 |
Legfrissebb hozzászólások (118301 - 118320)
 | |  | | | | |  | |  | | | | Sőt, szabadságunk van rá azt gondolni hogy szabadságunk van. Minden kis alkatrész jól végzi a feladatát és azt gondolja ami elő van írva neki, és úgy "fejlődik", ahogy az meghatároztatott. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | |
cellux:
"de akkor minek lett egyáltalán az egó?"
Egyszerűen azért van, a földi létezésünkkel együtt, hogy általa tanulhassunk, fejlődhessünk, és magasabb szintekre kerülhessünk. Pontosabban nem is általa, hanem épp azáltal, hogy létezik, és le kell küzdeni, vagy valami ilyesmi...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egó? Evolúció?
Talán csak kiváncsiság az emberek részéről, hogy mi van akkor ha van egó... És lett... :-)
Mint a tudás fája mitosz. Igaza van Lucifernek is, meg Istennek is. A lényeg maga az esemény, hogy megtörtént.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hát az biztos, hogy én mindjárt felrobbanok. biztos készülődik a SWAMI :-)
de akkor minek lett egyáltalán az egó?
rájövünk, hogy faszság, eldobjuk, örülünk... oké. de engem azért zavar ez. minek volt akkor?
ha mindenki mindensemmi lenne, akkor mi lenne? vagy nem érdekes?
az evolúció csak van valamiért... és azt is fel kell valaminek tartania... vagy az csak egy jármű? egy acidtrip, aminek révén a Gomba tisztítja a tudatot? aztán ha elég tiszta, akkor ébredhet a SWAMI?
vagy mi van?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Majdnem tudatos-mámoros álmot láttam. Már akkor megsejtettem valamit, amikor Alan Ginsberggel találkoztam, de túlságosan betéptem ahhoz, hogy határozott kételyeket fogalmazzak meg. Aztán ugyanebben az állapotban egy kialakuló házibuliban találtam magam, hihetetlen fáradt voltam és alig bírtam mozogni, de közben egyre valószínűbbnek tűnt, hogy ez csak álom. Próbáltam repülni, lebegtem is picit, de nem érdekelt, nem volt energiám változtatni, inkább takaróval a kezemben mászkáltam alvóhelyet keresve, miközben az újonnan jövők kezdték ellepni a terepet. Végül egy asztalnál ülve eszembe jutott, hogy ilyenkor meg lehet állítani az embereket, utolsó erőmből két kezemmel az asztalra csaptam és elkiáltottam magam, hogy ÁLLJ! Tényleg mindenki lemerevedett csak egy lány mozgott picit tovább, de aztán rögtön fel is ébredtem. Kinevettem magam és igyekeztem folytatni az alvást. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | haha
a Tudat a lényeg. A tudat. A tudatban vagyunk. A Tudat vagyunk.
lsd tudatmikroszkóp
baszott durva lenne folyton úgy élni, szarráfolyna az egész életünk, EL IS TÛNNÉNK------féélelmetes
Az ént le kell darálni, agyon kell szúrni. Ez egyedül nem megy.
Tudatossá kell válni, hogy az EGY MINDEN vagyunk úgy, hogy a tér az végtelen, s maga A Tudat, melytõl elválaszthatatlan a gyönyör. Elég jó motiváció, nem?
Anno keleten az volt a módi, hogy a tanítvány a leghûségesebb,
legidomítottabbb kutyává vált, s a mester ide-oda rakosgatta a tudatát, s mikor Látta, hogy Hopp,alkalom, hát csak rámutatott: Buddha csak felemelte A virágot...
Nekem a legjobban a nagy tömeg jött be, bár lehet mindenkinek más. A tömegben LSDvel könnyen meg tudsz halni. Csak rá kell bízni a Jelenre, s ébernek kell lenni.
Ez az éberség nem egy ûzött fenevad rettegő sasolása,
inkább a belsõ egópárbeszédgépállat háttérbe, majd a semmibeszorítása a külvilág
felé fordulással, annak ingereinek tudatos összegképátéléssel, arra ráhangolódással. Minden egy.
Nincs külvilág, nincs én. A HANGOS pszichedelikus zene sem árt. Tehát parti. Engem soxor kiszorít a metró is pl. Összefolyik az egész...nagyon praktikus dolog... Focimeccs már hard fokozat lehet;)
Ne félj. A félelem illúzió ;-)
Ha képtelen vagy feladni önmagad a világért egy papírral, hát bátorságod -
vagy ostobaságod szab csak határt. Az biztos, hogy nem a mennyiség a
lényeg, mint az alkoholnál, de tökmind1 ki mennyit tol....Nekem 2 bõven
elég volt, de vékony vagyok, mittomén:)
De ugyanez van a jó szexben, a mély szemkontaktusokban, néha az együtt zenélésben, stb...az lsd csak ízfokozó
Szal ezt mindegy, hogy hogy éled meg, a lényeg, hogy HÁNYSZOR éled meg, s
hányszor éled meg TUDATOSAN.Aztán a többi megy magától, átfolyik az. Nem hülye ;)
Annyiszor halok meg, amennyiszer kell, az élettõl való eltávolodás a végtelenségig fokozódhat -ha nem rugalmas az illető - amíg át nem esek, aztán visszafolyong az, aminek vissza kell. Nem törődök a visszaúttal, nem törődök azzal, ha "rajtamaradok" - nincs ekkora mákja az embernek általában;).
Nincs múlt. A múlt nevű akármiből felépített adathalmaz semmit sem ér, ahhoz semmi közünk. Tegnap nem én voltam, bármennyire is ott az a kurva személyi a zsebben..
Erõteljes felajánlások a fénnyéválásért biztos segítenek. (Pl a MINDEN
eldobása biztos elég ;-)
A folyamat egyutas, a cél a folytonos jelen, a folytonos fény, a folytonos
mantra, a folytonos üresség.Aztán meg végre jöhet a Bármi.
Amikor már úgy hal meg az ember, hogy meg se születik, csak ragyog minden, akkor már jó.
Aggódtam anno, hogy fogok ezek után beszélni, mit fogok mondani, meg ilyenek. Ez is baromság. Egó. Ha elfelejtetted magad, végre megszabadultál, riszpekt.
(ebből az egészből ami igaz: LSD -A topic, nameg TUDAT:)
Nincs igazság, nincs semmi. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | 198.ez nem is hülyeség valahogy kénne csinálni egy daath chatet.:)))))) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | tudathiányra lsd?
szeretethiányra extasy?
kí-hiányra fű?
a pszichedelikumok mankók, ideje messzire hajítani, mitől féltek?
A közös tudat lassan kezd forrni, nincsenek is pszichedelikumok, csak azt hiszitek, a lámpagyújtogató már készül..
rettenetesen egyedül vagytok az univerzumban?
egy pontig összesűrűsödtök, s szembenáll az egész mindenség
irtóztatóan terhelő dolog ez az élet, magatok se tudjátok miért..
mert egy végtelen SWAMI szeretne végre kibújni mindannyiónkból, de önragaszkodásunk tobzódva tombol belül
az életre a válasz a halál, oda-vissza
nade melyik melyik
újjászületek vagy meghalok
ugyanaz
ki-be lüktet a lét-nemlét --------baromság!
NNNNNNNNNNNNNNNNNNincs élet!
RRRrrrrrrrreal fuckin high on drugs
szavak, megin 11:11
ezekiel 2517
Tudjátok hogy jött létre az élet? Rendes a gombától, hogy elárulta:
-SEHOGY!
darwin is bukó
ha önmagatok elfelejtitek, felfedez7itek az ERŐKet..
sokféle erő van, magam két erőt érzek folyton(pontosabban ahogy üresedem, ezek egyre jobban betöltenek):
a Gomba ereje
a Buddhisták ereje
végsősoron ugyanazok, csak talán a szaguk más
üdv az teljes őrület országából : amon |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hello!!!
Nem is gondoltam volna hogy ennyi pécsi vann itt.Na mindegy ennek örülök:)))))))) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Mondassz valamit. Ha így fogjuk fel, akkor nem arra kell figyelni, hogy mennyit LSD-zünk, meg mikor hagyjuk abba, hanem amikor csináljuk, akkor testreszabott legyen a mennyiség. Ha meg szórakozni akarunk, akkor lehet többet... :-)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Meg kell feledkezni az idő dimenzióról, és máris megettem annyit (sőt). |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nomad: és mi a véleményed az 1200 mikrogrammról? ;-)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Abbahagyás-nem abbahagyás.
Egy dolgot nem próbáltam ki LSD-vel aludni. Ez viszont nem érdekel most annyira, hogy foglalkozzak vele, valószínüleg nem is fogok.
Én csak azt hagytam abba, hogy kis papírdarabokra csöpögtetett LSD molekulákat juttasak a szervezetembe. Az acidtrip attól még tart, amikor csak erre gondolok.
Rászokás. Hát ez nevetséges. Egyrészt teljesen természetes, hogy az ember keresi azokat a tudatállapotokat, amikben jól érzi magát. Ugyanakkor szerintem minden egyes trippelőben felmerül, hogy ezt el lehetne érni cucc nélkül is, és a "cél" pont ez lenne, hogy ne kelljen anyag, értsek meg annyit a világból, hogy anélkül is kerek legyen. Mivel (nekem) az acidtrip eleve is valahogy kellemetlen volt, nem az anyagért mentem bele, hanem hogy tapasztaljak, tanuljak. Ebben az értelmezésben a rászokás értelmetlen fogalom. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Kb. 20 acidtrippem lehetett, a pontos számot valahol valamelyik énem biztos tudja, de engem nem érdekel:) Hogy mennyi pénzt költöttem rá? Kb 100 k HUF (+ ennek a fele a bukós üzletekre:) nagyságrend, de mivel a pénz funkciója, hogy költsük, végül is tökmindegy, hogy savra, vagy gumimacira ment el.
Mivel most meggyőződésem, hogy a sav arra való, hogy az ember bekövesedett gondolatait marja le saját magáról, azaz kis mennyiségtől a testi érzetek, mindennapos helyzetek válnak újszerűvé, nagyobb mennyiségben a szokásos gondolatrendszerek szétmállanak, és a pillanat generálja az egyén véleményét a világról, nagyon nagy mennyiségben pedig az egó fuldoklik a savban, már mondani sem tud semmit, de azért szenved, megpróbál kimászni. Itt sem az a kulcs, hogy megeszek egy csomó LSD-t, hanem hogy a sok LSD miatt összezavart egóról megfeledkezik az ember, nem a visszhangzó haldokló belső párbeszédet hallgatja, hanem felismeri a tudat abszolút szabadságát. Ehhez elvileg nem kell LSD, azt arra lehet használni, hogy ne kelljen több évet előlteni a gondolkozásmód megregulázásával, fegyelmezésével, viszont sokkal kellemetlenebb, megterhelőbb, veszélyesebb, mint a lassú, de biztos út. Persze ez az egész csak az ÉN véleményem, tehát mindenképp fenntartásokkal kezelendő, mint minden egyéb.
Tanács? A karmád fogja eldönteni, hogy kapcsolatba fogsz e kerülni LSD-vel, vagy sem, ezért is jó, hogy illegális, és nehezen beszerzhető:) A karmádat pedig te döntöd el. Meggyőződésem, hogy a földön az összes ember előbb-utóbb fel fog ébredni, és nem azért, mert LSD-vel fertőzik meg a vízhálózatot a pszichoterroristák, hanem, mert megérett rá az idő. Ha szembe tudsz nézni magaddal, semmi okod nincs rá, hogy félj tőle((ls)d). |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | a trippel kapcsolatban ezt talán ki lehet jelenteni, hogy amíg van valamiféle hatással rád, addig nem tisztítottad ki magad teljesen.
(mintha a trip beleakadna a tudati szennyeződésekbe, és ez a beakadás okozná a halukat, parákat, meg minden "elváltozást", akár a pozitív, akár a negatív oldalon.)
ezért olyan találó a "purgatórium". addig égeti a tudati szennyeződéseket (már ha az ember ezt engedi), amíg csak a tiszta tudat marad. és ha már nincs mit égetni, ha nincs mibe beleakadni, akkor nem lesz különbség a beLSD-zett és a nem-beLSD-zett tudat között.
és akkor akár abba is lehet hagyni.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ne haragudj, de ez szerintem nagyon durva használata ezeknek a drogoknak.
az az érzésem, hogy aki ilyen dózisokkal küldi magát, azt előbb-utóbb szétverik a szerek.
neked nincs olyan érzésed/tapasztalatod, hogy a sok cuccozás negatív hatással van a hétköznapi életedre? megvan minden hiány nélkül? (barátok/barátnők, akikkel a cuccon kívül másról is lehet beszélgetni? a természet és a világ egyéb jelenségeinek az élvezete, a bennük való elmerülés képessége?)
az egyetlen érv, amit elismerek, a hedonista hozzáállás. ha azt mondod, hogy azért dobálod magadba a sok bogyót/spurit/kokszot, mert KURVA JÓL érzed magad tőle, és a többi nem érdekel, azt végül is el tudom fogadni. ugyanakkor félek attól, hogy ennek a fiatalos lendületnek esetleg olyan eredménye lehet később, amire nem számítottál (és akkor meg fogod a fejed, hogy "úristen, mit csináltam magammal, miért nem szólt senki")
én is ismerek olyan embert, aki végigcsinálta ezeket a drog-túrákat 16-18 éves korában, és sikerült megúsznia, a végén úgy jött ki belőle, hogy nem lett semmi baja. de ennek az embernek hihetetlenül magas szinten volt az önbizalma és nagyon határozott világképpel rendelkezett, amibe a drogozást simán bele tudta passzintani, ezért nem is volt ezzel semmi problémája.
te hogy állsz ezzel? ne haragudj, de nekem a hozzászólásaid alapján az jön le, hogy egy önazonosságodat kereső fiatal ember vagy, aki szeretne "menő" lenni és ezért mindent bevállal, ami ezzel jár. a drogozás viszont kurvára nem "menőzés". illetve azzal, aki így fogja fel, én nem tudok azonosulni.
vagy ha hülyeségnek érzed, amit mondok, magyarázd el, mi hajt! ez a haverom, akit említettem, valahogy úgy állt hozzá, mint valami sportteljesítményhez. együtt tervezgették, hogy akkor "éjfélkor bedobjuk az elsőt, aztán fél óra múlva a bélyeget, aztán négykor jöhet a következő eki, aztán rá egy üveg pezsgő", meg ilyenek. teljesítménytúra... szerintem hülyeség, de hát sokféle ember van.
neked mi a motivációd? miért drogozol?
lehet, hogy korai erről szövegelni, de én azt mondanám: ha egyszer lesz rá megfelelő alkalom, nézz mélyen magadba, és tedd fel magadnak a kérdést: tényleg ez kell nekem? a hyper-hyper, meg a vicsorgó géprobot-lét? (bocs)
aztán ha a válasz egy szívből jövő igen, akkor hajrá.
(bocs, ha megsértettelek volna. tényleg kíváncsi vagyok arra, hogy te, mint 15-20 éves mai fiatal, hogy látod ezt a dolgot, illetve mit látsz magad körül.)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Biztosan ki fogok hagyni pár dolgot, de legfeljebb majd megkérdezed. Szóval kevesebb, mint 1 évvel ezelőtt, a születésnapomon próbáltam ki, de már hosszú ideje tervezgettem. Elég sok pszichológiai problémám volt előtte, ezért tartottam is tőle, de azért kipróbáltam. Igazából előszörre elég keveset ettem, de akkor is az volt az érzésem, hogy ettől minek kellett félni, ez teljesen természetes tudatállapot, sőt, a mindennapi tudatállapotnál is természetesebb. Előtte azt vártam, hogy majd valami grandiózus kinyilatkoztatásban fogok részesülni, és az asztális lények, szellemek, istenek, franctuggyamik megjelennek, és mintegy beavatást nyerek a Tudásba. Ehelyett csak annyi történt, hogy rájöttem, hogy az életem a saját kezemben van, és a milyensége a döntéseim következménye.
Az első trippek nem voltak túl pszichedelikus környezetben, pl ződpardon, kocsma, sziget stb. és főleg a barátaim sörözését néztem, akik nem értették, hogy mit nézek. Szigeten azért jó volt a bungee-jumping négy szárnyas szemmel, az adott egy olyan lökést, hogy sokkal bátrabban mentem bele szituációkba.
Utána jöttek a daathos közös trippek, goa party stb. Ez már SOKKAL tanulságosabb volt, mint az eddigiek, mert végre trippes környezetben, olyan emberekkel együtt utaztam, akik hasonlóan a világ felfedezésére törekedtek. Aztán dec 13. -án pontosan fél évvel az után, hogy elkezdtem a születésnapi acidre böjtölni, volt egy olyan élmányem, hogy az egyébként egészen "gyakori" magasabb tudatállapotok, szatorik, megvilágosodás végre nem egy halovány tűnékeny megfoghatatlan emlék volt, hanem olyan dolog, amit be tudtam illesztenei a mindennapi tudatállapot "közé".
Ez azért volt lehetséges, mert Talamonal együtt jutottunk el egy olyan szintre, hogy kinézhettünk a világra, és meg tudtuk egymásnak mindennapi tudatállapotban is mondani, hogy igen, ez létezett, volt, konkrét tapasztalat. Egyszer ő volt a tonálban, és én a naguálban, egyszer meg fordítva, amíg mind a ketten meg nem értettük, hogy ez is egy. Azon a partyn döbbentem rá, hogy az ego gondolataim eleve halottak, hiszen nem a pillanatra vonatkoznak, hanem a pillanat visszhangját visszhangoztatom tovább, de mivel már nincsen létjogosultságuk, csak felesleges illúziókat okoznak.
Utána még volt pár trippem, tanulságosak is voltak, de egyre laposodott az egésznek a trip jellege, mivel az életem is egyre jobban hasonlított tripre. Az utolsó három LSD semmilyen hatást nem váltott ki belőlem, mert úgy vélem megfejtettem az LSD hatását, és azt a hatást a gondolataimra saját magam is "alkalmaztam", így nem lett semmi különbség LSD és nem LSD között. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | az tökmindegy.
ha valami nem működik, az előbb-utóbb úgyis kiderül.
szabadságunkban áll azt gondolni, érezni, vizionálni, amit csak akarunk.
|
| | | | |
|
