves of sonic vibration. You start to hear the lovely complex patterns, and they are turned into scintillating electronic stimulations within the nervous system. The process is beautiful and fulfilling in itself. We humans tend to ignore it totally. Instead, we solidify that perception into a mental object. We paste a mental picture on it and we launch into a series of emotional and conceptual reactions to it. "There is that tiger again. He is always roaring at night. What a nuisance. Every night he is a real bother. Two weeks ago he killed two members of our tribe. Somebody should do something. Maybe I should run like hell. No, I should climb on a tree immediately. Then maybe I'll just make a real nasty trap with sharp sticks to kill him. No, too much trouble. I'll just sit here and enjoy the sound. Oh, there he is. Look how beatifully its stripes glow in the pale moonlight! And his moving is so beautiful as he runs this way. I will just ignore my mental habits to respond the usual ways - running, hiding, fighting - that I learned as a child by copying the perceptual habits of those around me. I would rather unlearn them, stand back and quietly watch this tig |
| | | | |
| | | | | | 188. cellux | 2006. november 11. 22:43 |
| | | | | | | Beszarás:
"Our human perceptual habits are remarkably stupid in some ways. We tune out 99% of all the sensory stimuli we actually receive, and we solidify the remainder into discrete mental objects. Then we react to those mental objects in programmed habitual ways. An example: There you are, sitting alone in the stillness of a peaceful night. A dog barks in the distance. The perception itself is indescribably beautiful if you bother to examine it. Up out of that sea of silence come surging waves of sonic vibration. You start to hear the lovely complex patterns, and they are turned into scintillating electronic stimulations within the nervous system. The process is beautiful and fulfilling in itself. We humans tend to ignore it totally. Instead, we solidify that perception into a mental object. We paste a mental picture on it and we launch into a series of emotional and conceptual reactions to it. "There is that dog again. He is always barking at night. What a nuisance. Every night he is a real bother. Somebody should do something. Maybe I should call a cop. No, a dog catcher. So, I'll call the pound. No, maybe I'll just write a real nasty letter to the guy who owns that dog. No, too much trouble. I'll just get an ear plug." They are just perceptual and mental habits. You learn to respond this way as a child by copying the perceptual habits of those around you. These perceptual responses are not inherent in the structure of the nervous system. The circuits are there. But this is not the only way that our mental machinery can be used. That which has been learned can be unlearned. The first step is to realize what you are doing, as you are doing it, and stand back and quietly watch."
|
| | | | |
| | | | | | 187. cellux | 2006. november 11. 19:48 |
| | | | | | | Itt egy kis ízelítő:
"There is a third level or morality, but it might be better termed ethics. This level is a whole quantum layer up the scale, a real paradigm shift in orientation. At the level of ethics, one does not follow hard and fast rules dictated by authority. One chooses his own behavior according to the needs of the situation. This level requires real intelligence and an ability to juggle all the factors in every situation and arrive at a unique, creative and appropriate response each time. Furthermore, the individual making these decisions needs to have dug himself out of his own limited personal viewpoint. He has to see the entire situation from an objective point of view, giving equal weight to his own needs and those of others. In other words, he has to be free from greed, hatred, envy and all the other selfish junk that ordinarily keeps us from seeing the other guy's side of the issue. Only then can he choose that precise set of actions which will be truly optimal for that situation. This level of morality absolutely demands meditation, unless you were born a saint. There is no other way to acquire the skill. Furthermore, the sorting process required at this level is exhausting. If you tried to juggle all those factors in every situation with your conscious mind, you'd wear yourself out. The intellect just can't keep that many balls in the air at once. It is an overload. Luckily, a deeper level of consciousness can do this sort of processing with ease. Meditation can accomplish the sorting process for you. It is an eerie feeling."
|
| | | | |
| | | | | | 186. cellux | 2006. november 11. 19:37 |
| | | | | | | Köszi, Bard, tényleg nagyon jó ez a könyv.
(És kösz neked is, Danika, hogy felhívtad rá a figyelmünket. :-)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bard ez a könyv amit belinkeltél eddig a legjobb, leghasznosabb és legkönnyebben érthető és kivitelezhető szerzemény, amit eddig olvastam ebben a témában. Köszönöm!
Angol középfokkal és egy szótárral, amibe néha-néha belenéz az ember könnyen meg lehet érteni, szóval akiket érdekel a téma az feltétlenül olvassa el! Ezt a fajta megközelítést szerintem már sokan megéltük LSD-n. Engem meglepett mennyire kimondja a frankót. :) Tényleg jó és fennvan a TELJES KÖNYV!
Életrajzot,bevezetőt kihagyva összevágtam egy doc-ba a könyvet, érdemes 1 oldalra 2őt nyomatni:
http://www.legalize.hu/danika/meditation.doc |
| | | | |
| | | | | | 184. mese | 2006. június 27. 10:18 |
| | | | | | | az első mondatnál kicsit leakadtam:) Meditation is not easy, vagy valami hasonló:)
De a szerző életét megkuksizva, meg máshol belepillantva jó lenne ha ezt valaki lefordítaná.... |
| | | | |
| | | | | | 183. Bard | 2006. június 26. 16:02 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | | | | | | | nem volt ez sok segítség, tudom, de itt megint az előkészületek fontosságát kell hangsúlyozni.
Ez a szemfennakadás is csak 1 természetes hajlam lehet, ami egyben akadály, és a megfelelő előkészületekkel tökéletesen ki lehet küszöbölni. Ha az előkészületekre nem fordítunk figyelmet, hát akkor meditáció közben viaskodhatunk testünk-elménk nemkívánatos hajlamaival...
Az előkészítő jóga célja, az érzékszervek bilincsének "feloldása".
Ameddig az elme "bele van ragadva" az érzékszervekbe, addig teljesen természetesnek tűnik, hogy amikor pl. "belefe figyel", és a 3. szemet figyeli, és látni akar, akkor mozgósítja a szemet. Ha az előkészítő jógában előre haladsz, észre fogod venni, hogy könnyedén koncentrálsz a fejtetőre is akár úgy, hogy közben a szemed tökéletesen nyugalmi állapotban marad, és nem kell hozzám hasonlóan a szemeddel küzdened... : ) |
| | | | |
| | | | | | 181. cica | 2006. május 26. 21:40 |
| | | | | | | | Köszi mindenkinek a segítséget. Azt hiszem, valóban a fizikai szememmel akarom látni azt, amit nem azzal kell. Azért gondolom ezt, mert úgy sikerül általában elérnem a meditatív állapotot, hogy a sötétségre koncentrálok, amit látok. De ténylegesen nézem a sötétséget, mintha egy fát vagy az eget nézném. Igazából talán az a baj, hogy számomra a befelé figyelés tudat alatt még mindig valami katolikus dolgot jelent, talán azért mert abban nőttem fel és egy csomószor mondogatták nekem, hogy figyeljek befelé. Valahogy azonosítottam a lelkiismeretvizsgálattal, ami tulajdonképpen egy béta hullámos kognitív tevékenység, ami a legtöbbször nyugtalanná teszi az embert. Még jobban kell tanulnom tisztán csak figyelni. |
| | | | |
| |
| 
 |
