 |
Legfrissebb hozzászólások (105971 - 105990)
 | |  | | | | |  | |  | | | danika:
"Érdekes feeling volt, sajnos ez a permanens eufória a lét gyönyöre miatt azóta elmúlt."
Netán az egzisztencia delektációjára utalsz eme ékes madzsarságú mondatodban? ;P
Most olvasom MAPS-on, hogy poszthipnotikus szuggesztió [utódelej-sugallat?] használatával a korábbi MDMA-érzést 8 alanyon 1 órán át, szerintük 60-100%-ban az eredetire emlékeztetö hatásfokkal sikerült fenntartatni. Hasonlóképpen ügyesen talán a gomba-tudatállapotot is elö lehet hozni. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | "Nargile kitiltva. A kábítószer propagálása tilos a hatályos törvények alapján!"
Erre a fórumra úgy látszik, csak egyszer lehet írni. Üdv a klubban.
Azért hogy hazudniuk kell maguknak, hogy kizárhassanak minket a fórumukról, az elég szánalmas. Na mindegy. (Gén, az udvarias reklamáló levelemre nekem se válaszoltak. A fene se érti ezt...)
A cikk nagyon remek. 120%. Bámulatosan jól meg van írva, tényleg. És nagyon jó, hogy meg lett írva. Ez erről szól. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Hm nekem az ilyen értelem kereséses motívumok nem szoktak előjönni tripp alatt. Mondjuk volt már, hogy meg akartam halni, de az azért volt, mert folyamat szenvedtem és nem volt túl kellemes állapot. Viszont utána meg teljesen boldog voltam, csak örültem a létnek, örültem hogy süt a nap, örültem hogy tapsolhatok, örültem hogy dobhatok egy sárgát a kertben, örültem, hogy rágyújthatok és felmerült a kérdés. Leszokjak? És ekkor éreztem, hogy a cigi már hozzátartozik a személyiségemhez. A gomba szépen lassan széthámozott és tripp után jöttek vissza a rétegek. Érdekes feeling volt, sajnos ez a permanens eufória a lét gyönyöre miatt azóta elmúlt...Bezzeg ha meg tudnám tartani én lennék a legboldogabb ember az tuti. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A múltkorihoz hasonló élményem volt sok-sok ember között... azthiszem tanulságos...
Tegnap "házibuliba" gombáztam, és valami hihetetlen volt, pedig csak egy bő egyest ettem meg...
Egy idö után semmihez nem lett kedvem, csak ültem, figyeltem, semmi több. A néha felmerülö gondolataim pusztán a néma szemlélödésem föbb észrevételeire vonatkoztak, nem akartam beszélgetni, semmit nem akartam csinálni.
Észrevettem azt, hogy az emberek, jól meghatározhato viselkedés mintákat ismételgetnek, és egy adott emberre jellemzö viselkedéshalmaz alkotta az ember - ahogy mondani szokás - stílusát, vagy személyiségét. Ugy éreztem, hogy egy adott környezetben, egy adott ember viselkedése teljesen meghatározott, az ö saját "viselkedéshalmazábol" vagy másszóval személyiségéböl, és az adott helyzetböl pontosan adódik az, amit gondol, vagy cselekszik, vagy beszél, vagy bármilyen mentális folyamata. Úgy éreztem, hogy az adott környezet, csupán kiválto oka annak, hogy a "látens" "viselkedések" a helyzetnek megfeleöen felmerüljenek. Az emberek csupán oyanok voltak, mint mondjuk a fák, amik hajladoznak a szélben, arra, amerre a szél fújja őket, és az emberek személyisége olyan volt, mint egy fának a sajátosságai, amik meghatározzák, hogyan viselkedik a szélben.
Aztán amikor kellőképpen meglepődtem, miféle világba keveredtem, önvizsgálatot kellett tartanom. Rá kellett jönnöm, hogy eddig a napig én is csak egy fa voltam, mint a többi ember, egy tehetetlen szemlélöje, és cselekvöje a környezetemnek, és ez mélységesen elkeserített...
Ilyen magányosnak még soha nem éreztem magam. Mintha minden ember, ismerösök, barátok, jó barátok átváltoztak volna valami majomszerü lényekké, ösemberekké, akikkel nem tudom megbeszélni, amit éppen átélek, nem tudják megérteni, felfogni, hiába is mondtam volna nekik, mert pusztán a saját személyiségüknek megfelelö reakciót kaptam volna az észrevételeimre, ami valószinüleg a teljes értetlenség, vagyis egyszerüen egy - te aztán jól készen vagy - kijelentés, és egy mosoly lett volna.
(az én beszédem is csak egy szellő lett volna, amitöl a fa egyszerüen hajlik egyet...)
Aztán egyfajta végtelenül nyugodt, ugyanakkor hatalmas elkeseredettség fogott el, mivel úgy éreztem, hogy a világ körülöttem, csak egy hatalmas zsibongó állatkert, ugyanakkor egy matematikai pontossággal müködtetett gépezet, ami állandóan változik, áramlik, van ami lassabban, van ami gyorsabban, de minden állandóan, a belsö természetéböl adódó szabályosságok és a természete kölcsönhatásábol adódóan...
Nem értettem, miért figyelem én ezt? Hogy kerültem ide, ebbe a hatalmas változó forgatagba? Miért ez az egész?
Csupán egyetlen vágyam maradt, nem kellett már sem cigi, sem társoság, beszélgetni nem akartam, éhes nem voltam, szomjas nem voltam, semmit nem akartam csinálni, pusztán arra vágytam, hogy kikerüljek ebböl a forgatagbol, látni akartam, hogy mi ez az egész, és én miért vagyok itt? ezenkivül semmit nem találtam fontosnak, semminek nem tulajdonítöttam jelentőséget, semmit nem tartottam lényegesnek.
Ez maradt az egyetlen vonás, ami felmerült az én személyiségemböl, függetlenül attól, miféle szél fújt körülöttem... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Rózsaszin lacoste: kurva jó, faszán rá lehet hangolódni vele a zenére... Szerintem beszélgetős is, bár barátnőm megnémult tőle ;-))) Volt az elején egy kis végtagnehézség de könnyen leküzdöttem :-) Ittam is rá egy picit, úgy még jobb. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Jimi igazából annyival kell szorozni, ahányan már eljátszották ezt. Nálad ez eddig 1, de később lesz az több is. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Elméletbajnok-gyakorlatlúzer. Nálam nagyobb patópál aligha van, szóval jobb ha nem tamáskodik nekem senki, ugye bologató jánoskáim? :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Azt pedig ,hogy 20 al kellen szorozni kimondottan sértésnek tartom.
Szerintem elég csak 19 el ;D
Nem tudna valaki egy makró fotót dobni hogyan nézzen ki a beszőtt föld mielőtt a fényre teszem ? Természetesen egy földes kúltúrában jártas kertész tanácsait várom.
Ugyan is az enyémet beszőtte de lehet ,hogy még gyenge. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | vigyázzatok,atka és tetü-rajzás kezdödött.
nálam atkák már vannak!!!!!!!
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Gén:
Igen-igen még morfondírozhattam volna mielőtt leírom a hozzászólást mert így átgondolva mondtál pár dolgot ami evidencia, de esetemben a fő probléma általában a set-tel van (ebbe most nem mennék bele mélyebben) a settingel nemigen törődöm (ezért fut a trip néha parazátonyra) és nem céltalan a szerhasználat, max. nem jó a cél...
df:
"...már nem fog annyi újdonságot és kellemes érzést nyújtani a zöld. és az emberek ekkor szoktak átpártolni az erősebb anyagokhoz..."
Ezt már több "szakember"-től is hallottuk, de biztos hogy így van?
Szerintem k..vára egyénfüggő, mert 10-12 éve pipázok, amiből az utolsó 3-4 ben már fennált a korábban leírt nyűgőm, oszt mégse' rohangálok pl. nyalcsiért, (ellenben van (volt) ismerősöm aki még meg sem unhatta a lájtos cumókat mikor már váltott).
Dani:
"...Szerintem végülis ki lehetne védeni ezeket a negatív hatásokat..."
Na erről van szó, a feltételes mód. Az arra hajlamos felhasználóknál (pl én) a szívás mega-PatópálÚr szindrómához vezet...
Bár ez már inkább a PF topicba kívánkozna. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Kicsit későn ugyan, de mivel most van 5 szabad percem, válaszolok a véleményemmel: nekem az unalmas dolgok olyankor nem unalmasabbak, mert (mivel felesleges dolgokat nem csinálok) csak jobban össze tudom magam szedni és koncentrálni akár egy távlati célra. Pl programozás elég unalmas tud lenni. De betépve sokkal kreatívabban működik az agyam, bár néha újra kell tanulni az összes betűt és kifejezést, de ez nagyjából 4-5 percet szokott igénybevenni :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Van jópár új tapasztalat. rendszerezem őket és pár napon belül itt lesz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nekem sem érzi magát túl jól a növényem :/
Nől ezerrel, de száradnak a levelek szélei. Vizet kap rendesen.
Kapott táprudat /leveles növényeknek valót/, de 2 nap múlva világos pöttyök jöttek ki a felső levelein. A táp nem lett túladagolva.
Kezdem félteni. Asszem kap vmi fóliasátorszerűséget. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ez durca volt Áki! :) Most láttam meg a miért kérdés belső lényegét, amikor magadtól kérdezel magadról. Azalaza, hogy egy jókérdéssel egy jó időpontban mindjárt más nézőpontba tudsz kerülni. Ez olyan, mint amikor hangtalanul nézed a megasztárt betrippezve. Gondolatok, hogy mi ez. Emberek pattognak meg színészkednek egy helyen és mindenkinek nagyon tetszik. Főleg, ha rájuk meg a kamera, mert akkor már integetni is lehet anyunak vagy épp a haveroknak a suliból! Jujj-juijj de jó nekik! :)) Nagyon súlytós a téjvéj. Beszív és ottart, hogy már végül benne létezel. Grrr. Nem trippezel akkor is ez történik, csak sokkal kisebb léptékben. Szellemi terrorizmus? Menjünk tüntetni bazze...Ja de ahoz is kell média, hogy mások is megtudják. Szopás. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A céltalan tépés - hmm ez jó! Az ember magából indul ki, tehát jobb ha onnan indul, mint máshonnan. Viszont ha már onnan indulsz, akkor tudd is, hogy onnan indulsz, így:
Nálam fellépet a céltalan tépés szindróma :)(, de emellé még társult a setting monotonitása és a set elsivárosodása, azaz megszokásból tekerni egy dudát. Egy fontos dolog emellett az is, hogy ezidőben naponta téptem többször is. Szerintem végülis ki lehetne védeni ezeket a negatív hatásokat, ha:
1. mindig keresed az új dolgokat és megismerésük előtt jól bepippantasz
2. nem tépsz naponta, hanem TUDATOSAN mérsékeled SÓVÁRGÁS nélkül, vagy ezt megpróbálod megelőzni, aztán megy ahogy megy. Nálam ez a megelőzés úgy nézett ki, hogy nem tartottam otthon zöldet. Ha rámjött az 5perc akkor se tudtam mit csinálni, mert annyira azért nem függő az ember, hogy ezért kocsiba üljön, vagy buszozzon, vagy akár telefonáljon. Aki ezeket simán megteszi csak azért, hogy betéphessen annál a továbbiakban más kezelést kell alkalmazni.
Biztos mindenki nagyon is ismeri a punyi feelinget. Sokan negatív részeként élik meg ezt a fűnél, mert hát fáradt lesz az ember, talán kicsit álmos. Csak ilyenkor az történik szerintem, hogy te választod meg azt, amin flesselni akarsz. Közvetlen tépés után, amikor rendesen nyom a vibráló tér súlya. A flessek csak úgy özönlenek (pl. forgalmas utcán, vagy este a városban) és te meg tehetetlenül szétvisitod magadat rajtuk. Olyan az egész mint egy kibaszott álom, amiből filmet kéne forgatni mert betépve tuti behalás lenne! :)
Szóval amikor már afterben nyomod akkor kapcsolodsz bele a gondolatfolyamba, ami elönti fejedet és sok érdekes dologra rájössz. A látásod is megváltozik. Az apró dolgok észrevételének gyönyöre vagy a részletek egységes formává válása, mind egy-egy flessforrás for everybody. Kérdem én, hogy tényleg olyan szar a punnyadás? Én pl. azt utálom, ha reggel tépek akkor egész nap afterben vagyok és minden 1000x annyi enegriába kerül. Fú az horror. :-\ |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | tegnap (1papír) ezen gondolkodtam el ,hogy trip közben mennyire békés és érdeklödö is tudok lenni állandó jellggel. mintha semmi nem tudott volna kimozdítani ebbQl az állapotból. aztán egyszerre az jutott eszembe hogy milyen szomorú hogy odáig jutottunk hogy amink a természetest mesterségessen kell elérnünk lehet hogy ezt már leírták elQttem páran már:) de bennem tegnap tudatosult ez vmilyen formában. (ui: szeretem a zenét és a ghost in the shell 2 egy jó kis film:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | kösz a reakciókat, tetszik amiket írtok. sok igazság van én+te+ő=gén szavaiban az egyhangú set-settingel kapcsolatban... a céltalan "most aztán jól betépek" típusú szívások gyakori ismételgetésével tényleg csak annyit érhet el az ember, hogy már nem fog annyi újdonságot és kellemes érzést nyújtani a zöld. és az emberek ekkor szoktak átpártolni az erősebb anyagokhoz, mert már nem elég nekik a fű nyújtotta érzés. pedig csak annyi az egész titka, hogy nem kell minden nap és mindig ugyanabban a helyzetben tolni, különböző helyzeteket kell teremteni és akkor minden alkalom egy új kaland lesz.tényleg nagyon set-setting-függő a dolog... sokat nyom a latba hogy hol, mikor, kikkel és milyen hangulatban szívsz (na meg hogy mi(lye)t, de az már más téma :))
örülnék, ha ti is írnátok ilyesmi "flessbeszámolókat", mert nagyon érdekel h a többi embernél hogy jelentkeznek ezek.
df |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ezt nem mondod komolyan :))) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Három napja megettem kb másfél gombát, elöször csak röhögtünk, meg elvoltunk. (setting: erdöben sétálgatás elöször kettö, aztán egy haverommal, ök is kajáltak). Aztán ahogy "hazafele" mentünk, rácsavarodtunk egy központi gondolatra:
Miért vagyunk itt? Miért megyünk valahova? Miért vagyunk egyáltalán? Aztán lefeküdtünk a fübe, és félelmetes önszembesítés - világszembesítés "flessünk" volt...
A világ rohanó, változó forgatagában nem láttuk semmi értelmét, hogy menjünk valahova, ameddig még azt se tudtuk, miért vagyunk egyáltalán? Nem értettük, hogy az emberek hogy mehetnek minden fele, ezerféle dolgot csinálni, ugy, hogy egy pillanatra meg nem állnak, és meg nem kérdezik maguktól: MIÉRT?
Miért vagyok? Igazábol rá kellett döbbeneünk, hogy minden ami a világban van, azért van, hogy elterelje a figyelmet az élet legalapvetöbb kérdéseiröl. Ugy éreztük, hogy az ember csupán egy okos állat, de nem több mint egy állat, mert nem érdekli, miért van.
Még ha véletlenül kényelmetlen kételyek kezdenék is el gyötörni annak értelmét illetöen amit csinál, ne adj Isten feltenné magának a kérdést, miért vagyok? - akkor is csak megijed, egyfajta furcsa félelem fogja el és még jobban belemerül abba amivel foglakozik, elhessegeti ezeket az "abnormális" gondolatokat...
Nem találtunk semmi fogódzkodót, semmi értelmet a világban. Nem találtuk létünk értelmét, nem találtuk az énünket, nem tudtuk, az énünk miért van itt? miért van ebben a világban?
Félelmetes tökör volt ez... szavakban visszaadhatatlan...
Azthiszem az öszinteség a legfájdalmasabb dolog a világon, a tiszta tükör pedig a legfélelmetesebb...
Az egész olyan volt, mintha felébredtünk volna, és nem értettük, hogyan képesek az emberek ugy élni az életüket, hogy soha fel nem ébrednek... Aki pedig véletlenül felébred egy pillanatra, az megijed, és gyorsan ismét elalszik... |
| | | | |
|
