 |
Legfrissebb hozzászólások (128281 - 128300)
 | |  | | | | |  | |  | | | Hmm...
Mire gondolsz 2012 alatt? |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Találtunk egy kenderföldet...Ami ott terem hasonlóan néz ki, mint a Ruderalis Indica, bár ez nem sikat számít. Alja csont száraz, a csócsa jó gyantás. Dani haverommal gondoltuk elfújunk keveset, ha nem jó, akkor is szívtunk valamit, (nem volt pénz cigire...)
Elfújtunk, és kébzeljétek beütött, de rendesen (igaz kurva sokat szívtunk).
Szerintetek az az őshonos faj,vagy valakinek az ültetvénye? Egy árpa(?) földben volt, kb 30-40m-es csíkban... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | biztos túl sokba lenne renoválni...és akkor még csak kívülről lesz szép. nálunk se tudja a tulaj eladni az üzlethelységet. hasonlók miatt...
nem baj, már alig van 2012-ig
:)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hát, amíg csak a sajátjukat váltják...igaz, annak mi is részei vagyunk...áh, mind1!
tényleg, nincs valuta árfolyamotok, mennyiért megy most a világ?
:D, aki jókora kört biciklizett, mert úgy emlékezett, fél egykor a blahán találkozik, pedig a deákon kellett... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A 10xSalvia divinorum Leaves Extract (más néven Crude Extract)
dózisa: 80-100 mg. Ez egy, még tisztítatlan kivonat.
Van azomban egy másik, ettől erősebb kivonat, ami a Standarised
Extract nevet viseli. Ennek dózisa: 30-40mg
Ez utóbbi is 10x koncentrációjú, azzal a különbséggel, hogy ez
esetben a kivonat töbszörösen tisztított. Itt is 25mg
salvinorinA van 1000 mg extractumban, csupán így a hatóanyag
jóval aktívabb. Bár ennek az ára valamivel drágább, min. 25 full
dózist tartalmaz 1000 mg. A Crude Extract-al ellentétben - aminek
színe, a zsírok, klorofill, stb. jelenlétének köszönhetően sötét -,
a Standarized E. világosabb, nem látható, hogy bármi is vissza
lenne pácolva a levéltörmelékre.
Salvia divinorum esszencia néven hozzák forgalomba a tisztított
kristályok oldatát. 50%-os alkoholban oldják. Ennek felhasználása
univerzálisabb, bár ez a legdrágább. Ebben az esetben is az 5x
12,5 mg salvinorinA-t tartalmaz, míg a 10x 25 mg-ot (/ml). Ez
szívható vaporizerből, vagy valamilyen hordozóra pácolva, de
vízben oldva, levelekre csöppentve orálisan is alkalmazzák.
Természetesen mindháromnak van 15x, 20x, 25x változata is.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | viccelsz?
kölcsön motorral járna, és amikor visszaadja, mondhatja, hogy sorry...:)
kérdés hogy hány olyan ismerőse van, aki egymást nem ismeri, és van motorja? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Toma:
lehet, hogy megkavartam, de ha tudnám, akkor nem kéne tükör.
ha tükör kell, akkor valamit szeretnék látni benne. ha az igazat, akkor is. ha nem szeretnék látni benne valamit, akkor pedig nem fejlődnék sehová. elvégre akkor minek szembesülni a saját hibáimmal (előnyeimmel), úgysem járul hozzá a fejlődéshez, önértékeléshez. bár mindegy, ezeket már lehet hogy írtam...
azzal, hogy mit szeretnék benne látni, valamilyen fejlődési irányt próbálok kipuhatolni.
nem hiszem, hogy a topic kérdésére igen/nem választ kellett volna adni...
:D
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Narc:
azért néha a motorra is költenél, ugye? :)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | :)
lehet hogy mém, de igen elgondolkodtató.
bizonyos elemek szerint minden ugyanannak a dolognak a metszete, csak más léptékben... miért ne lenne így a madárdallal, a széllel, vagy az óceán zúgásával is?
bár némely madár megszégyenít egy faxmodemet is...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Toma: Akkor Léteznék csak igazán :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Aktüell:
elütöttem egy motorost
Senkinek semmi baja. 20 e ft vígasz pénzt kapott. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Más.
Éppen a nagy álláskereső játékban vagyok.
Elküldtem az önéletrajzomat egy csomó multihoz és elküldtem Indiába is egy pár alapítványhoz ilyen informatikusi pályázatokra.
Azt hiszem a többi már nem az én dolgom, döntse el más, hogy mit szándékozik kezdeni az életemmel.... :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | [az eredeti jin-jang-jel harom reszbol allt...]
: |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Jaja, onnan gyütt a mém.. :-)
A madárdal is nagyon komoly mélységeket bír közvetíteni betépve. Mindenben ott van az információ, csak kell valaki, aki felfogja.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Na most, ekvi megjegyzésével együtt azt hiszem átjött.
Ezt tényleg elég nehéz szavakkal kódolni. (Vagy nagyon képben kell lenni hozzá.)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ************************************
[az eredeti jin-jang-jel harom reszbol allt...]
************************************ |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Giggles: tudnál mondani példát ilyen zenére, és biztos vagy ebben?"
hmmm... nehéz, mert a popzene kivételével mindenféle műfajból válogatok, és elég szubjektív dolog, tehát azért, mert nekem bejön, másnak beborzad tőle az agya.
van egy earth sounds c. cdm, természetes hangok vannak rajta, az pélául kiváló meditatív cucc, de a kérdésre nem válasz...
a külföldi előadók közül meg keveset ismerek személyesen, úgyhogy marad a dolog elmélet.:)
mert amit beírnék, hogy bejön, az tutira nem józan életű emberek csinálták...
"Egyetemes nyelv, a földönkívüliek is megértik."
yello: pocket universe megvan? :)))
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ...
Ha úgy látjuk, hogy tényleg minden elveszett, akkor egyszerűen álljunk meg. Ha nincs kiút, hát nincs kiút. Minek foglalkozzunk tovább olyasvalamivel, amiről beláttuk, hogy eleve kudarcra van ítélve?
Az egész kiútkeresés mélyén az a feltételezésünk húzódik meg, hogy bár megpróbáltunk a valóságban, a jelen pillanatban élni, ennek során rájöttünk, hogy a jelen pillanatban élés nem kielégítő. Ez a gondolatmenet azonban több sebből is vérzik. Először is, valójában az életünk során eddig egyetlen egyszer sem adtuk meg az esélyt a jelen pillanatnak. Mivel mindig is tudatában voltunk annak, hogy a jelen pillanat nem csak az örömöket és a kényelmet, hanem a fájdalmat és a nehézségeket is magában foglalja, ezért a jelent eleve leírtuk, eleve eldöntöttük, hogy nem foglalkozunk vele. Ragaszkodunk ahhoz az elképzelésünkhöz, hogy a valóságnak könnyűnek és élvezetesnek KELL lennie. Ennek az elképzelésünknek aztán saját magunk mondunk ellent azzal, hogy életünk számos területén igenis hajlandóak vagyunk szembenézni a fájdalommal, sőt, sokszor gondolkodunk úgy, hogy a siker eléréséért igenis meg KELL szenvedni, ráadásul ezt szükséges, sőt jó dolognak tartjuk. Ha valamilyen célunk van, ha valamit el akarunk érni, nem adjuk fel rögtön az első nehézségnél. Kitartóan törekszünk, és végül elérjük, amit akarunk. A kezdeti bukdácsolás a tanulási folyamat természetes része.
Ugyanezt a hozzáállást megvalósíthatnánk az életünk tekintetében is. Az életünk, a testünk, a fizikai világ tapasztalata nehéz és fájdalmas tapasztalat. Ugyanakkor kihívás is. A buktatók, sérülések mellett az életünkben helyet kap az öröm és a szépség is. A fájdalom és a nehézségek, valamint az öröm és az élvezet közötti összjáték tökéletes lehetőséget teremt a tudatosság birodalmának felfedezésére, az érzékenység, az empátia, a bölcsesség, a szeretet és az együttérzés kifejlesztésére. Ez az élet művészete. Ha mindenáron el akarunk menekülni a jelen pillanat valósága elől (amikor más valóság nincs is, csak a jelen pillanat!), akkor elszalasztjuk ezt a lehetőséget. A létező leggyönyörűségesebb, legmélyebb és legkifinomultabb tudatállapotok várnak arra, hogy felfedezzük és megtapasztaljuk őket.
Mégis, mi vesztenivalónk lehet?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | mitől van az, hogy néha nem megy el egy-egy beírás?
moderálják? bár, azt nem hinném...
mind1
""kétféle ember van:"
Akkor én a harmadik féle vagyok."
mindkettő (=egyik sem), vagy a mérleg nyelve?
"Asszem, én most egy tudatboncnok vagyok és a szójátékokat, meg a költészetet ki akarom űzni egy időre a világomból. Szeretnék pusztán tudattal eljutni addig, ameddig lehet."
ok, de ne felejts el neki három napi hideg élelmet vinni, mert elég kietlen vidékeken kell átmenni...:)
a keretrendszerekkel kapcsolatban (gondolom mindegyik hit-/vallás-, morális- és törvényekbe fektetett rendszer ilyen), ha nem működik, úgyis meg fog bukni. ha harmonikusan van felépítve, akkor működik...
"sajnos továbbra sem teljesen tiszta, miről van szó"
a két részre, vagy pólusokra osztás érdekességeit próbáltam megfogalmazni. meg a yin és a yang, mint harmonikus egészét, bár erről asszem rengeteget tudnék beszélni...
tényleg, ti hol nézitek a mókát aug. 12-13-án?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Vannak pillanatok, amikor egészen jól érezzük magunkat a bőrünkben. Ilyenkor a világunk elfogadhatónak és megmunkálhatónak tűnik. Lépjen fel azonban a legkisebb változás, és a testünk máris kibillent az egyensúlyi állapotból; jelenjen meg egyetlen kellemetlen, nem kívánt gondolat, érzelem vagy más jelenség, és már vissza is húzódtunk abba az állandó belső párbeszéddel kísért mentális fantáziavilágba, ahol a jelen valóságának közvetlen átélése helyett azzal kezdünk foglalkozni, hogyan lehetne, hogyan lehetett volna másképp, mint ahogy valójában van, volt és lesz. Az ilyenkor dédelgetett vágyálmaink a földi, materiális céljainkon túlmenően magukban foglalhatják a spirituális fejlődésünkkel, a megvilágosodásunkkal, a megszabadulásunkkal, a Krisztus-tudatossággal való eggyéválással, a Buddha-természet elérésével kapcsolatos vágyainkat és elképzeléseinket is.
Ha figyelembe vesszük, hogy a testünk az agy, a neuromuszkuláris és az endokrin rendszer révén milyen sokrétű módon képes kiszolgálni, alátámasztani az ilyen irányú álmodozásainkat, nem meglepő, hogy milyen komoly függőség alakult ki bennünk ezen állapotok iránt. Ezek az állapotok azonban, az alkoholhoz, a kábítószerekhez, a kényszeres evéshez, a szerencsejátékokhoz, vagy a fogyasztás és a szórakozás számtalan formájához hasonlóan csak átmeneti megkönnyebbülést nyújtanak, és egy bizonyos ponton túl nem működnek tovább. Kezdetben lehet, hogy valóban átéljük általuk a megszabadulás érzését, de előbb vagy utóbb visszatüremkedik a tudatunkba a valóság magunk mögött hagyott 99.9%-a, és rákényszerít, hogy új stratégiát, egy újabb fegyvert dolgozzunk ki a valóság támadásának elhárítására. Ezt a végtelenségig bonyolódó folyamatot, amely magában foglalja valamennyi "spirituális" gondolatunkat, vágyunkat és elképzelésünket is, a buddhista és a hindu szent iratok szamszárának, zavarodottságnak, a szenvedés óceánjának nevezik.
Függők vagyunk, és az álomállapotok, amelyektől függünk, végső soron csődöt mondtak: ahelyett, hogy segítenének rajtunk, csak egyre több félelmet, ellenérzést, frusztrációt, fájdalmat és elkeseredést plántálnak belénk, amelyek még tovább szítják a szabadulás vágyának tüzét. Mit tehetünk ebben a helyzetben? Van választásunk?
...
|
| | | | |
|
