 |
Legfrissebb hozzászólások (115431 - 115440)
 | |  | | | | |  | |  | | | Ez nem etimológia, hanem matematika.
Isten = egy
Istenszerű = egyszerű |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Jaja, csak ott áll és néz ki a fejéből .))) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Krisztusom, mik ezek? :]] na pill... itt van 1-2 kép az enyémről.
Izé, az elején a rosszullétemet n2ovel kezeltem. Nem használt, de jól esett. :] |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | danika: igen, már beértek, legalábbis ami a nagyszüleimnél van az igen :] ha az emlékezetem nem csal (nem én ültettem ugyanis), akkor 3-4 tő lehetett, egyenként 3-4m hosszú szárral. Elég sok virág volt rajta, de az összeszáradt virágok lilák. (ami a kinyílt virágok égszinkék szinéhez képest számomra érdekes) Összesen kb 500 magot termeltem le, de még lett volna állítom 3-400, csak a nagymuter (mivel már nemigen virágzott) eldobta a növényt!! Az utolsó transzport magot a kerti dombról mentettem meg :] szegény nem tudja micsoda érték az! Ah!
Tehát az eddigi termés össz 497 db mag. Még megfejek egykét olyan növényt is, ami nem az enyém :] ezek sem értek be egyébként, de rohattsok virág van rajtuk. (jövőre már nekünk is lesz, ehe... annyit vetek leszakad a kerítés) Szal ne aggódj... türelem Hajnit terem. ;] |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A sátorban csak fekszünk összetekeredve. Nincs különbség. A világ nem létezik. Ha kinyitom a szemem, jó két-három másodperc mire érzékelem a teret és a testhelyzetemet (lsd "semmi érzete"). Lassan csillapszik. Negyed négykor izzik fel minden és már jócskán világosodik mire ki tudunk jönni a sátorból.
Végül...minden rendben...:).
Az, hogy én így jöttem ki a dologból, majdnem teljesen annak köszönhető, hogy volt valaki mellettem aki képes volt elnyelni azt a rettenetes energiát ami belőlem feltört. Valaki aki végtelen mély és végtelen forrás az én végtelen mélységembe. Máskülönben attól tartok a halálig, vagy minimum az elmeosztályig emésztett volna a lükteto tuz. Azt tanácsolom neketek NE szóval SEMMIKÉPP NE csináljatok ekkora eszetlenséget, hogy egy ekire felszívtok 250 mg tiszta MDMA-t. Ha láttátok volna azt amit én....
Ha bármilyen ártalmatlan testi inger olyan intenzitással és gyorsasággal borítja el feszíto lüktetésével az agyatokat miközben emlékek nélkül, elveszve sodrótok a semmiben, mi történik ha félni kezdetek valamitol. Belegondolni is rosz...a pokol maga.
Nekem elmondhatatlan,meghatározó,felemelő élmény, de ott már csak egy hajszál választja el a végtelen boldogságot és a szenvedés emésztő tüzét. Energia csak egy van ugyan de számtalan formában jelenhet meg.
Szóval ésszel. Szeressétek a világot, az is szeretni fog benneteket. Akkor majd ráfekhettek a gondoskodás hullámaira és nem lesz baj.
:)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az agárdi partyn a nép többmint fele osztrák volt ami szép dolog - liquid exchange azaz folyékony LSD osztás :). Találkoztam egy sráccal akitől vettem 500 mg tiszta MDMA-t kapszulában. A kedvesemnek volt már hasonló élménye, szombat este együtt próbáltuk ki. Gondoltam, hogy meredek lesz, de.........meredekebb volt. Az elso eki után, annak lecsengésekor szívtuk fel felét-felét. Ez talán halmozott meggondolatlanságnak tűnhet - nem alaptalanul. Kicsit sokkolt a por mivel még semmit nem szívtam az orromba. Mar, szúr és keserű trutyi folyik kis idovel utána a torkodba de ez a semmiség hamarosan már nem fog számítani. kb fél percen belül katapult - nagyon messzire magamba. Azt vettem észre, hogy rettenetesen távol kerültem a világtól. Mindenen átízott a brutálisan lehengerloen nyers elemi vibráló energia. Annyira, hogy még most is - ahogy ezt írom - érzem a lüktetést. Mindenbol ez sugárzott, az emberekbol, a kövekbol de foleg belolem. Gyulik, feszít, úgy érzed mindjárt felrobbansz vagy elégsz. Csúnyán hangzik de mégsem volt olyan vészes - csak teljesen maga alá temetett:) A rövidtávú memóriám gyakorlatilag megszűnt. Az agyam teljesen üres volt.....csak az izzás.....az izzás.....a vibrálás. Üres tekintettel és viszonyítási pont nélküli érzékszervekkel parázslok a világban. A semmi sötét fényét csak a pillanat ingerei töltik fel. Bármi - a legjelentéktelenebb dolog is - amire ránézek, mint valami hiperdaganat, úgy burjánzik el. Végtelen és összefüggéstelen asszociációk sorát zúdítja rám. A látvány, a hangok lükteto csápokat növesztenek, vadul terjeszkednek a tökéletes és védtelen táptalajban, az energiától lükteto agyamban. Bármi, a folytonosan újraéledő izzó végtelenbe ránt és mindent elborít. majdnem eltűnök a világban de mi csak ülünk ketten a tűz mellett...
....ketten.....szeretetben....ez menti meg az életem. A világ ingereiből induló HalucinációÉrzetLáncolatÁradat úgy érzem megfojt, kintrol jön és befelé terjed. De mégsem, mert Zsófi mellettem van. A világ rettenetesen távol, csak Ő van közel. Akarat nélkül kapaszkodom belé, az egyetlen állandóságba körülöttem. Beszélünk, érzem a testét, a hangját. Egy másik lény telpszik meg és terjeszti spirálkarjait a kapaszkodó mélységem felé. Hasonló izzás terjed szét rajtam mint ha mást vizsgálnék...csak...ez a tűz nincs egyedül. Belül mélyen - az "igazi" énbol - valami hasonló indul, növekszik, hogy találkozva egyesüljenek, minent felégessenek. Elhalványul, eltűnik énem határa. Eltunik a világ - a tér és az ido. Nincs már kint és bent. Csak ketten-egyen vagyunk, lebegünk....létezünk. Egy sokkezű, soklábú egysejtű beszél magának miközben saját derekát ölelve hallgatja magát. A világ sokféle tüzei között találkoztam azzal ami engem elégetve segít meghalni majd úíászületni. Minden szüntelenül vibrál, rohanva változik....a végso állandó...a szeretet. Bár a világ lüktetve majd robbanva kicsúszott a kezembol a szeretet ott volt. Belekapaszkodtam, megnyugodtam, aztán kézenfogva vezetett el odáig ahol már Ő sincs hiszen csak Ő van.
A tánctér mellett a tűznél ültünk....el kell mennünk a sátorig....valahogy. Kinyitom a szemem és próbálok vizet kérni. Rettenetes állapotban vagyok a mozgásom teljesen kontrolálatlan. A járást a szemizmaim szüntelen rángása teszi csaknem lehetetlenné. Minden cikázó fénycsóvát hagy maga után. Folyamatosan színes geometriai alakzatok úsznak és alakulnak egymásba nagy intenzitással. A látvány egy pillanatra sem marad állandó. Az agyam tekeredése burjánzásnak indítja a testeket, fényeket. Nem számít nyitva vagy csukva van-e a szemem. Néha úgy érzem nincs különbség látás és hallucináció között. Megkérjük az egyik barátunk, vigyen el a sátorig. Köszönet és végtelen hála érte - egyedül képtelen lettem volna.
folyt. |
| | | | |
|
