 |
Legfrissebb hozzászólások (119921 - 119930)
 | |  | | | | |  | |  | | | | ... most olvasom, hogy a Lynch-verzió állítólag elég nagy bukás volt annak idején... Nah mindegy, nekem ez a Dűne végül is akármilyen verzióban bejön, úgyhogy most mégiscsak megnézem az újabb változatot megint... |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | ...vasárnap ment a TV-n a Dűne. Kicsit néztem, de mivel dolgoznom kellett, meg mondom, úgyis megvan ez nekem videón, na majd máskor... Szóval ma előszedem a videókazettámat és elkezdem nézni, és akkorát döbbenek... Igen, ez is a Dűne, de egy másik, egy újabb változat. Tök lelombozódtam :( Valahogy nagyon jó volt az másik, Kyle McLachlan-nal meg minden... (most olvasom az interneten, hogy persze Lynch -- ki is találhattam volna Kyle McLahlan miatt, de mindegy...) Na most a vicc az egészben az, hogy fel sem tűnt vasárnap, hogy az egy másik, pedig csak pár éve, hogy felvettem az újabb verziót, és megnéztem. Szóval minden ismerős volt a Lynch-változatban... Sőt most jöttem rá, hogy amikor ezt az újabb változatot felvettem, szóval, hogy akkor vártam dolgokat, amik nem jöttek. Valami különös lényeket egy nagy tartályban, meg Stinget. Aztán úgy döntöttem, valamivel összekevertem. Most meg néztem a TV-műsort vasárnap óta, hogy mikor lesz a többi rész (az új változat 3 részes) és persze sehol semmi.... ÁÁÁÁÁÁÁ! És most olyan csalódott vagyok, annyira meg akartam nézni ma este, de nem ezt a másikat (pedig ez is jó). Nah szóval az is biztos, hogy én ezt a Lynch filmet már egyszer nagyon régen láttam. És akkora kavar lett a fejemben...
Na lényeg, mi lényeg, nincs meg valakinek ez a Lynch-verzió? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nem tudom, hogyan fogalmazzak... Nincsen szó, amiben nem túl sok az irónia. Megpróbálok valami nagyon alapvető szavakhoz visszanyúlni: LaZa, ez nagyon jó. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | |
miért érzem, hogy idegen?
miért érzem, hogy "kontárság"?
miért siettet valahová?
miért érzem, hogy idegen?
ott vannak, igen, ketten, aztán rámkiabálnak, én meg megszeppenve magyarázkodom, hogy a másik felem még foglalatoskodik a pipával, de nem zavarja, mert embertelen, hideg, pökhendi, aztán átgázol rajtam, de nem húzna magával spirálkertbe a törpikékhez, hanem inkább csak elgázol, múltkor csikorgó sövényvonat volt, és kértem hogy vigyen el, de persze rám se nézett, csak otthagyta viszkető, kaparó, szúró kétségeit. mit akar tőlem? tán az a baja, amit én akarok tőle?
annyira nehéz rájönni, mert azok az élmények a nyelvi és gondolati síkon felü (alul?) állnak, valahol mélyebben ragadnak el (vagy épp nem ragadnak), én meg fejtegethetem innen, az elefántcsont toronyból. kapaszkodom pár érzés-emlékszilánkba, de nem megy. egy idegen nyelvet nem tanulhatok meg egy buta versike foszlányai nyomán. és miután elviharzik, belefolyok egy hosszú kendermámorhoz hasonló agymoziba. csak az abszurdabb. mit kezdjek egy rusztikus képekre épített agymozival? a baromfiudvarl még nem váltott meg senkit :)
áh, lehetetlen alak ez a Salvia.
azért írok ilyen hülyén, mert az egész salvia élmény olyan "hülye", úgy gondolom még így tudok a legtöbbet átadni az élményből, mert legfeljebb hangulatba önthető, s nem szavakba...
LaZa, aki kinéz az ablakon és erre gondol: [a legszebb a földön az éji havazás ünnepélyes némasága, a tér reszketeg magánya, a vattafüggönyön átfúródó mozdulatlanság, s ahogy a város összelocsol mindent a nátriumlámpák narancsos fényével. kezdem elhinni, hogy a világ egy csoda] |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | kosz az infot Chris, a jovo heten valoszinuleg megrendelem. szerintem 2650ft korrekt ar ugy hogy idehozzak az ajtom ele |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | lehet hogy azert mert TENYLEG fuggolegesen maszol felfele :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szeretnék felvetni egy kérdést. Lehet sokat beszélni arról, hogy milyen politikai érdekek húzódnak a prohibíció történelmének színfalai mögött, de nem hiszem, hogy igazságosak lennénk, ha csupán az "agymosó propagandának" tudjuk be azt a morális alapállást, ami függetlenül a tudományos eredményektől és tényektől, egyszerűen csak azon az állásponton van, hogy drogot fogyasztani rossz dolog, mert csak.
Én azt hiszem, hogy van egy mélyebb vetülete is ennek a dolognak. A mi kultúránkban az elsőszámú drogok az alkohol, a dohány és a kávé. Azt hiszem, ez kétségtelen. Időről időre nagyobb jelentőségre tesznek szert még a kokain meg az ópium vagy a heroin. Ezek a drogok meglehetősen károsak. Mindegyikről lehet rossz dolgokat mondani, és általában csak valamiféle megbocsátó stílusban szoktunk jó dolgokat mondani róluk, ha esetleg a kávét dicsőítjük, vagy az alkoholt, akkor is ott van mögötte valamiféle bőntudat, vagy homályosítás, vagy szégyellős elhallgatás és ignorancia. Ez nem véletlen. Ezek a drogok kábító- vagy serkentőszerek, a legerősebb függőséget okozó drogok alkotják a törzsüket, nagyrészük erősen mérgező, és ahogyan mi használjuk őket, bizony sokkal inkább az élet elleni súlyos támadások, mint az életet gazdagító dolgok. A pszichoaktív anyagok archetípusának negatív megítélése annyira meghatározóvá vált a mi kultúránkban, hogy ha tényleg, őszintén lelkiismeretfurdalás nélkül pozitívan akarunk gondolni mondjuk a csokoládéra, akkor erre nagyrészt csak úgy vagyunk képesek, ha azt mondjuk, "ó, az nem is drog... persze, pszichoaktív afrodiziákum, ami függőséget okozhat, de neem.. az más..."
Az persze egy másik kérdés, hogy hogyan sikerült a legmérgezőbb és legerősebb függőséget kialakító drogokkal ilyen széleskörű és beteges kapcsolatot kialakítania a mi kultúrkörünknek, hogy ugyan honnan ez a sosem látott önpusztító drog-preferencia, de most nem is ezen töprengek.
Hanem azon, hogy ha egy ilyen köztudati helyzetben valakinek a látóterébe kerülnek az enteogének vagy a kender, hát nem természetes, hogy pszichaktív voltuk miatt rájuk húzza a megszokott archetípust? Nem lehet, hogy aki elvi alapon ellenzi a drogfogyasztást, az valójában egyszerűen csak azért ellenzi azt, mert a kulturálisan legautentikusabb drogok által érzi definiálva a drog fogalmát?
Mondom... Ez egy kérdés. Nem tudom, és kíváncsi lennék a ti véleményetekre. Lehet ennek meghatározóbb jelentősége, mint például az amerikai drogpolitika huszadik századi történetének? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | aoinoa: Hát igen, nincs is szebb látvány annál a tekintetnél, melyet egy idegen mereszt rád, mikor annyira készen van, hogy meg sem tud mozdulni és te adsz neki ásványvizet :) Imádom! :)
Az őröket pedig utálom... főleg mikor úgy üt le az egyik, hogy be vagy papírozva... :(
De aki bulizik, az aranyos :) Éljenek a műanyagok :) Éljen a műszeretet és a műboldogság :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egyébként, U I, az, hogy ezeket a kérdéseket kutatják, és publikálnak a témában, az az egyik legfontosabb és effektíve legjelentősebb dolog. Énnekem, aki egy ilyen, az enteogénekkel kapcsolatos tájékoztatást szolgáló szájtot támogatok, nem kell külön eladnod a kutatás és tájékozódás ügyét. Én hiszek a tájékozottságban és a tájékoztatásban, hiszem, hogy óriásiak a hiányok drog-ügyben mind ismeretek, mind köztájékozottság tekintetében, és hiszem, hogy sok múlik ezen. Főleg az enteogének esetében, ahol a legmarkánsabb vízválasztó haszon és kár között éppen a tájékozottság és szándékoltság mentén fekszik. Soha nem lesz olyan kutatás, vagy tájékozódási igyekezet, amit én elítélnék, vagy akár csak ne üdvözölnék őszinte lelkesedéssel és bíztatással. Akármilyen kutatást vagy munkát végzel is a drogokkal kapcsolatban, mindenképen hasznos és fontos a munkád a drog-helyzet javításának szempontjából, nagyrészt függetlenül attól, hogy milyen személyes, nem-szigorúan-szakmai értékelését adod a kérdésnek amúgy átfogó, interdiszciplináris vagy társadalmi perspektívában.
Én téged elsősorban mindenképpen azon ügy _előmozdítójának_ tekintelek, amit ez az oldal is szolgálni céloz: javítani az ember és és enteogének kapcsolatát, hogy az leginkább szolgálja az egészséget és az életet, és legkevésbé a betegséget és a testi, lelki, szellemi halált. Azt nekünk nem kell előrevetítenünk, hogy pontosan merre tartunk ezügyben, hiszen ha túlságosan koncepciózussá válik az igyekezet, akkor az eredeti cél kárát szenvedheti az önkényes előítéleteinknek. Igyekszünk kiokosodni a témában, mind személyes, mind társadalmi szinten, és mindig aktuális ismereteink alapján meghozni aktuális döntéseinket, valamint igyekeznünk kell mindenki számára nyilvánvalóvá tenni a rendelkezésre álló ismereteket és a felmerülő értelmezéseket.
Nálunkfelé ez úgy működik, hogy aki az igazságot felfedni igyekszik, az a jó ember, aki pedig elkendőzni, az a rossz ember. |
| | | | |
|
