 |
Legfrissebb hozzászólások (113751 - 113760)
 | |  | | | | |  | |  | | | Talán másképp is analóg.
A törvényhozás, hatalom (orvosok -> "tudósok",politikusok),
Ők a szülők, a társadalom pedig a gyerek(ek).
A törvények szabályok, amiket a jó gyerek betart. Vannak rossz gyerekek is, akik nem tartják be a szabályokat, ők a drogosok, a rossz gyerekek.
Egy apa tízig engedi el a gyerekét, a másik reggelig.
Mindketten reggelig maradnak. Az egyik rossz gyerek, a másik nem. Azt kell itt észrevenni, hogy nem a cselekedet dönti el, hogy jót vagy rosszat teszünk, deviánsak vagyunk stb. Hanem az dönti el, akinek van hatalma megítélni a cselekedetet.
Azzal áltatják az embereket, hogy szabad országban élünk, mert mi választjuk azokat az embereket, akik a szabályokat alkotják. Soha nem szavaztam olyan politikai hatalomra, amelyiknek hatalma van megítélni, mit ehetek, és mit nem.
Megítélik, melyek azok az ételek, amiket ha megeszek jó ember vagyok, és melyek azok, amelyektől rossz emberré változom, olyannyira, hogy ezért börtönbe kell csukni, mint egy bűnözőt. De sebaj. Szabadok vagyunk. A madár is szabadon repkedhet a kalitkájában. Amelyik kalitkában születik, az elhiszi, hogy ez szabadság, amelyik viszont egyszer kirepült, az soha többé. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Celluxnak igaza van Bari! Kattogsz érthető, kezdj el valamit csinálni. Ismerve a helyzet súlyosságát azt is tanácsolhatnám, hogy kezdj el színi az majd lehoz, de ha elmész futni egyet az is jó! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Áki teljesen érthető, hogy egyből a legrosszabbra gondoltál, azaz a maszlagos parádra. Szerintem mindenkinél ez lett volna, de ahogy elnézem nem kell téged félteni, megvan benned a "nyugalommal türelemmel kezelem a dolgokat" ami sokunkban még csak kialakuló félben van. Arra azért kiváncsi lennék milyen zene ment milyen volt a táncikálás meg ilyenek. Tod, gombát ettél! :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az ember nem felsőbbrendű csak összetettebb szerveződésű és ezzel ki is van javítva a csorba.
Rumcais egyetértek azzal amit írtál, noha előtte még nem járattam elmém ezeken a dolgokon konkrétan. Most, hogy elmondtam, így megragadtam a múltat és értelmet nyert pár addig értelmetlen (de sose mondtam, hogy véletlen) történés. Köszönöm szépen! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Hát cellux ez feelinges történet volt gratula! Átéreztem amit írtál és szomorú látni, hogy igen, ilyenek az emberek. Ráadásul közvetlen környezetedben is...Te látsz ő nem lát. Te boldogtalan vagy mert nagyanyád nem lát, ő meg nem is tudja, hogy lehet látni...Hát lehúzó élmény, de túl kel lépni rajta. Egyszer eljön a mi időnk/generációnk is és akkor talán egy boldogabb társadalomban fogunk élni. Talán... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az volt nagyon vicces, amikor nagyanyámmal üldögéltem a TV előtt és néztük a március 15-i közvetítést. A Nemzeti Múzeum kertjét adták éppen, ahol Till Attila alakította a lázadó 48-as ifjoncot. Ez nekem elég durva volt (az agyam egyből hozta kontrasztként Attila BigBrother-es szereplését), de gondoltam, nem baj, ennek a társadalomnak tulajdonképpen már teljesen mindegy.
Amikor viszont nagyanyám elkezdett a lelke közepéből áradozni, hogy "nézd, Balázs, ezek a mai fiatalok, milyen csodálatos, hogy még mindig nem veszett ki belőlük a nemzeti érzés", és megkönnyezte Till Attiláék műsorát, akkor már egy kicsit kényelmetlenül éreztem magam. Elég durva volt látni, ahogy nagyanyám gondolkodás nélkül fogadja be a dolgokat.
Aztán hozzám fordult és elkezdte mondani, hogy milyen iszonyú, hogy ezek a fiatalok drogoznak, lecsúsznak (nem úgy, mint Till Attila, gondolom), a társadalom peremvidékeire kerülnek, bűnöznek, lopnak, stb. És hogy "ugye, Balázsom, te soha, de soha nem fogsz ilyet csinálni, nem fogod kipróbálni ezt a kábítószert"... és közben könnyes volt a szeme.
Hát bazmeg ez nagyon kemény volt. Érezni, hogy a nagyanyámnak mit jelent ez az egész, a múlt, Trianon meg minden, hogy mennyire meghatározza az egész életét a Nagymagyarországra való emlékezés, meg Antal József, meg minden ami jobboldal (MSZP gyűlölet is), és érezni benne a szellemi/lelki vágyódást, amit ezeken a hazugságokon keresztül vél kielégíteni. Látni, hogy egy csomó ilyen ember van, akiket pont ezekre az érzésekre apellálva orruknál fogva vezetnek... hogy tálcán kínálnak nekik álmegoldásokat, amiket ők gondolkodás nélkül bekajálnak...
Nem tudom, mit szólt volna hozzá, ha azt mondom neki, hogy nézd nagyi, én is kipróbáltam már ezt-azt. Gyanítom, hogy mosolyogva megveregetné a buksimat, aztán észrevétlenül visszatekeredne a film pár másodperccel.
Ami elég lehangoló.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Pár napja megettem 1.2-1.5 gramm gombát, és nagyon kellemetlenül indult a dolog.
1 órával a kajálás után mindenem elkezdett bizseregni, verejtékezni. Az érzékszerveim normálisan működtek, de minden zavart. Szórakozó helyen voltam, és a nyüzsgés valami hihetetlen rossz volt. Úgy éreztem, semmi keresni valóm sincs itt, mindenféleképpen aludnom kell. Ki kellett tisztítanom a fejemből ezt a "borzalmas hangzavart".
Na erre egyből rám jött a para, mert két hete amikor csúnyán megmérgeztem magam maszlaggal, akkor ugyan így indult, és egyszercsak pillanatok alatt megszakadt a tudatosságom. (hál' Istennek az nem szórakozóhelyen volt) Az volt a különbség, hogy akkor a testi tünetek elenyészőek voltak, most viszont azon járt a fejem, hogy hányni fogok, de egyáltalán nem kellett öklendeznem, csak a kellemetlen testi tünetek jelentkeztek. Nagyon féltem, hogy az fog történni mint a maszlaggal, folyt rólam a víz, és lelki szemeim előtt láttam, mekkora szarban vagyok, amitől végképp elkeseredtem. Közöltem a barátaimmal, mit élek át éppen, megkértem őket, hozzanak vizet, és adjanak tíz percet, amíg rendbeszedem magam. Kifele teljesen nyugodt voltam, később azt mondták, észre sem lehetett venni, hogy bármi parám lenne.
Mondtam nekik, hogy egyszer már volt velem ilyen, akkor is rendbetett tíz perc, és egy kis víz, utána mintha újjászülettem volna. Az egyik srác, aki akkor éppen nem gombázott, de van már tapasztalata ilyen téren, teljesen megértő volt, azt mondta, vele is volt már hasonló, semmi vész. Hátradőltem, becsuktam a szemem, és elkezdtem befelefigyelni, fejtetőre koncentráltam, és megpróbáltam magam elszakítani a hangzavartól. Figyeltem a belső nyugalmat, a légzésemet, ezzel együtt szépen elkezdtek elmúlni a testi tünetek. Egy-két percenként kinyitottam a szemem, és körbenéztem, esetleg mondtam valamit a barátaimnak. Hullámokban eltűnt és visszatért a para, az első néhány percben teljes intenzitásal is visszajött a lelki része*, aztán lecsendesedtek a hullámok. Max tíz perc után, amikor már elég jól éreztem magam felültem, és közöltem a haverjaimmal: most már készen állok. Elszívtunk még egy cigit, aztán bementün táncolni... Utána már végig jól éreztem magam, mintha csak újjászülettem volna : )
*Pillanatok alatt elöntött az az érzés, hogy nekem itt semmi keresni valóm, a testemet egy bilincsnek érztem, ami odaláncol ehhez a börtönhöz, ahol ráadásul a nyüzsgés olyan volt, mintha kínoztak volna...
Ami miatt az "extra-para" volt: Maszlagnál ugyanígy egy teherré vált a testem, akkor is "teljesen feleslegesen vagyok itt, aludnom kéne" érzésem volt.
Kíváncsian várom véleményeteket. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ha jól értem, az a baj, hogy túl pörgős lett a világ nyugtató nélkül? hát használj valami olyan nyugtatót, ami nem addiktív. pl. marihuánát, valami jó kis sztóndulós (indica) fajtát. kár, hogy azt nem ír fel senki sem... :-(
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sziasztok!
Én már kábé 4-5 éve próbálok lejönni a xanaxról, de nem nagyon akar összejönni.
Pedig már megjártam miatta a poklot is, még a Lipótba is bekerültem a zártosztályra. Na, annál rémesebb hely nincs a világon! Akkor annyira megijedtem, hogy egy időre le is álltam a xanax-szal. De aztán újra szereztem.
Ma már annyira ismernek a dokik ilyen téren, hogy sajnos nem is írnak fel nekem. Talán jobb is így. Csak így meg kaparom a falat, de ki kell bírnom. Olykor az az érzésem, hogy a szívemet tépik ki ezek a nyugtatók.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ugyanúgy pl. az én szüleimen is látom, hogy sokkal könnyebb nekik megmaradni a jól bevált anti-drog szólamoknál, mint egyáltalán fontolóra venni az alternatívát. az egyetlen, ami változott, hogy ma már nem annyira radikális a hozzáállásuk, de szerintem ez is csak annak köszönhető, hogy drogost találtak a saját családjukban.
egyszerűen túl nagy feladat lenne nekik ezzel a kérdéssel érdemben foglalkozni. túl sok mindent kellene magukban megváltoztatniuk, hogy elérjenek a belátásig. pedig egyáltalán nem ostobák, sőt.
|
| | | | |
|
