 |
Legfrissebb hozzászólások (64336 - 64345)
 | |  | | | | |  | |  | | | Szerintem meg ez egy bődületes közhely, botrányos képzavar, és ráadásul nem is igaz. Az állampolgárnak kötelessége elismerni az államot, és engedelmeskednie a szabályainak, tilalmainak. Ezzel mindenki teljesen tisztában van. Persze elő-elő fordul, hogy megszegi egyik-másik ember a törvényt, vagy elfelejt adót fizetni, de jól is néznénk ki, ha egy ilyen eset után az illető teljesen jogfosztottá válna... (persze dutyiba könnyen kerülhet, de az meg jogos büntetés)
A saját jogaink ismerete pedig nem csak azt jelenti, hogy tudjuk, mit tehetünk meg, hanem hogy tudjuk, hogy mit nem(de ez azért logikus, nem?). Bocs a stílusért, de falra mászok tőle, hogy bárhol előjönnek az állampolgári jogok, mindjárt benyögi valaki ezt a baromságot. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Szín: fehér
Logó: xXx (Tripla X)
Forma: kerek
a harom x egyforma(xxx). nalunk sk ban fut mostansag nagyon csavaros, csak ajan lani tudom!!!
szerintem 10/9,5 |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | szerintem magyarországon mindenki tisztában van a jogaival, viszont annál kevésbé a kötelességeivel... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bocsi, kicsit off, de Nargile, ez is pl elég nagy gond ma, magyarországon: "a jogtudatos polgár"
Magyarországon szerintem az emberek túlnyomó többségének fingja nincs a jogairól, amiről meg tudnak, azt gyakran félnek érvényesíteni, főleg ha az illetőnek drog van a füle mögött :)
Gondoljunk pl a diszkórazziákra vagy az utcai kipakoltatásokra meg hasonló dolgokra
Szóval szerintem nagyon sok haszna lenne a (közép)iskolai jog-oktatásnak, akár külön előadásokon (mint a "prevenciósok"), akár rendes órarendi órán |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szín: zöld
Logó: dollár
Forma: domború
"djexmen2"! A zöld dolláros nagyon jo tabi, tegnap lett betesztelve, szeretetflesh, vidámság, minden ami kell!:) És elég erőss! De olvass vissza, még van egy pár komment hozzá! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hirokin: engem jelenleg sokkal jobban izgat az, hogy mivel a drogfogyasztás illegális, a rendőrség a hálószobámba is betörhet csak azért, mert én ott rágyújtottam egy spanglira. Azért ez szerintem sokkal súlyosabban sérti a privacy-dat :)
Igazad van, fontos az adatvédelem - de ez a probléma úgy általában fennáll minden legális tranzakcióval kapcsolatban, még a könyvtári kölcsönzésnél is: az állam elvileg tudhatja, hogy milyen könyveket olvasol, ami pedig szintén a magánügyed, lelkiismerti ügyed. Az adatvédelmi törvény azonban az állam számára a személyes adatok kezelése kapcsán a célhoz kötöttség elvét írja elő: csak törvényben meghatározott célhoz kötötten gyűjthetik, használhatják a rólad szóló személyes adatokat. Ha úgy érzed, hogy az állam megszegi a célhoz kötöttség garanciáját, akkor törvényes eszközök állnak a rendelkezésedre, hogy ez ellen tiltakozz, például az adatvédelmi ombudsmant ezért fizetik az adófizetők pénzéből, és a jogvédő szervezetek is vadásznak az ilyen esetekre. Azt gondolom, hogy a privacy biztosításának leghatékonyabb garanciája nem csak az adatvédelmi törvény, hanem a jogtudatos polgár és az öntudatos, jó érdekérvényesítő képességgel rendelkező civil társadalom. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A magam részéről nem tudom, hogy milyen papírok voltak egy évvel ezelőtt, de most óvatosságra intenélek a Hofival!!! Amit mi tultunk egy hónapja, az valami elképesztően erős, vizuális halókkal erősen keresztül hálózott és felejthetetlen élményt nyújtott. Mi egyett toltunk per kopf, ebből többet nem is vállalnék, pedig hajdanában nagy volt a szám, hogy bármiből bármennyit (persze ez jó 6-7 éve volt már)
Amúgy abban sem vagyok biztos, hogy lehet e az lsd élményt a végtelenségig fokozni, lehet csak hosszabb lenne. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szóval szerintem a lényeg az, hogy ha megvonod a prohibíció és a legalizáció mérlegét a társadalmi kiadások/károk és bevételek/jótékony hatások szempontjából, egy legális kontroll rendszer egyértelműen előnyösen kerül ki az összehasonlításból - még akkor is, ha tökre egyetértek azzal, hogy egy legális piac számos veszélyforrást hordoz magában. Az ópium 19. századi, vagy a dohányzás 20. századi története nagyon jó példát szolgáltat arra, milyen veszélyes az, amikor az állam promótálója, sőt, haszonélvezője lesz egy drog szabadpiaci kereskedelmének és agresszív marketingjének. Ugyanakkor a dohányzással kapcsolatos jelenlegi korlátozó intézkedések - a forgalmazás korlátozása, a reklámozás tilalma, a fogyasztói helyek limitálása - meg azt mutatja, hogy igenis vissza lehet szorítani a multik profitéhségét a legális piacon belüli kontroll-eszközökkel is, nem kell feltétlenül betiltani a szert.
Tovább kellene lépnünk az "ááá ez ugyse sikerülhet" meg "az emberek hülyék" hozzáállástól oda, hogy megpróbálunk konstruktívan és kreatívan gondolkodni, túllépve a teljes prohibíció és a teljes szabadkereskedelem hamis dichotómiáján, mérlegelve az eddigi szabályozási szisztémák előnyeit és hátrányait, kialakítva egy olyan egységes keretrendszert, ami alapjául szolgálhat a tudatmodósítás politikai alkímiájának. |
| | | | |
|
