 | 
Legfrissebb hozzászólások (119931 - 119950)
 |  |  | | | | |  |  |  | | | Vagy... U I, te úgy gondolod, hogy az LSD-nek lehet valami hosszú távú fiziológiai mérgező hatása a tipikus rendszerességel való fogyasztás esetén, csak még nem tudunk róla...? Hát, ha erről van szó, persze, hogyne, nyilván, bár én azért meglehetősen valószínűtlennek tartom... Szóval azért én azt hiszem, hogy a szokásos dózis és a halálos dózis aránya ennek valószínűségéről is elmond valamit általában... Ha jól sejtem, hogy ezzel kapcsolatos az arzén felemlegetése, hát az arzénnak azért nem olyan nagyon magas az akut halálos dózisa, szóval... Na mindegy, nem tudom.
Mindenesetre azt hiszem, hogy az LSD-vel, és általában az enteogénekkel kapcsolatban (DMT, LSD, meszkalin, Salvia divinorum, pszilocibin; a marihuánát és az MDMA-t nem beleértve) azért sokkal-sokkal hamarabb és nyilvánvalóbban kerülnek szóba a pszichés károk és veszélyek, mint a fiziológiai károk és veszélyek. A meszkalin aktív ezek közül a legnagyobb dózisban, de még ott is nagyon rendjén van szerintem, hogy a pszichés veszélyek kérdése mellett eltörpül a fiziológiai kérdések relevanciája.
Lehet, hogy te mindenféle egzotikus pszichoaktív fenetilaminokkal dolgozol, amikből ha a pszichoaktív dózis ezerszeresébe beleáztatunk egy szövetdarabot, akkor mindenféle fehérje-roncsolódásokat lehet megfigyelni (mittomén), de azért a szűk értelemben vett enteogének tekintetében azért mégsem ez a legfőbb kérdés. Jól mondom? |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | a technikai reszevel szerintem nincs gond, nem kell sajat szerver se meg semmi, csak belep egyetlen paranccsal valaki a csatornara, es ezzel letrejon -- utana mar csak kell egy par ember aki beszelget vele. es a "cset" nem feltetlenul a "hany eves vagy???? milyen szinu a hajad?????" dologrol szol (mint ahogy maaf hozzaszolasabol valami ilyesmit szurtem le, ez a kicsit gondolkozni tudo emberek altalanos velemenye), ezzel is ugyanugy van mint barmi massal. ha hulye emberek jonnek ossze, akkor hulyesegeket csinalnak, ez termeszetes.
...valahogy ugy erzem nem igazan tudtam ugy megfogalmazni mindent ahogy szerettem volna. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Jaj, félre ne érts U I, eszembe nem jutna azt állítani, hogy _nincsenek_ hosszú távú káros hatásai a kendernek. Itt csak a prohibíció okairól volt szó.
"Vannak másfajta és ugyancsak visszafordithatlan mérgezési tünetek (lásd arzén; de erröl már volt szó)." Mi? Az arzén, az mérgező. Az LSD meg nem. Itt most egy kicsit elveszítettem a fonalat, mert nem ugrik be, hogy mi volt a kapcsolódási pont az arzénnel kapcsolatban. Egyébként, azt hiszem, a mérgezőség szempontjából semmiképpen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a fogyasztási szokásokat. Ha a kendert például olyan mennyiségben fogyasztaná a tipikus fogyasztó, mint a dohányt, és élete végéig, mint a tipikus dohány-fogyasztó, akkor nyilván összehasonlítható lenne a két anyag mérgezőség szempontjából. Bár mondjuk nem hiszem, hogy a THC meg a CBD felvehetné a versenyt a nikotinnal ebben a tekintetben... Nem tudom... Nyilván ezernyi egyéb vegyület található ezekben a füstökben. (Ezért kell inkább space-cookie-t enni... csak óvatosan a dózissal!) De a kender és a dohány közötti különbség miatt az addikciós potenciál tekintetében, egészen mások a fogyasztási szokások. A kenderből sokkal kevesebbet fogyaszt a tipikus kender-fogyasztó (de általában más módszerrel, gyakran kevésbé szűrt a füst, mint a dohány-cigié, és gyakran mélyebben leszívja), másrészt pedig mire a dohányos rákot kap, addigra a kender-fogyasztó általában már nem is rendszeres fogyasztó. Csak mondom... Ezt is figyelembe kell venni. Ráadásul eddig még én úgy tudom, hogy nem sikerült egyértelműen bizonyítani, hogy a dohányban valóban rákot okoz más, mint a nem-természetes 'feritizer'-ek rádioaktív hatása. Mesterséges tápanyagok, vagy hogy mondják... Vagy legalábbis így rémlik, na mindegy, nem ez a lényeg.
Az LSD-nél meg főleg figyelembe kell venni a fogyasztási szokásokat. Ha az LSD hosszú távú káros hatásait vizsgáljuk, akkor nyilván nem azt fogjuk nézni, hogy milyen hatással van, ha valaki egy éven keresztül naponta elfogyaszt egy milligrammot. Kit érint az? Ugyanúgy, ahogy a nem-rendeltetésszerű LSD-használat káros hatásai sem mondanak el sokat az LSD-ről önmagában. Ez olyan, mintha azt vizsgálnánk, hogy mi történik, ha alaposan kiáztatok egy zacskó dohányt, és intravénásan beadok magamnak egy 10 ml-t. Mi is történne? Asszem azonnal meghalnék, ugye? Ez arról mond el valamit, hogy milyen káros hatásai vannak az intravénás dohány-ázatnak, és nem arról, hogy milyen hatásai vannak a dohánynak úgy általában. Ugye? |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Re#727 és 728 1) Jól van, látom hogy figyelmesen olvasol! Nem véletlenül volt ott a "feltételezett" szó. Mert esetleg amikor a tiltó szabályozás megtörtént, akkor (még) nem volt ismert / bizonyitott a fogyasztás kárositó hatása. 2) Ha valamiröl (pl. a tartós / rendszeres marihuánafogyasztás káros hatásai) nem tud valaki, attól még nem biztos, hogy nem léteznek. Egyébként pont ezért iródott mind a Magyar Nemzö, mind a Term Világa cikk. Mert én vettem a fáradtságot, és utánajártam az elmúlt kb. 6-8 év (post-Zimmer-Morgan) vonatkozó irodalmának. És amit találtam, az nem megnyugtató és ha, nem is pánikba ejtö, de elgondolkodtató. Olyannak tünik minden, mind ami 25-30 évvel ezelött, vagy mégrégebben a dohányzással kapcsolatban volt (pedig már akkor is léteztek nem is akármilyen adatok a cigarettázásnak a függöséget és rákot okozó hatására vonatkozóan). Az nekem üres érvelés, hogy az akut halálos dózis nagyon magas (LSD, THC). Vannak másfajta és ugyancsak visszafordithatlan mérgezési tünetek (lásd arzén; de erröl már volt szó). |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Jav.: 'bizonyított vagy feltételezett...' |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Ja, igen. Ez mondjuk egy elég ízléstelen vicc, hogy nem ideológiai okokból, hanem a fogyasztásuk bizonyított vagy egészségkárosító volta miatt... Igazából... Van egyáltalán valami, ami alátámasztja ezt a feltevést a kenderre és az enteogénekre vonatkozólag? Vagy félreértettem, és arról volt itt szó, hogy így _kellett volna_ történnie? Mondjuk... így jobban belegondolva, lehet hogy rossz helyről vannak az információim. Lehet, hogy a DEA-nek megvan a saját történelem-verziója, csak azzal még nem volt szerencsém megismerkedni. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | to czr:Hát igen... :) Nálam jól bevált recept: egy egész + később felenként, "ahogy jól esik" :) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Igazából én sem érzem szükségét a chat-nek, de ha igény van rá? Szóval, ha az a kérdés, hogy szavazzunk, hogy Minstrel vegye-e a fáradságot ilyesmire, én megkímélném, de akik felvetették, úgy látom tudjátok mi meg hogy, úgyhogy csináljátok meg valahol, és akinek innen igénye van ilyesmire, majd benéz oda. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | "A kábitószerellenes törvényeket nem ideológiai okokból, hanem fogyasztásuknak bizonyitott vagy feltételezett egészségkárositó volta miatt hozták annak idején."
Hát ebben nem vagyok olyan biztos. Féltek tőle, az valószínű. És bizonyos szerek esetében aránytalanul eltúlozott volt ez a félelem (ld. Siphersh előző hozzászólásait). Ráadásul differenciálatlan vagy helytelenül differenciált. Ha kizárólag tudományos és objektív alapokon történne a besorolás, nem lehetne egy kategóriába sorolni pl. az LSD-t és a heroint (bár ugye ez utóbbit én nem ismerem) és az alkoholnak és a dohányzásnak be kellene kerülni a legsúlyosabb egészségkárosítók közé.... Úristen, de ezeket már annyi ember, annyi helyen elmondta...
Kedves István, az a helyzet, hogy olyan erős a negatív imprinting a fejünkben a kábítószerek közé sorolt anyagokról, hogy én azt hiszem, hogy kizárólag a tapasztalat tudja elmozdítani ebből a negatív imprinting hordozóját. És a tapasztalat itt egyáltalán nem azt jelenti, hogy ki kell próbálni. A differenciálatlan iszonyatot megjelenítő félelemalapú képet a fejünkben csak az tudja megvakarni, ha egyszer csak rádöbbenünk, hogy hétköznapi módon élő emberek, akik iránt semmi közösnek titulálható kifogásunk nincs, hát jé, ezek néha szívnak egy kicsit, vagy megesznek egy bélyeget, vagy hasonló. És csodálkozunk, hogy hű, ennek nem kéne egy lecsúszott junkie-nak lenni, aki nem dolgozik, tönkreteszi a maga és a mások életét, és lop-csal-hazudik? Tudja, néha azért szeretném elmondani embereknek, hogy időnként tudatmódosítok, hogy vakarásszam ezt az előítélethalmazt a fejekben... főleg, mert én felnőttem ezzel a bebetonozott halmazzal a fejemben, úgyhogy nagyon jól ismerem... |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Cauld: én is írnék valami szép dícséretet, de Narcissos olyan szépen megfogalmazta, hogy én csak helyeselni tudok! |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | If you say, "Would there were no wine" because of the drunkards, then you must say, going on by degrees, "Would there were no steel," because of the murderers, "Would there were no night," because of the thieves, "Would there were no light," because of the informers, and "Would there were no women," because of adultery. -- St. John Chrysostom, "Homilies," circa 388
The only freedom which counts is the freedom to do what some other people think to be wrong. There is no point in demanding freedom to do that which all will applaud. -- Lord Hailsham, former Chief Justice, "The Dilemma of Democracy"
A great deal of intelligence can be invested in ignorance when the need for illusion is deep. -- Saul Bellow
Those, who would give up essential liberty to purchase a little temporary safety, deserve neither liberty nor safety. -- Ben Franklin
In any civilized society, it is every citizen's responsibility to obey just laws. But at the same time, it is every citizen's responsibility to disobey unjust laws. -- Martin Luther King Jr.
The spirit of resistance to government is so valuable on certain occasions that I wish it to be always kept alive. -- Thomas Jefferson
http://www.pdxnorml.org/quotes.html |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Tudjátok, én a Deep Dishen valami nagyon magas fokú boldogságba estem. Aki ott volt az biztos tudja, hogy a buli közepén volt egy időszak (1-2óra, de nem tudom pontosan), amikor lezárták a lépcsőt és felfelé nem engedtek embereket. Mi viszont fent voltunk az erkélyen és hát ha pisilni kell, nincs mit tenni, le kell menni. Hát én lementem. Visszafelé próbálkoztam a lépcső jobb oldalán, de semmit nem haladt a sor. Aztán középre mentem, de onnan gyorsan át is mentem a bal oldalra, mert 3 iszonyat durván bunkó ember dőlöngélt a tömegben. Szóval kb fél óra alatt átküzdöttem magamat a bal oldalra és feljutottam a lépcső első fokára. Még kb negyed óra telt el és kezdett átjárni a reményvesztettség, mert már levegőt is alig kaptam. És ekkor hűvös fuvallatot éreztem a nyakamon. Hátranéztem és egy aranyos srác fújta a nyakamat. Nagyon jól esett és viszonoztam is. Ezután a srác azt mondta fogjam meg erősen a kezét és felvisz. Nyújtotta a kezét és én úgy megszorítottam, hogy semmi nem választhatott volna szét minket. Félre lökte a tömeget és húzott felfelé, én pedig amilyen gyorsan csak tudtam mentem utána, mielőtt még a tömeg ismét összezáródik. Felértünk a biztonságiőrökhöz és felengedtek, mert a srác pincér volt fent. Mikor kiértünk elengedte a kezemet. Nem akartam elengedni.:) Megmentett. Utánamentem, hogy megköszönjem, de ő csak mosolyogva legyintett, amolyan "nem kell megköszönnöd" arccal. Le sem tudom írni, hogy mit éreztem. Mintha a herceg jött volna értem.:)) Nem sokkal később még egyszer összefutottunk egy pillanatra és rámmosolygott, de aztán láttam, hogy annyira pörög, hogy nem igazán figyel a dolgokra. Persze ezzel én is így voltam. A lényeg az, hogy ez az igazán szép. Nem is beszéltünk, nem is tudom kicsoda, de esküszöm, hogy soha nem felejtem el! Volt már velem is persze sokszor olyan, hogy megtapasztaltam a feltétlen segítséget ilyen bulin és tudom, hogy a tömeg nagy része csak mosolyog és szívesen beszélget a másikkal, vagy kérés nélkül segít, de ez más volt. Ott a lépcsőn senkinek semmi reménye nem volt, hogy feljuthat, amíg ott vannak a biztonságiak és senki nem értette, hogy miért. Mindenki csak nyugtatni tudta a másikat.
Hát, bocsi ha sokat írtam, de nekem ez annyira fontos, le akartam írni. Veletek volt már hasonló? Úgy értem, éreztetek e már ilyet, hogy valami mindent kitöröl és annyira boldogok vagytok, hogy azt semmi nem zavarhatja meg? |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | "[In] my era everybody smoked and everybody drank and there was no drug use."
-- Current DEA Chief Thomas Constantine, July 1, 1998 |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Tudjátok milyen bonyolult felkúszni háton egy ágyra mikor úgyérzed, hogy függőlegesen mászol felfelé? Elárulom: nehéz!:) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | És Cellux, ha a a robotokat keresed, akiket a társadalmunk beidomított, és akik képtelenek az önálló gondolkodásra, akkor csak a közösségi érintkezésben telálhatod meg őket. Ha egy bármilyen embert magára hagysz, vagy valami modoton dolgot csinál, mint például a megszokott gyaloglás a megszokott útvonalon, akkor visszaoldódik az ember, és előtűnhet az önálló ember. Én például ezért szeretek embereket leszólítani az utcán. Ezt például szeretem Budapestben: ha egyedül vagyok, és megyek valahová, akkor minden sarkon megállítok valakit, hogy merre kell menni. Gyakran még akkor is, ha tudom az utat. Ha meglepem a magába merültségben, visszalépve az álarcokból és a közösségi elvárások kulturálisan meghatározott mátrixából, és engem sem ismer, gyakran egyszerűen nem veszik fel a kulturális álarcot, hiszen minek: nem is ismerjük egymást, és a beszélgetésünknek semmilyen elvárásnak nem kell megfelelnie. És csak kettesben vagyunk, a forgatagban nincsenek ismerősök, akik láthatnának minket, és így fél perc erejéig el lehet beszélgetni egy érző emberrel, aki nem próbál megfelelni másnak, mint saját emberi létének: az élet kiáradásának. Ilyenkor néha egyszerűen nincsen jelen az az életfélelem, ami miatt némely emberek egész egzisztenciájukat a kábulat jegyében és a közösségi együttlét élettagadó kompomisszumaiban építik fel. Az a trükkje a dolognak, hogy ha én nem kezdeményezek egy játszmát a stílusommal, akkor gyakran az illető járókelő is megfeledkezik róla. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Csak annyit akartam mondani, hogy vannak dolgok, amiktől az agy nem képes elvonatkoztatni. Ezt az akadályt kell túlszárnyalni. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | A vágy titokzatos trágya. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Ellenzem. 1. a cset minden, csak nem biztonsagos 2. elveszne a csaladias hangulat 3. tok felesleges; amit cseten lehet beszelni, azt itt is lehet 4. egyszeruen utalom a csetet (meg irct meg mircet meg sircet met *ircet) Meg kulonbenis, mijafrancnak?! Nem a szkriptekkel van gond, 5 perc alatt ossze lehet dobni 1 ircszervert linux alatt, inkabb az egesznek a stilusaval vagy micsodajaval... mind1, lenyeg, hogy hatarozottan LNzM.
maaf, aki ellenzek
|
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | Én ezt az egészségkárosítás-dolgot egyébként sem értem. A pszilocibint, az LSD-t vagy az N,N-DMT-t elég alaposan megvizsgáltuk. Nem kell találgatásokba bocsátkozni a hatásaikat illetően. Mindennek van káros hatása. A kérdés az, hogy milyen arányúak az esetleges károk a hasznokhoz viszonyítva. És hát az LSD vagy a pszilocibin egészségkárosító hatásáról elég sokmindent tudunk. Fizikai tekintetben nem összehasonlíthatóak például az algopirinnel vagy az aszpirinnel. Főleg az LSD. Nem is tudom, hogy van-e még egyáltalán olyan anyag az orvoslásban valaha használt anyagok között, amiben a halálos dózis és a terápiás dózis aránya ilyen nagy lenne. És a sokezer LSD-terápiás alkalom megmutatta, hogy a megfelelő módon való használat nem jár olyan veszélyekkel, ami igazolná a prohibíciót. A nem-rendeltetésszerű használat tekintetében nem áll rosszabbul, mint a konyhakés. Tudjátok, hány embert ölnek meg évente konyhakéssel? Abuse is no argument against proper use. Sőt... Ha a prohibícióról van szó, akkor éppenhogy a jogi státusz nehezíti meg a rendeltetésszerű használatot, és a közhangulat akár odáig fajulhat, hogy magát a felvilágosítást támadja, és ezzel csak a nem-rendeltetésszerű használatból adódó veszélyek tüzére önti az olajat...
A közúti közlekedés esetében megkérdőjelezhető a kár/haszon ítélet. Vagy a hegymászás esetében. Vagy az élsportok esetében. De hogy az enteogének használatának káros hatásait olyan mértékűnek ítéljük, hogy szinte meg sem hallgatjuk azok véleményét, akik a globális spirituális válság egy lehetséges gyógyító eszközének tekintik ezeket az anyagokat...?! Az automatikusan öngerjesztő kulturális ellaposodás rabszolgáivá leszünk, minden spirituális érzékenységet és felnőtt önállóságot nélkülöző, a fogyasztói értékrendet istenítő kába húsmasszákká változunk, és a drog-ellenes propaganda még azt az arcátlan csúsztatást is képes belemosni az emberek agyába, amiben az enteogéneket éppen a kábító hatású, függőséget okozó drogokkal mossa össze, mint az etanol, a heroin vagy a nikotin?! Elmondhatjuk akár ezerszer is, hogy az LSD vagy a pszilocibin nem alkalmas feltétel nélküli élvezet előidézésére, és hogy az élmény éppen az eszméletről szól, nem pedig a kábulatról. Elmondhatjuk, hogy aki az élvezetet keresi, az hamar más drogokat talál magának, mert az enteogén élményben bizony gyakran nagyon kendőzetlenül szembesül az ember saját életével és a külvilággal való kapcsolatával, olyan mély szinten, ahol már nincsen lehetőség a hétköznapi közösségi játszmák és önbecsapások mögé rejtőzni. És mégis képesek emberek a "kábítószernek minősülő anyag" jogi kategóriája alapján gondolkodni a dologról, és azt hinni, hogy a pszichedelikus élmény a kábító hatású drogokhoz hasonlóan valamiféle andalító vagy kábító menekülésre ad lehetőséget...
A kábulat nemcsak az én ellenségem, hanem az élet ellensége. És az emberek továbbra is a pihe-puha kábulatot választják, és ha mégis megpróbálnak kitörni, akkor a kábulat-elvű önműködő és lelketlen kulturális rendszer még azt is képes elhitetni velük, hogy az eszmélet egyik legígéretesebb eszköze valójában éppen azt a kábulatot képviseli, amiből fel akarják rázni magukat és az embertársaikat?! Micsoda ördögi szellemiség!
És Cellux, hát persze, hogy érző emberek, akik küszködnek a maguk gondjaival. De a keretek, amikben ezt megélik, erősen beszűkítettek a reklámok, a propaganda és a haszonelvő kulturálisság öngerjesztő sikátorának falai által. Soha senki nem fogja valóban a kábulatot és a halált akarni, mert legbelül mindenki az élet kiáradásának megvalósulása. A felszíni illúziókba ragadt tudatiság éppenhogy annak az embernek az ellensége, aki megéli azt. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | | |  |  |  | | | | I ain't goin' over the wall. |
| |  |  |  |

|