 |
Legfrissebb hozzászólások (122021 - 122120)
 | |  | | | | |  | |  | | | Magor embernek magor magot! :-)
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | "próbálom a filozófiát beépíteni az életembe"
na ez az, amit én soha nem csináltam. nem is ajánlom senkinek.
első lépés: meggyőződni arról, hogy a probléma tényleg bennünk van-e. ha kint van, akkor megnézni, tudunk-e valamit tenni azért, hogy a helyzet megváltozzon. ha tudunk, tegyük meg (már persze ha a probléma zavar bennünket annyira, hogy meg akarjuk oldani). ha nem tudunk tenni ellene, akkor úgysincs menekvés.
ha a probléma belül van, akkor arra kell erőfeszítést tenni, hogy feltérképezzük a probléma természetét. mivel az ember problémái folytonosan kifejeződésre jutnak az ember életében, elég megfigyelni magunkat, és a pszichológiai szituációkat, amikbe keveredünk. előbb-utóbb fel fogjuk ismerni a loopot. ehhez elsősorban őszinteség kell (nem szabad elhazudnunk magunk előtt a problémák létezését), meg türelem, bizalom abban, hogy az élet előbb-utóbb kiköpüli a neurózisainkat.
ez a folyamat a probléma körvonalazódásához vezet, egyre mélyebben és pontosabban látjuk, és ezért egyre jobban szenvedünk is tőle. aztán ahogy ez a szenvedés fokozódik, egyre erősebb lesz bennünk a vágy, hogy megoldjuk valahogy. és ami itt jön, azt nem tudom, hogy működik, de van benne valami határozottan mágikus elem: a probléma egyszer csak megoldódik. :-)
jó, mi?
de a filozófia csak arra jó, hogy ideiglenesen elmenekülhessünk a problémák elől. szerintem.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Biga: az lehet, hogy Biga-a-keresztény tud szép definíciót leírni a szeretetről de ez úgy tűnik ebben ki is merül. Ha igaz lenne amit leírsz, akkor feltétel nélkül használnád, hiszen feltétel nélküli, mindenkire aki körülvesz, tehát saját magadra is, tehát nem lenne Biga-a-panaszkodós-és-magányos. Ha meggyőződéssel tudsz ilyen szépeket írni, akkor akár szeretheted is a körbenjárásodat.
Wywern:
Irigykedni a leglogikátlanabb dolog a világon, ha elfogadod, hogy mindenik egy. Én most azzal foglalkozom, hogy Nomadban, akiben már nincsenek belső ellentmondások, eloldozzam az összes csomót, ami összeköti ezzel a kerékkel. Te dolgozz a saját:) életeden, hiszen neked az a lényeges. Sokat segíthet, ha szentnek tartod az életedet, különlegesnek, és kiválasztottnak, hiszen az is (de ez ne okozzon felsőbbrendűségi komnplexust, hiszen mindenki másnak is egy másik különleges élete van). Egyik sem több, jobb magasabb rendű vagy akármi mint a másik. Ha úgy érzed irígykedned kell, akkor csinálsd(ez "véletlen") azt, mint a másik ember, előbb-utóbb rájössz (mikor neked nem működött), hogy semmi értelme, és nem fogsz többen irigykedni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ajtóablak: igen, mindenhol ezt hallom vissza, akármit is olvasok. Nagy segítség ez, ha valaki befogadja. Nagy segítség az élethez. Csak én még nem tudtam kiölni magamból a kételyt, hogy ez a nagy elfogadás, az elvárások hiánya, a történések mosolygó elfogadása egyfajta defetizmus, önámítás, fej a homokba. Persze, ha ettől boldog lennék, akkor meg mit parázok... No a lényeg az, hogy már nagyon régóta próbálom ezt a filozófiát beépíteni az életembe. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | " lehet, hogy az eléggé megvilágosodott embernek már "csak" szórakozásra van az LSD?"
Nem. Eléggé "megvilágosodott" embernek Minden már csak szórakozásra van, hiszen minden ami történik az emberrel, egyszerű rátekertedés arra, hogy az történik VELED(M). Ha minden dologban felismered az egó ragszkodását, és hogy ez mennyire felesleges, ez vicces lesz, nevetés formájában felszabadul energia, és az ember továbbgördül(het). |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | irigyellek benneteket, kvazi egy belyeggel elvagytok amig teljesen szet nem málik?! :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | biztos lesz aki tudja a kemiai magyarazatat is es elonti a topicot tudomannyal, de a gyakorlat azt mutatja, h az amfetaminok nem fustolhetoek el hatasosan, ezert is talaltak ki az ice-t, pl.. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hát egen, egy ideje sejtem már, hogy ha lehet ilyen bután általánosítani, a fiúknak valahogy még nehezebben emészthető, kezelhető, gyakorolható, tudomisénmi ez a szerelem/szeretet dolog.... Nekem mondjuk van egy adag önbizalmam, de persze fluktuál, és időnként eléggé alsó állásban tenyészik (a szombati partin pl. úgy éreztem én vagyok a legbénább nő az egész Complexben), szóval van, mikor meg tudom érteni ezt az egész parahalmazt... No, akárhogy is, amiről beszélni akartam, az az, hogy valahogy iszonyatosan sok mém, sztereotípia, vagy egyszerűen csak infó épül belénk életünk során a szeretetről/szerelemről. És az így kialakuló szeretet-viágképünk tele van ellentmondásokkal, irreális képzetekkel, elvárásokkal. Hát szóval, talán ez a problémák egyik gyökere.
Szerintem ez is egy olyan dolog, amit sokkal jobb (lenne) "naívan" megtapasztalni... vagy legalábbis én így gondolom. Azt hiszem én pl. bődületesen naív idealizmussal szemlélem ezt a dolgot (ergó én minden szerelmemről azt reméltem/gondoltam, hogy örökké fog tartani, és hogy all-inclusive) , és akárhány csalódásféle sem tudott megváltoztatni ezügyileg. Ez nekem nyilván egy olyanságom, és talán lehetetlen átadnom nektek, vagy bárkinek... pedig szeretném, mert úgy érzem csak így jó és így jól működik/működhet. Ha nem nyitom ki az ajtót, hogyan jöhetne be rajta valaki? És az sem baj, ha az ember néha (vagy akár sokszor is) hiába nyitja ki az ajtót. Mert mi történhet? Büszkeségünkön csorba esik? Na és?
Biga: mindannak ellenére, hogy én itten örökké monogámiára próbállak bíztatni, az a véleményem, hogy jól tetted, hogy kitártad az ajtót... És remélem, hogy mindig így fogod csinálni. Az csak egy látszat, hogy rosszul csinálod... valójában, szerintem pont jól. Az, hogy hogyan éled meg a csalódást, az egy másik dolog. Azt nem tudom, hogy kéne jól. A csalódásnak az a természete, hogy az ember csalódott. Egy darabig. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | pithon: kösz... így már összeállt a mondat.
Ványa: Zámbó? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nomad, lehet, hogy az eléggé megvilágosodott embernek már "csak" szórakozásra van az LSD? Mert ahogy egy finom birkapörkölt vagy pálinka, az LSD is ilyenkor élvezhető tisztán, érdek nélkül, LSD az LSD-ért? :)
Szórakozni meg, ahogy élni is: jóó? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Biga, nézd mit talált a generátor éppen:
"Sohasem maguk a körülmények szabják meg kedélyállapotunkat, hanem mindig a hozzáállásunk a körülményekhez."
Thorwald Dethlefsen
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | neutrino, azt hiszem, a napokban én is ilyen "mi is a felnőttség?", találjunk rá aktuális definíciókat - hangulatban vagyok :)
és az egyik definíció szerintem is a "szubjektummá" válás, amikor az ember kinövi a szülei által adott kereteket és saját világképe van. És a felnőttségnek sok-sok aspektusa, definíciója van, pl: felnőtt az, aki jól bírja az ambivalenciát. Más világkép máshogy foglalja szavakba, vagy más oldalát hangsúlyozza, és az üresség meg a szubjektum lehet ugyanaz is. És akkor nincs más dolgunk, mint csodálni?
Siphersnek, a szavak szerelmesének:
szerinted az a valami, amire Nomad használja az alázat szót, meg az, amire te, az azonos? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nomad, Cell: azt hiszem, én is valami hasonlón megyek keresztül. Irigyellek Titeket kicsit, mert én még nem látom ennek a végét, csak sejtem hogy van ennek vége is... Jó olvasni a soraitokat. Köszönöm. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hmm... Kerub, mesélhetnél arról, milyen érzés elveszteni a fonalat, és hogy lehet a helyes utat megtalálni.
Mert az én zsákutcámból sajnos nem találok ki, és egyre erősödik az az érzésem, hogy körbenjárok (hogy Biga szavaival éljek). Nem is tudom, hogy zsákutcának kéne nevezni... Valahogy azt hittem, hogy úgy fogom észrevenni, hogy "felnőtté" váltam, hogy megállapodtam magammal, és a világról is pontos is képem lesz, most teljesen mindegy, hogy mi, a lényeg, hogy elfogadok valamit és ennek jegyében folytatom a dolgaimat. Ellenben az történt, hogy azt hiszem felnőtté váltam ugyan, de - hogy visszautaljak az eredeti téma címére -, egy jó nagy adag semmi érzésével próbálok megbirkózni. Közelítettem tiszta fejjel, aztán átmentem a "túloldalra", onnan is vizsgálódtam, és ahelyett, hogy valami kézzelfogható, nevén nevezhető kialakult volna, itt maradt egy nagy üresség. Megélhet-e így az ember, mindenféle támpont nélkül? Most már azt sem tudom, mit élek meg. Vannak fraktálok, istenek, atomok és világegyetem, de mégis, én is vagyok és ez olyan fontos számomra. Én lehet, hogy fordítva sültem el? Ahelyett, hogy a hosszú út után levetkőztem volna az egómat, és megszabadultam volna, ehelyett egyre inkább ragaszkodok az én kis egyéni szubjektumomhoz és az így megélt érzésekhez. Az éjszakában rám boruló csillagos ég még mindig lenyűgőző hatással van rám, de már nem azon gondolkozok, hogy ki alkotta vagy valaha is elérem-e a fény sebességét túllépve a szomszéd galaxist... hanem egyszerűen csak magam vagyok a mindenséggel.
Jaj, bocsi. Így az éjszakában bent elmélkedek és elkalandoztam, és az is lehet, hogy ez már egy más témakör lenne, de ez most úgy kijött belőlem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Biga, tán sose olvastam ilyen nekem tetszőn összefoglalva azt, amit a kereszténységben szépnek tartok, mint amit írtál. A mai hited is jóféle, nem? :)
Gén, tapasztalatod szerint ("mi lett volna, ha") a visszaútnál a szerepek, klisék rétegei hogyan nem pakolódtak volna vissza? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Magyar Narancs: Meséljen akkor az ezotéria ellen folytatott többfrontos harcáról. Mit csinál a Tényeket Tisztelők Társaságának elnökségi tagjaként?
Vágó István: Kiléptem. Azért, mert magamra hagytak az X-aknákkal. Azt hittem, hogy ez a műsor a Tényeket Tisztelők Társasága eddigi tevékenységének a koronája lesz. A világon még soha nem volt olyan televízióműsor, amelyben a tudomány összecsaphatott az ezotériával. A Tényeket Tisztelők Társasága azonban kiállt mögülem, valószínűleg azért, mert egyik legkitűnőbb tagja, akit most nem szeretnék megnevezni, egy adásban alulmaradt egy auralátóval szemben. Nem jól érvelt. Utána ő feljelentett minket a Magyar Tudományos Akadémiánál, mondván: nem lehet ilyen közös műsort csinálni az ezoterikusokkal. A műsor aztán meg is szűnt. Úgyhogy a Tényeket Tisztelők Társaságának a tevékenysége újra abból áll, hogy egy évben egyszer Székesfehérváron összejönnek, és egymás vállára borulva zokognak. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nekem nagyon kell, hogy legyen, akivel "kikommunikálhatom" a legbelső gondolataimat. Mert előfordul, hogy más olyan dologra világít rá, amit saját gondolati gubancaim miatt nem észlelek, holott előttem van.
Az, hogy valaki megérti-e, amit gondolok és szavakba öntök intuíció és nyitottság kérdése. A megértés persze nem jelent feltétlen egyetértést. Ezért is jó beszélgetni.
(Jó ez a "szavakba öntöm" kifejezés. Elképzelem, ahogy a gondolataim egy-egy öntőformába csurrannak mint olvadt ólom, és rakosgatok, hogy végül a sok kis katonám variációja kiadja a legpontosabb értelmet... nem mindig sikerül tán? :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | aiona: kb én is így vagyok ezzel. ahhoz hogy valakinek át tudjam adni azt amit akarok - gondolok itt most mindenféle spirituális vonatkozású dologra -, ahhoz az kell, hogy legyünk annyira közel egymáshoz, hogy ismerjen annyira, hogy tudja mit akarok én kifejezni azokkal a szavakkal, azokkal a gesztusokkal, akkor és ott. hogy ne csak a szavakat lássa, hanem egyben lássa, azok a szavak tőlem származnak.
persze enélkül is lehet kommunikálni. csak így mégis jobb. teljesen persze sosem tudom átadni amit akarok(szavakkal legalábbis biztos nem), de van ez így.
nagyon érdekes ez az egész verbális kommunikáció dolog. a "bizalmon" alapszik (kezdetben). |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Az ígynek mindig is egyetlen lényege volt. Az Így. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | igen, a végefelé a csukott szemmel való hallucinációk azok nagyon finomak. az a tök jó, amikor elkezded te irányítani, egyfajta TÁ lesz belőle. nálam úgy működik, hogy mikor becsukom a szemem, és látom azt amit csukott szemmel látni szokás, akkor azt mondom, hogy na, felhők, húzódjatok el!
és akkor a felhők elhúzódnak a horizontról, és látok mindent ami jó, meg nem annyira az.
Kérdés:
mennyi annak a valószínűsége, avagy előfordulhat-e az, hogy a porrá zúzott ecstasy(vagy annak eladott ilyesmi anyag) cigiben történő elszívásakor az égés során olyan termékek keletkeznek, amiknek a füstjét belélegezve komoly problémák lehetnek? van annak (reális) esélye, hogy orálisan nincs semmi baj vele, füstölve viszont bibis? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egyébként is... Már megint ez a globáál-internacionáál-balliberáál hozzáállás... Miért nem inkább a lokáál-nacionáál-jópolgáál belföldi piac-támogatás? Hm? Biztos lehet jó magyar kendermagot szerezni, ha egy kicsit körbeérdeklődik az ember. (Persze nem a DAATH fórumán érdeklődik!)
Támogasd a hazait,
Külországnak nincs profit!
Hujju-jujju-hujjuju!
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | mi bajod volt a karácsonyfás ötlettel?
szerintem qrvajó. : D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem legfőképp a Németalföldről érkező csomagocskák címzettjeit veszik górcső alá!?
Vagy nem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az volt az igazán para, hogy srác szombaton a goán benézte a rendőröket, persze nem igazán hittük el neki, hogy ott vannak és persze igazunk is volt, de azért para, ha vki ilyet mond a buli közepén.
Egyébként a legjobb story amit hallottam, azt egy srác mondta a kék-pontnál. Buszmegállót látott a tömeg közepére.:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Szerintem az alapján buknak le, hogy magot rendelnek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Akkor úgy kérdezem, hogy mi alapján buknak le a mag rendelők? Parafenoméneket alkalmaznak a magyar postán, vagy azért, mert a zacskóra rá van írva, hogy FŰ, meg egy kurvanagy kender van rányomtatva...? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Tudjátok a legjobb az, amikor a party végén már kezdesz fáradni, ledőlsz és becsukod a szemed. Én most szombaton a goán arra flasheltem, hogy otthon ülök a szobámban és narancsot hámozok. De nem tudtam beleharapni, mert mikor beleharaptam volna, elkezdtem gondolkodni, hogy én az előbb még em itt voltam és egyébként is honnan szól a zene. Kellemes volt.
És persze vibráltak az emberek, és fogalmam se volt, hogy mikor volt nyitva a szemem és mikor volt csukva, így is úgy is érdekes dolgokat láttam.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nomad, írtad nem tudom, mi is igazából a szeretet. Nos, az lehet, hogy nem tudom megélni az életemben, de azért elképzelésem van róla.
Az a szeretet, ami feltétel, korlátozás és szükség nélkül való.
Azért feltétel nélküli, mert semmi sem kell a kifejezéséhez. Nem kér semmit viszonzásképpen és nem von meg semmit megtorlásként. Nem ismer határt, akadályt és véget, mert örökké tart.
Azért szükség nélküli, mert nem törekszik olyasmire, amit ne önklnt adnának. Semmit sem akar megtartani, és nem akarja, hogy megtartsák. Nem akar semmit adni, és nem igényli, hogy örömmel fogadják.
A szeretet szabad, mert a szabadság Isten lényege, és a szeretet a kifejezésre jutatott Isten. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | én balga hitetlen meg még sírtam is miatta... : ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Meg kell, hogy jegyezzem, hogy a bölcsesség szó igen érdekes természetű. Mindenkinek más a bölcsesség. Nekem is vannak életbölcsességeim, de még nem mondtam el őket senkinek, mert még nem találtam olyat, aki érdemes lenne rá, hogy elmondjam, vagyis, még nem találtam olyat, aki annyira közel állna hozzám, hogy értsen engem. Ti hogy vagytok ezzel? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ó, a fenébe, most olvasom...
biga, nem még, és én is csak a legközelebbi alkalommal, ha megyek adom oda Cauldfieldnek (ha még ott lesz), merthogy nics elfelejtve, és ájemszóveriszorri. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | bár az is kérdés, hogy ha termelsz, akkor kinek? neked tetszőt, vagy piacra? az utóbbinál kompromisszum hegyek jönnek, és a felhígulás, bár ha valaki jó, az nem "kurvul" el attól, hogy slágeres lesz... akkor meg mimek izgulni, hogy "jaj istenem, milyen gáz hogy nekem tetszik ez vagy az, és többezer másiknak is?" vagy sznobizmussá silányítani... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | cellux:
mint az Avalonban, mondjuk?
tanulságos film...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Cica: nem akartalak magyarázkodásra késztetni, inkább csak kicsit felvidítani, de amúgy értem mire gondolsz. Most mindenáron akartam valamit írni, de elfelejtettem. Pedig még nem is kaptam meg a betévő jointomat. Most éppen megmagyarázhatatlanul éppen jól érzem magam, de már kezdem szokni ezeket a hullámzásokat, ez nem valami betegség egyébként ? :-)
A bölcsességgenerátorunk ismét formában van:
"Az a probléma, ahogy a problémát látjuk." |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | végülis így is értelmezhetjük, hiszen a belőle kisarjadó örökzöld szemet, lelket gyönyörködtető és fenséges nyugalmat áraszt. mivel pedig lelket gyönyörködtet -> pszicho-ra aktív -> pszichoaktív :)
najó lelövöm magam |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Cellux, Te honnan szeretnél kijutni?
Biga, egyébként utálok panaszkodni. Csak itt a fórumon a többség olyan szférákban tűnik fel, amiből automatikusan arra következtetek, hogy mások mint az emberek, akikkel nap mint nap találkozom. Afele irányulnak, hogy hogyan közelítsék meg mégjobban a tökéletességet, míg az emberek általában a problémáikkal küszködnek,a cél pedig a problémamentes állapot. Ilyenkor aztán automatikusan előjön belőlem a panaszkodás, talán azért, mert azokhoz hasonlítom magam, akik a fellegekben járnak. Ez hülyén hangzik, de nem tudtam jobban kifejezni.
Egyébként meg igazából olyan vagyok mint a nemrég emlegetett Csernuska, akihez azok a drogosok mennek, akiknek problémáik adódtak a drogfogyasztásból, ő meg levonja a következtetést, hogy szinte mindenkinek problémái lesznek ebből kifolyólag. Hozzám is mindenki panaszokkal jön, én meg levonom azt a következtetést, hogy az emberek tele vannak nyűgökkel és problémaorientált leszek.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A fenyőmag pszichoaktív?
;) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Giggles: most végülis megkaptad a mikulásnapi ajándékot? Jókor jut eszembe, de ha nem, akkor ott van még mindig a teázóban... Vagy már nincs ott? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | regisztrálj egy Siphersh2 nicket is oszt mög van ódva a problema.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Fenyőmagokat fenyőfa alakban, karácsonyi üdvözlőlapként feladni kreatív, egyedi, és szép karácsonyi ötlet. mér lenne ez baj? :) egyébként is a saját készítésű dolgok a legszebbek. sztem tuti örülni fog a címzett :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ne add fel, egyszer úgyis kijutunk... :-)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Cica: én lassan kezdek rájönni, hogy Narz miért ágált úgy a lelkizés ellen, most azért gondold el, milyen reklámot csinálnuk itt a népnek, naplopók, siránkoznak, okoskodnak, megvilágosodnak (kb. hetente), és úgy általánosságban elég szétesettek.
Na jó ígérem, ha kijutok ebből a fekete vízből, optimista írásaimmal is elárasztom a daath-ot, mert hát ugye körforgunk.. De azért Cica, valld be, hogy jól esik másnak néha panaszkodnod? :-) Persze nem muszáj bevallani. Nekem sokszor jólesik. Hidd el, már benned is növekednek azok a felhajtóerők, amik fel fognak újból vinni a csúcsra. Ez a világ rendje. És bármennyit tripezünk, bölcselkedünk, kifog rajtunk ez az egyszerű dolog. Elég paradox ez, hogy még ez is törvényszerű, hogy kifogjon. Ezek vagyunk mi, emberek...
Valaki hozzon pénteken pálinkát! :-)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Naplopó drogos banda...
...vagyunk... :-)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Kurvára nincs kedvem dolgozni, azért olvasom. Amit akarok: valójában a semmi. Ami vonz: a semmi érzete. (Lehet, hogy ezt ebbe a topicba is kéne ?) És ezt itt találom meg.
A többi, ami tűnik valaminek, csak olyan mint egy mocsár. Az ember küszködik benne, kapálódzik, de egyre lejjebb húzza. Viszolygom attól, amivel mostanában ébrenléti óráim 50%-át töltöm. Érzem, hogy húz le a rendszer és húz le az Árnyékom. Próbáltam nem kapálódzni, hogy megnézzem, akkor mi lesz. Hátha alul lesz egy kijárat. Akkor voltam lenn, ahová az Árnyékom vitt, de nem volt lenn kijárat.
Hogy lehet innen kikerülni? A halál kivisz. Aztán az ember újjászületik és ismét a rendszerben találja magát. Az az érzésem, hogy a karmám elől menekülök a rendszerbe. Nem merem vállalni, mert nagyon súlyíosnak tűnik. A "bölcsességeitek a karmám kerítésére vannak kifüggesztve és én kívülsől járom körbe a kerítést és olvasgatom őket.
Remélem nem azért nem veszem észre az ajtót, mert annyira telle van ragasztgatva, hogy nem látszik a kilincs. :)) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Én például elképzelhetetlennek tartom, hogy egyek még LSD-t, mert minek?"
Na, ezt jó volt olvasni...
Új értelmet nyert pl. mindaz amit pár hozzászólással ezelőtt a felelőtlen droghatsználatról írtál... ;-)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Gyerünk emberek, osszátok az észt! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Na jó, de miért nem humánus eljárás a nagydózisú LSD-kezelés az alkoholizmus kezelésében?
["Két hozzászólás vagy témakörnyitás közt több időnek kell eltelnie."... ... ...KELL?! Mi az, hogy kell?!! Nekem senki ember fia ne mondja azt, hogy kell!!!] |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Huh! Köszönöm a sok érdekes hozzászólást, nagyon tetszettek amiket írtatok, úgy érzem értékes gondolatokkal gazdagodtam. Talán most kikerültem egy olyan zsákutcából, amibe több hete kerültem, és azóta sem találtam a kiutat. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Tudom. Csak kurvára nincs kedvem dolgozni, ezért írok annyit :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | 1041: "Na igen! Szal sztem az elektrosokk sem épp humánus eljárás mégis alkalmaz6ó (asszem) az egyén beleegyezésével."
Igen, beleegyezik abba, hogy viszik altatni, mert azt mondták neki, hogy ettől fog meggyógyulni. (ugyanis elaltatják őket előtte és nem emlékeznek) Nekem legalábbis ezt mondta az, akit elektrosokkok sorozatával kezeltek. Nem volt szellemi fogyatékos. Így kezelték, mert egy csalódás érte az életben és ettől kiborult.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hát remélem nálatok most már a pozitív tapasztalatok érése/beérése következik. Sok örömteli érzést kívánok... Nincs annál boldogabb dolog, ha beteljesülnek és egyesülnek a két fél érzései, és annál rosszabb, ha nem illenek össze.
Biga aki most egy parafadugó és ahogy egyre mélyebbre nyomják, annál jobban szeretne felszállni |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Azért, mert a lelki egészségben szerepe van a hozzáállásnak, a hozzáállásban meg szerepe van annak is, amit az ember olvas, vagy ír. Ahogyan mindennek szerepe van benne. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ezek a feliratok úgy igazak, mint általában a költészet. Különböző mértékben hatnak különböző emberekre... Ez a lényeg. Nem univerzális igazságok...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Ha az észlelés kapui tiszták lennének, az ember mindent olyannak látna, amilyen valójában: határtalannak. " William Blake
Na persze. Csak onnantól az ember már nem lenne ember. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Tényleg Siphersh, magyarázd már meg, minek is beszélünk mi egyáltalán ezekről a dolgokról? :-)
Vagy tartsunk közvélemény-kutatást: jelezze, aki szerint van értelme Siphershnek papolnia.
(Szerintem van, de végül is gőzöm nincs, hogy miért. Valamiért jobbnak tűnik, ha papol, mint ha csöndben marad.)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | bt,nomad:
"A New Way to Say Hooray - So! You take let us assume a third toke; long and slow. You vaporise and you take it in and in and in... and there is a sound like the crumpling of a plastic bread wrapper or the crackling of flame and a tone. A mmmmmmmmmmmmmmmmmm
and there is this....... (Explosion)
There is a cheer. The gnomes have learned a new way to say hooray.
The walls, such they be, are crawling with geometric hallucinations.
Very brightly coloured, very irridescent. Deep sheens and very highly reflective surfaces
everything is machine-like and polished and throbbing with energy but that is not what immediately arrests my attention. What arrests my attention is the fact that this space is inhabited.
And so like jewelled self dribbling basketballs these things come running forward and what they are doing with this visible language that they create is they are making gifts! They are making gifts for you and they will say ... {wuߤú#&@đűĐ[íüđőÍ÷äđöĐ}"
Terence McKenna
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nomad bazmeg, ez kurvajóóóó!!! :-)
(Olyan mintha egy másik felem szólna magamhoz általad.)
Ugyanez nálam: asszem, mostanáig az elfogadás iránti vágy motivált mindent. Hogy szeressenek. De a környezetem - úgy éreztem - nem fogadna el olyannak, amilyen vagyok, és ezért elképesztő parába vertem magam azzal, hogy megpróbáltam a saját igényeim helyett a környezetem igényeit kielégíteni.
És most találtam egy lányt, aki teljesen elfogad olyannak, amilyen vagyok, és ami a legfaszább: azokat a dolgokat, amiket én magamban negatívnak tekintettem és nem engedtem előjönni, ha félve előengedem magamból és megmutatom, akkor ő átöleli őket, és tetszik neki, azt mondja, ez tökjó. És nem csak viccből, hanem mintha tényleg értékelné azokat, és ezért mellette szépen lassan megengedhetem magamnak, hogy tényleg az legyek, aki vagyok, mert az olyanságom, amitől eddig féltem és tartottam, lám, értékké vált valaki más számára.
Ez valami hihetetlenül felszabadító dolog, és az egésznek még csak az elején vagyunk. Együtt tanulás, együtt fejlődés, talán még együtt megvilágosodás is. Ámulok-bámulok. :-)
Azt kimondani, hogy "szeretlek", nem szabad addig, amíg tényleg úgy nem érzed. Ez komoly dolog, és a szerelem tényleg létezik, amikor megjön, akkor belül érzed, nem lehet rá azt mondani, hogy nincs ott, mert a tested is meg minden részt vesz benne. Egyértelmű. És akkor, ott kimondhatod, mert érzed, hogy tényleg, hogy nem hazudsz vele. És ha így mondod ki, az olyan, mintha lepecsételnél valamit: a szónak ereje lesz és a kimondásával bevállalod az egészet, mindenestül.
Respect.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ha ezt valóban(hihi) be tudnád látni, akkor már nem lenne szükség az alázatra. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Mindíg szigorú voltam önmagamhoz és másokkal kapcsolatban is. Ez rengeteg feszültséget okozott, olyannyira, hogy az erőszak lett az életem központi témája. Az hogy gyűlölöm magamat, és másokat és meg kell próbálnom mindenkit, de legalább is minnél több embert ugyanolyan nyomorulttá tenni. Közben persze kűzdöttem ez ellen, és az egész életem egy nagy körforgás volt, mert a feszültségből erőszak lett, az erőszakból elfolytás, abból megint feszültség. Közben meg voltam róla győződve, hogy ÉN vagyok a különleges, a világ középontja. Sokszor voltam szerelmes, mert elég volt egy mosoly egy érintés, a puszta szépség, hogy úgy érezzem mégis elfogadnak, bár magamat soha nem fogadtam el, ezért úgy gondoltam, hogy nekem nem is azért kell majd egy társ, mert mindenfélét lehet együtt csinálni, hanem hogy megmagyarázza, hogy elfogadhatom magam, ha ő(bárki) szeret, akár magamat is szerethetem. Alig több mint egy éve volt először, hogy meg mertem mondani valakinek, hogy szeretem, de nem lett semmi, mert azt vártam, hogy majd egy egyszerű szó kimondásától jobb lesz, de csak egy gátlás tünt el(hogy kimondhatok egy egyszerű szót:). Rájöttem, hogy itt az ideje, szeretnem magamat is, különben nagyon unalmas és sivár lesz az egész életem, és mivel már volt gyötrelmes, unalmas és sivár, akár válthatok is. Azért féltem szeretni magam, mert nem vagyok tökéletes, és úgy gondoltam, hogy attól csak elbíznám magam. Párkapcsolatom még soha nem volt, minden ilyen kezdeményezésem elsorvadt, mivel nem birtam magamat adni, előbb - utóbb úgy döntöttem, hogy ezt minek folytatni, hagyjuk abba, amit el sem kezdtünk (összesen két ilyen volt, és mind a kettő egy hónapon belül véget ért). Soha nem mondtam senkire, hogy hozzám tartozik, hogy a barátnőm, partnerem, szerelmem akármim, mert közben féltem a ragaszkodástól is, ezért aztán egyáltalán nem meglepő, hogy vége lett a kapcsolataimnak (azt vártam, hogy majd ő azt mondja szeret, és utána már én is gondolhatok ilyesmire). Természetesen ehhez még hozzá jözz a szexuális gátlásosság, és hogy én ezt bűnnek tekintettem(amire azért nagyon vágytam), és hogy tapasztalatlanság is milyen nevetséges, mert az erőszak a pusztulást segíti elő, és a semmi felé tart, ami tökéletes, de ÉN hogy lehetnék része egy egyészre való törekvésnek? Nehéz volt ezt is elfogadni és csak néhány hónapja sikerült. Most már szerencsére eldobtam az összes ilyen baromságomat. Még meg kell tapasztalnom az igazi, teljes harmonikus szerelmet, mert azt még nem tettem meg, de ez is csak egy eszköz lesz, hogy rájöjjek hogy ez ugyanaz mint bármi más. Nem fogok ezzel problémákat csinálni, keresni az igazit stb. Egy megfelelő pillanatban egyszerűen belenézek a szemébe és kész. Miután ezt kitapasztaltam már nem lesz semmi feladatom, legfeljebb, hogy a karmikus kerék lecsípje a testnek nevezett cselekvőnyúlványomat. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Erre fent:
Kezdem úgy érezni hogy az ember bölcsességének mértéke, az ember tanácstalansága. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az alázat és az önhittség nem egy érem két oldala, mert az alázat egyszerűen csak az önhittség hiánya: a lét eredeti természetessége. Az élet maga.
Az önhittség egyszerűen csak az önmaga ellen fordult lét. Az önemésztés. A halál. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Előre is hálás köszönet érte! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nembaj, előbb-utóbb kinövi mindenki.
Cellux, Siphers ha elkezdenélek győzködni, akkor nyilván tévúton járnék, csak azért írok, mert unatkozom a munkahelyemen, és jólesik írni.
Túloldalról hogy lehetne beszélni?:)
Pokol? az csak egy tükör, és vajon mit lát(t)ok benne? törjétek csak össze.
Alázat - önhittség, ez egy érem két oldala, de kell e ez az érem? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Na igen! Szal sztem az elektrosokk sem épp humánus eljárás mégis alkalmaz6ó (asszem) az egyén beleegyezésével.
Az LSDt is lehetne ennek a mintájára alkalmaz6óvá tenni, ez nem jelnti azt hogy legalizálják ugye. (bár az se lenne utolsó, DE maradjunk témánál). Elvégre szerintem ha bevált gyógymód és az emberek gyógyulását szolgálja akkor mi alapján tiltják be? Rossz ez a rendszer. Mikor olyan dolgok mint az alkohol meg a cigaretta (ami ugye károsít) szabad felhasználás alá esnek, és azok a dolgok amikkel meg segíteni gyógyítani lehetne tilalmas...áááá
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Csak az az igazi alázat, ami öntudatlan szvsz.
A másik alázat gyakoribb: "Egész életét lehajtott fejjel és másnak alárendelve éli le, de mondj csak neki egy jó szót az alázatáról, elfordítja a fejét, és végigterül az arcán az önelégült mosoly." :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ez a rabbá válás eléggé túl van dramatizálva. Annak vagy a rabja, amilyen körben forogsz folyamatosan. Én például elképzelhetetlennek tartom, hogy egyek még LSD-t, mert minek? Minden amit meg tudott mutatni, megmutatta. Az, hogy te a munkábajárás-gyereknevelésre vagy rászokva, vagy az LSD-re csak izlésbeli különbség van. Ha csükségét érzed a cselekvésnek, mindenképpen rab vagy, tökmindegy hogy közben mit szedsz vagy nem szedsz. Az élet és a drogok között hihetetlen mély párhuzam van. Mind a kettőt arra kell használni, hogy az ember rájöjjön, hogy mire használja. Az LSD konzervnyitó, nem nirvána. A heroinisták is csak azért "élnek ilyen rosszul" mert túl lusták hozzá, hogy ők szeressenek, és egyszerűen belecsavarodnak az anag puha bársonyosságába, ezáltal csak félig dobják el magukat, és ez nagy karmikus terhet jelent (sosem próbáltam és nem is érdekel, de a leírások alapján szerintem ilyen). Ha valaki az életét nem haználja, hanem az használja őt, akkor ugyanott tart mintha drogozna, és "rászokna". |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sebaj, legalább jól odabasz az önhittségnek. :-)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | cellux: Na igen, tulajdonképpen ilyen egyszerű és mégis mennyire kibaszott nehéz... Pedig már ennek tudatában vagyok vagy 10-15 éve... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Értem én, csak túlságosan kifejező, és túlságosan híján van fogalmi alternatíváknak. Nyelvileg lehetetlenség populárisabb formába hozni ezt a szót, mert ma az a populáris, ami önhittségre és öncélúságra buzdít. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | És a jópofa az, hogy ez nem olyan volt, mint az LSD-pszichoterápia, nem 70-100-150-200 mikrogramm körüli dózisok sok alkalommal, hanem egyetlen alkalom, nagyon alapos pszichoterápiás keretek között 1-másfél milligrammal.
És alapjában véve azért tiltották be, mert aki kábítószert fogyaszt, az az ördöggel cimborál.
Meg azért, mert a kormánypolitika elleni lázadás egy szimbóluma és "szentsége" lett.
Meg azért, mert a tudatlanságból, az egyébirányú félelmekből és a felügyelet nélküli fogyasztásból adódó balesetek számának növekedéséből adódóan egy politikailag viszonylag jól eladható dolog lett a prohibíció.
Egyszerűen azért, mert az LSD-körüli botrány elkerülhetetlennek tűnt, és akkor már a kormány igyekezett a megbotránkozott és nem a botrányos oldalra navigálni magát. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hozzátenném Siphershez, hogy az "alázat" szó kicsit félrevezető lehet: saját tapasztalatom szerint az embernek könnyen negatív asszociációi támadnak, azt gondolhatja, hogy ez (az alázat) rosszabb, mint önmagamat végsőnek, teljesnek és mindent magában foglalónak érezni/gondolni/tudni/tapasztalni.
Pedig nem.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | bt: 1028
Shpongle - new way to say hooooooray aki beszél nem McKenna? Szerintem ezt mondja.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Tegnap volt a Spektrumon egy műsor ami az alkoholizmusról szólt. Látta valaki? Tudom most azt kérdezhetitek hogy hogy jön ez ide: volt benne egy ilyen hogy kezeltük/kezeljük az alkoholfüggőket témázgatás ilyen összefoglalás szerű valami. Ebben volt szó arról hogy (anno mikor még legális volt) kezeltek alkoholfüggő embereket LSDvel. Méghozzá eredményesen, annyira eredményesen hogy a kórteremben azt nyilatkozták hogy akiket elvittek a 13as pavilonba azokat vissza már nem hozták....mert "meggyógyultak". Aztán betiltották az LSDt és nem folytatódtak a kezelések. Viszont fel volt vége egy Arthu King nevű ipse "gyógyulása" fekete-fehér filmre, hogy hogyan zajlott le a tripje ...először semmi aztán a felesége a fényképen elkezdett sétálni... érdekes volt.
Én nem értem hogyha sikeresen használják gyógyászati eljárások alkalmával akkor miért tiltanak be valamit?
Üdv
Dead |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Harcolok. A 'faluradiok' ellen. Illetve harcolnek, ha tudnek. Unom a sz@rkavaro szipirtyokat. Ugy zoldulnek most... be kellene vezetni a kotelezo munkahelyi spangeszt reggel es delben. Attol legalabb megnyugodnek.
maaf, aki mindjart robban
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nomad, írj élményt, olvasni akarok.... :-)
Ja tudom, túl érzelgős meg lelkizős vagyok. De ha elfogadom magam ilyennek, akkor.... akkor ugyanott vagyok :-) Ha tudatosan élem meg, akkor még intenzívebb...
Tudom, értem, vágom, amiket írsz.... Ez a kettőség idegesít egyébként nagyon, és az a szomorú, hogy csak beszívva/betépve ÉRZEM IS amiket mondasz. És ez szar dolog.
Ez a drog, amit most nyomok, a szenvedély drogja és sokkal keményebb mindenféle eddig ismert pszichoaktív szernél.
Biga, akinek épp nagyon hiányzik és bár gyáva, de most nem bánná, ha fejére esne egy tégla |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Siphersh, vágsz, mint a borotva.
De a Csögyam Trungpához képest még mindig semmi vagy. :-)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Kompatibilitási probléma az akármilyen lét vagy valóság önhittsége és alázatossága között van. Ha úgy jelenik meg egy akármilyen megélés vagy lét vagy valóság vagy valóságközeg vagy képzet vagy tudat vagy érzet vagy akármi, hogy "na, ez a legelső, érzem, benne vagyok a végsőben, egy vagyok a legelsővel", akkor ez önhitt valóság. Ez az önhittség mutatkozik az ego önmagába rögzültségében is. Bármely szinten megvalósulhat ez az önhittség. Az alázat pedig az élet, az egészség: mert beengedi magába a mindenkori láthatatlan jelen-nem-lévő alapvető teremtő erejét és teremtő akaratát, és annak megvalósulásává válik. Ez a visszakapcsolódás az Élet Fájának szervezetébe.
És szerintem totál igaza van a Celluxnak. A mindenkori legalapvetőbb-jelenvalónál alapvetőbb dolgokra vonatkozó tudás vagy állítás csak illúzió. A végsőség igényének feladása, az alázat, a megvalósulássá válás: ezek valósak. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "igen, de az EGY Emberen túl ez a kérdéskör értelmét is veszti."
ja, de egyáltalán nem mindegy, hogy merre áll az ember szellemi iránytűje abban a pillanatban, amikor átlépjük azt a határvonalat, ahol az értelem (az elme) abbahagyja a dobozolást és hagy mindent magától megnyilvánulni.
a tantra szerint az embert kezdetben a tudat tigrise vonszolja maga után, aztán a kibontakozás során az ember erőt gyűjt és végül felugrik a tigris hátára. na ezután dől el a sorsa: ha hagyja, hogy a tigris menjen, amerre akar, akkor nyílegyenesen a pokolba jut, míg ha megvan az a tiszta motivációja, ami a tigrist az elme közbenjárása nélkül is "koordinálja", akkor sikerülhet neki átjutni a túlsó partra.
persze ha te már a másik partról beszélsz, akkor mindegy. ;-)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nomad, persze, hogy "értelmét" veszti. De nem veszíti jelentőségét. Az ember legvégső mag-önmagából való lét is akkor egészséges és teljes, ha teljes alázattal megvalósulása láthatatlan alapvetőjének. Persze: nem kell azt mondani, hogy Isten (Atya, Teremtő) létezik, hanem azt mondom, hogy jó keresztény szokás szerint az 'Isten' szót őrizzük meg a 'legvégsőre' való analogikus, allegorikus utalásnak. És ne használjuk az Első Ember vagy Egy Ember megnevezésére, mert az még az emberi megélés része lehet, ami ha végsőnek érzi önmagát, az nem egészséges. Persze, hogy isteni természetű, hiszen az EgyEmber nem más, mint a Teremtő irányában alázatos és megvalódulássá vált Ember. A Krisztusban lévő ember, ahol Krisztus lényegében Isten egy aspektusa: az ember teremtettségében megmutatkozó aspektusa. _Bizonyos éertelemben_ Krisztus ugyanúgy bennünk van, mint ahogyan az igaz ember Krisztusban van, de ez már a bent és kint fogalmainak misztikus értelme.
Vagy az is egy nagyon jó megoldás, ha igyekszünk minél óvatosabban és kevésbé használni azt a szót, ami az emberi létélménynél lapvetőbb dologra próbál utalni. Mint ahogy a buddhisták teszik.
Persze ezt a szóhasználatot én nem úgy tekintem, hogy 'így felel meg a valóságnak', hanem egy elég fontossá válható gyakorlati kérdésnek tekintem: a szóhasználat és a fogalmi tudatosság ugyanis éppúgy szerves része az ember lelki magatartásának, mint bármi más. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | az én esetemben nem volt bűntudatom (inkább az alázat, hála, beteljesülés-érzés, megnyugvás, megérkezés dominált), de olvastam másoknál, hogy nekik volt, és megértettem, hogy ez ugyanaz, csak a másik, kapaszkodós oldalról. azt is megértettem, hogy ez az istenfélelem teljesen jogos és érthető, és meghaladhatatlan.
egy bizonyos megértési/tudatosulási szint alatt az isten szeretete az isten haragjának látszik.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ja és nincs kompatibilitási probléma két ugyanaz között:) ha szerinted van, akkor még nem ugyanaz
"Két hozzászólás vagy témakörnyitás közt több időnek kell eltelnie."
Ez a legviccesdebb daath idézet |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Siphersh: igen, de az EGY Emberen túl ez a kérdéskör értelmét is veszti.
Cellux: Vagy megtapasztalod vagy nem köztes út nincs.:( Ha a megtapasztalásod közben nem jöttél rá, hogy a bűntudat és félelem az egód tulajdonságai, és emiatt nem bűntudatot és fléelmet kell érezned, hanem még inkább szeretetet, akkor próbálkozz tovább. Előbb utóbb bármi sikerül. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ja, egyébként a beikszelés nem kell, csak egyszerűen regisztráció után ugorjon az ember az irányelvekhez. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hú, Nomad, ez nekem (is?) nagyon jól jött most.
Az nagyon ott van, hogy azért bánok úgy más emberekkel, ahogy, mert azt akarom, hogy ők is jól bánjanak velem... Elkerülni a konfliktusokat, közben folyamatos rossz érzéssel járni a földön, mert nem azt mondom és mutatom az embereknek, amit valójában gondolok és érzek, hanem azt, ami - szerintem - számukra a legjobb. És észre se veszem, hogy ezzel tulajdonképpen megalázom az embereket, nem hagyom meg nekik a szabadságot, hogy maguk dönthessék el, mit gondolnak rólam, hazudok folyamatosan, ahelyett, hogy bevállalnám magam és szembenéznék a következményekel (amik aztán esetleg varázslatos módon mégse úgy alakulnának, ahogy elképzeltem).
De ahhoz, hogy ez a dolog (is) kezdjen bennem világossá válni, kellett a szerelem. Jó dolog az, hidd el. :-) Olyan, mint egy lámpás az úton, vagy egy kályha, amihez mindig oda lehet ülni melegedni.
Aztán persze, kinek mi.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én azért merem hinni, hogy nagyrészt csak arról van szó, hogy vannak, akik reflexből nem veszik komolyan a "szabályokat", hiszen 'drogosok vagyunk, mi összetartunk a szabályok ellen, és nem vesszük komolyan azokat...'
Nem egy ember volt már, aki azt hitte például, hogy az 'Irányelvek' azért van, hogy ne kerüljön bűntetőjogi bajba az oldal, és csak valami látszat-dolog. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | BT: Bácsi. Bácsi. Zámbó.... :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szabályt felállítani a bolond is tud - mittomén
Ledönteni viszont csak a bölcs képes - mittom?én? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Lehet, hogy van, aki az Egy Embert Istennek nevezi, de minek szaporítani egy szó jelentéseit. Ráadásul ha az Egy Ember végsőként viselkedik, az csak látszatra jobb, mintha az ego mutatkozik végsőnek. Sőt! Az Egy Ember, vagyis a Krisztus nem is lenne az, ami, ha végsőnek mutatkozna. Szerintem csak a tudat tekinti végsőnek. Mert ugye szívesen látja azt végsőnek, amiről "tapasztalati" emléke van. Ez is csak az ego önhittségének játéka. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Örülök, hogy megkérdezted, akkor csak kíméletlenül:)
Azzal dobálódzol, hogy Isten így, meg Isten úgy, de fogalmad sincs róla mi az a szeretet. Azért van szerinted szükséged a szerelmere, hogy feltétlen szeretetet tudj valaki iránt érezni. Az ego legalapvetőbb természete az akarás, a kapaszkodás, az, hogy MINDENT megpróbál magáracsavarni, hogy ne kelljen látnia, milyen üres. A legtöbb ember úgy él, hogy megpróbálja a TÖBBI ember úgy irányítani, hogy azok jók legyenek hozzá. Ebből például a szerelemmel lehet kiszabadulni, és rácsavarodni a másikra, akkor már nem az ÉN a fontos, hanem először az Ő, aztán, ha kölcsönös lehet a MI. Ne sopánkodj, hanem menj ELŐRE az útadon. Az a bajod, hogy kettészakít, hogy tudod milyen felesleges a KÖRBEN járást célnak tekinteni, de az egód természete ezen az úton menne.
Vagy fogadd el, hogy ez a természeted, és tapasztald meg a saját magad életét úgy, hogy közben nem felejted el szeretni magad azért mert ilyen vagy.
Vagy ismerd el, hogy nincs értelme egy embert preferálni, az összes ugyan az, csak más dolgok miatt nem hiszik ezt el magukról, emiatt felesleges szerelmesnek lenni egybe.
Vagy röhögj egyet az egészen és kezdj el teljesen más irányba menni.
Vagy halj meg.
Vagy akármi.
(Tekintetbe véve, hogy milyen szenvedélyesnek ismerhettelek meg ez alapján a topic alapján, úgysem fogod abbahagyni a szerelem keresését, amíg rá nem jössz mi az, de akkor fogadd el ezt a saját karmikus körödnek, és érezd különlegesnek minden pillanatát)
szerintem én:):):):):):):):):)
Ha gondolod írhatok saját konkrét tapasztalatot is, bár nem hinném, hogy lenne bármi értleme. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Gén: és azt aki hirdetési szándékkal jön a fórumra azt szerinted ez visszatartaná? vagy elgondolkodásra késztetné? Igazság szerint, szvsz aki nagyon reklámozni akar valamit azt nem fogja visszatartani semmi. Max ha rendszeresen kimoderálják, és nem lesz innen "vevője".
Tudom, pont én osztom az igét aki eccer... (mentségemre legyen mondva egyből meggondoltam magam).
Üdv
Dead |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nomad: igaznak tűnik, amit írtál, de azért én emlékszem arra, hogy amikor bennem egyszer felsejlett az Isten (Egy Ember), akkor bizony nagyon durva volt a kontraszt a kis-ego és a teljesség között (átmeneti fázis: az egyik még nem bomlott le, a másik még nem teljesült ki).
Ilyenkor olyan, mintha savat öntöttek volna a kis-egóra, vagy felgyújtották volna: mállik szét, és ez a szétmállás sok esetben úgy tapasztalódik, mint iszonyatos bűntudat, félelem, semmiség érzése ahhoz a teljességhez képest, ami az Isten. (Érzésem szerint ebből a tapasztalatból jön az istenfélelem kifejezés is.)
Egy kicsit prózaibb megközelítésből azt lehetne mondani, hogy ilyenkor kompatibilitási problémák lépnek fel: mintha a test rákapcsolódott volna egy 100000000 wattos reaktorra, és "kicsit" kényelmetlenül érzi magát, mert a 100 watthoz volt hozzászokva. (A hatha jóga értelme, hogy felkészíti a testet a magas energiák vezetésére.)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Szerintem épphogy így volt poén, mert úgy nem lenne kétértelmű, hanem egyszerűen csak hibás. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nomad: ez remek meglátás.
Azért fasza ez az LSD-dolog, mert olyan emberek is megengedhetik maguknak a kitágult tudatállapotok "luxusát", akik egyébként iszonyúan paráznának ezektől. Ha el tudom hitetni magammal (és ez elég könnyű, mert a kollektív tudatban ez így lett programozva), hogy az LSD-től kitágul a tudatom, akkor ki is fog, és mivel az egészet rá tudom kenni az LSD-re, van egy biztos fogódzkodóm, aminél fogva vissza tudok térni a régi világomba.
A probléma is pont ez lehet a használatával: az ember könnyen rabjává is válhat annak az elképzelésnek, hogy csak és kizárólag LSD-vel lehet ilyen tudatállapotba jutni, és ehhez annyira fog ragaszkodni, hogy nehéz lesz simán is.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A racionális elme legalapvetőbb hibája, hogy bár megpróbál következetes és logikus maradni, arra a kérdésre, hogy az elme teremti e a világot, vagy a világ van és az elme megtapasztalja rögtön rávágja, hogy én csak tapasztalok, a világ mindenképpen van. Pedig ez egy értelmetlen dolog, hiszen semmilyen módon nem BIZONYÍTHATÓ, ez túl van azon a határon, hogy értelme legyen bizonyításról beszélni. Innentől kezdve nincs értelme arról beszélni, hogy mi objektív, vagy szubjektív. Nem az objektív VALÓSÁG érinti meg az embert, mert odakint nincs is semmi, illetve nincs olyan dolog, amit lehetne valaminek nevezni. Ha Valaminek nevezed, vagy megtapasztalod, azáltal szubjektívvé teszed, és már nem "odakint" van. Hiába valaki megtapasztalja az Egy Embert (amit sokan szeretnek Istennek nevezni, mert azt hiszik, hogy ők kevesebbek), csak a szeretetet fogja érezni, és a sodródást, de nem az az igazibb. Nincs különbség kint és bent között, mert különbség csak az elmében van. Mért lenne az Egész értékesebb, mint a részek, amik alkotják? Ha valaki olyan széles látókörű (szent:), hogy belátja az egész csodálatos jellegét, akkor ennyi erővel már a részleteknek is örülhet, és az összesre rávághatja, hogy csoda, hiszen semmivel nem kevésbé az, mint az egész. Ha valaki egyszer látta az egész fraktált, utána már minden részletéből képes látni az egészet.
Gén te keresed a fraktál képletét? A fraktál képlete: TE:)
A külső megismerés ugyan az, mint a belső. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Elképzelek egy körszimmetrikus alakzatot (napot), a középpontból szétmenő sugarakkal. A sugarak az egyénileg megélt valóságok, az a pont, ahol a sugarak találkoznak, az objektív valóság. Ugyanez elképzelhető tortával is: az egyes tortaszeletek az egyéni valóságok, a torta közepe az objektív valóság.
A kapcsolódó koan-kérdés: van-e ennek a tortának közepe?
Isten nem létezik olyan értelemben, ahogy a jelenségeket létezőnek tekintjük. Ugyanakkor csakis és kizárólag ő van.
A megvilágosodás azt jelenti, hogy az emberben tudatosul az origó, a nemlétező középpont, és ez a nemlétező, abszolút origó a teljes tapasztalati teret (ami addig szétszórt, különféle, egymástól függetlennek látott/tartott központok köré szerveződött) egyetlen "hierarchiába" szervezi, hasonlóan ahhoz, ahogyan az elektromágnest bekapcsolva a vasreszelékek mind automatikusan elrendeződnek az erővonal-mintázat mentén.
Az isteni hierarchiában való tájékozódás már nem az elme dolga (milyen balgák voltunk, hogy azt hittük, az elme erre képes lehet!).
Az elme dolga a csodálkozás, a léleké az öröm és a hála, az emberé pedig a szolgálat.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Annyi jó kis idézet repked itt. De vajon mindegyikkel egyetértünk? Például, ha az ember elég pesszimista kedvében van, hajlamos igazat adni Huxley-nek "Ez a bolygó talán csak egy másik világ pokla". Vagy esetleg ő is egy erős trip levertebb másnapján jutott erre a felismerésre? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Tényleg, ha van kedvetek, kommenteljetek, kívülről nézve milyen irányba tartok? Csak kíméletlenül, csak őszintén :-) Talán nem is kellene reagálnom ha írtok, csak befogadni...
Egy tanulság kezd megfogalmazódni bennem: talán mégsem jó kimutatni az érzelmeket és hallgatni rájuk... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hát igen, a megvilágosodás nem viccel. :-)
Én is hogy rettegek a csávótól, aki jóféle őseredeti, önámítástól és hazugságoktól mentes, tiszta, istenállati erőszakkal, jó érzésekkel telve veri széjjel az állkapcsomat, pedig látom, hogy előbb-utóbb össze kell futnunk. Csak azt nem tudom, milyen jelmezt öltök majd a végső összecsapásban.
Emberszelídítő leszek vagy kung-fu fighter?
|
| | | | |
|
