 |
A valóságRincewind, 2004. október 23.  | |  | | | | 647. inigom | 2014. április 9. 23:03 |
| |  | |  | | | | |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Értelek, tehát azt figyeljük egy ember életében mi az amit nevezhetünk állandónak. Pl. egy változtathatatlan genetikai betegség. Végülis az egyed haláláig állandó... :) Én ezeket úgy hívom hogy "ebben az életben már így marad". Anyanyelv érdekes téma.... Ha azt nevezzük annak amit először megtanul az egyed és használ akkor ugyanaz vonatkozik rá mint a fentire.
Viszont ha már buddhista és spiri nézőpontokat is használhatunk, akkor gyakorlatilag minden az egyén döntésén múlik, hova és milyen formában születik ujjá, tehát hogy milyen anyanyelvet "kap" az már réges-régen csak egy következmény.. De ez csak egy nézőpont :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | az anyanyelv-állandó és a Planck-állandó |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | @DZR777:
Olyan dolgokat értek ezalatt, amiket nem változtathatsz, amik nem a te döntésed függvényei, ezért számodra nem egy eldöntendő kérdésként hanem kijelentésként értemezhetőek csak. Ez többnyire relatív, de akadhat abszolút értelemben módosíthatatlan is. Például az anyanyelved az egy ilyen konstans számodra, mert annak idején nem választhattad meg, hogy melyiket szeretnéd, és utólag sem tudsz már rajta módosítani. Vagy például minden ami múlt a jelenből nézve. De akadhatnak abszolút állandók is, amit senki sem módosíthat, például a fizikai állandók, mondjuk a Planck-állandó. |
| | | | |
| | | | | | 642. inigom | 2014. április 2. 21:40 |
| | | | | | | | | | | |
| | | | | | | | | | | | Carvalito:
Tetszik a téma és a fejtegetés, tudnál nekem írni "állandó" dolgokat, mikre gondolsz ezalatt? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A szabad akarat nem azt jelenti, hogy minden a te döntésed függvénye. Ezt nagyon rosszul hiszed. A szabad akarat nem azt jelenti, hogy a döntési szabadságod mindenre kiterjed. Hogy ezt mi alapján gondolod azt nem tudom, de ez teljesen téves elképzelés.Inkább olyan ez mint a választások, válaszhatsz azok közül a pártok közül amit elédraknak.Az élet is ilyen van A és van B opció, de egyátalán nem biztos, hogy mindegyik tetszik. És van olyan is, hogy nincs választás. Fura, hogy itt írsz a tao-ról, mert ha tudod mi a tao, akkor tudnod kellene, hogy ebben a világban nincsenek abszolút létezők. Tehát nincs olyan, hogy minden változtatható. Vannak változtatható dolgok és vannak állandóak. Máskülönben nem tudnád megismerni őket, mert a kettő csak egymás tükrében ismerhető meg. Ahogy a sötétség hordozza magában a fényt, a rossz a jót, a válaszás lehetősége is hordozza magában a kényszert, a lehet a muszályt. Ha nem így lenne, akkor sohasem választanál, mert akkor mindennek eseménynek csak egy kimenetele lenne. A és B opció közül mondjuk mindig csak az A-t választanád. Az hogy válaszhatsz, szükségszerűen magában hordozza, hogy A-t is és B-t is válaszd néha.
És amit írtál az nem halálfélelemből fakad, hanem a létezéshez való vonzódásból, pontosabban a függéstől. Nem mindegy. Ahhoz hasonolítanám,mint amikor valami szert veszel be és jól érzed magad tőle és elkezdesz tisztulni, nem akarsz visszatérni a valóságba, mert Disney landben jobban érezted magad. A létezés az pontosan ilyen, mint egy drog, csak azért nem veszed észre, mert ez az origó, ez a kiindulópont, amihez viszonyítasz mert ezt ismerted meg először és ehhez vagy legjobban hozzászokva. Menj ki a pusztába böjtölni 40 napra te is, és akkor majd rá fogsz erre jönni. Nekem úgy hozta a sors, hogy erre rájöttem enélkül is.
De egyébként az egészben az a jó, hogy ez szinte 'ingyen' van, abban az értelemben, hogy nem kell 'feldobnod' magad, mert már alapból ebben az állapotban vagy és az állapot fenntartásához megvannak a beléd épített ösztönök, mindössze engedelmeskedned kell nekik. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | :-)
a tagadás szellemével lehet élni és visszaélni is. mint írottam vala, emberként szabad akaratod van -bármennyire is tagadod ennek hatalmas jelentőségét- egy adott helyzetben eldöntheted, hogy te ütsz először, vagy visszaütsz, vagy egyáltalán nem ütsz. ráadásul el is futhatsz.
"az egyedüli amitől tartok hogy egyszer elillan ez is mint a lehellet az ablakról, és csak az üveg hideg átlátszósága marad"
ez nem egy objektív tény, hanem a szubjektív individuumod bolygószerűségéből fakadó megélés. senki más nem tudja, amit te tudsz. ezt minden egyes ember elmondhatja magáról. ez a tudás-tapasztalás a nagy Tao-n halad, tehát minden rendben volt-van-lesz, és e nagy Tao-n léteznek a közös és az egyéni ösvények is.
amit kiragadtam tőled idézetet végre őszintén vall; méghozzá a lét ürességétől való félelemről. filozófiailag talán egyfajta egzisztencialista válság. ezen mindannyian keresztül kell, hogy menjünk, itt a nyugati világban. a legszegényebbektől a leggazdagabbakig. a formák mögötti ürességtől való félelem. ennek alapja valójában szerintem a halálfélelem, de más jellegű szorongásból is fakadhat. viszont dőreség lenne azt hinned, hogy nincs olyan, aki már ezen a válságon túllendült. a pácban mindenki benne van. a különbség az, hogy az egyén hogyan fogadja el és mit kezd vele. ezt a dolgot más emberektől lehet megtanulni, nincs mese. hiába gondolod végig 1000x a füstös gondolatokat:
a tett halála az okoskodás. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Rossszul gondolod akkor, én alapvetően arra reflektáltam (eredetileg egy másik topicban), hogy az LSD trip valami világ mögött lévő világot mutatna meg. Erre írtam, hogy nem mert az egy másik világ ami a 'világ világ' mellett van, nem pedig mögötte. Egy alternity ahogy Lilly fogalmaz. Az egyik mögött sincs semmi, egyik sem igazi létező, mert a végső valóság a semmi maga.
A saját világomban többé kevésbé jól elvagyok ahogy írtam, az egyedüli amitől tartok hogy egyszer elillan ez is mint a lehellet az ablakról, és csak az üveg hideg átlátszósága marad. És azt is tudom, hogy legbelül mind egyformák vagyunk, és ti is legalább annyira függtök ettől a léttől mint én, ha nem jobban. Nekem minden nap ajánjdék, ti meg természetesnek veszitek, hogy minden reggel egy új napra virradhattok, és ezért nem tűnik fel, a megszokás miatt, pedig ez egyátalán nem természetes. A természetes az, hogy ez nincs. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Amúgy a csávó kicsit sárgalaposnak tűnik (gondolom sok volt neki a lecsóból) de ez engem nem zavar, felépített magának egy világot amiben úgy tűnik viszonylag jól elvolt. Többé kevésbé így van ezzel mindenki. "
Azt gondolom, hogy azért kezdődött itt el a párbeszéd veled, mert úgy tűnik, hogy az a világ, amit éppen magadnak építesz, abban egyáltalán nem "jól elvagy". |
| | | | |
|
