 |
Legfrissebb hozzászólások (85991 - 86000)
 | |  | | | | |  | |  | | | | Szerintem a Kendermagot sok vád érheti, de az nem, hogy nem lenne eléggé bevállalós. Felőlünk bárki belerakhatott volna füvet, aki akar és bevállalja, meg azt is, hogy utána senki nem szívja el a jointot. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | valaki expert be tudna linkelni olyan tudományos cikket, amely a pszichotikusok sokat emlegetett indica-fogyasztási szokásait taglalja?
előre is köszi (egy híres pszichiáter orra alá szeretném épp dörgölni :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nargile:
Persze, mert ez egy ilyen furcsa "úgy csinálunk mintha, de azért azt mégse" típusú kétértelmü szimulatív tevékenység. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Zoli:
A citromgalóca könnyen összetéveszthetö a gyilkos galócával. A helyedben nem kockáztatnék (a piros légyölö galóca gyk. semmivel nem téveszthetö össze).
Ha utánaolvastál az A.citrina pszichoaktitivásának, akkor lécci oszd meg velünk is az infóidat. Erowidon 3 dokumentum van róla, mint esetleg bufotenint tartalmazó gombáról (vö.: légyölöröl 300+ dokumentum). |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Intelligens ez a Színes Mai Lap ... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Vino:
Az állatok meszkalin-kaktusz illetve pszilocibin-gomba fogyasztásáról nincsenek infóim. Igazából azt sem tudom hogy milyen szerepet játszanak ezek a vegyületek a kaktuszok és egyéb növények illetve gombák biológiai felépítésének/működésének a szempontjából. Álltalában ezen anyagok előállítása védekező mechanizmus az állatok/időjárás és egyéb tényezők ellen. Ez persze úgy tűnhet hogy ellentmondásban áll az előbb felsoroltakkal, de nekem az a véleményem hogy mégsem. Ugyanis ez az álláspont kizárólag a növény biológiai struktúrájának fennmaradása felől közelíti meg a dolgot. De ettől függetlenül más szempontból megközelítve még csomó funkciója lehet, és párhuzamosan működhetnek a funkciók (és akkor itt visszalyukadunk az előző hozzászólás első bekezdéshez).
foxey:
Lehet hogy inkább már mi kezdjük offolgatni a gomba-topicot a biokémiával (főleg az előző hozzászólásommal :P), de amúgy az álltalad linkelt hírről már volt szó valahol, csak indexes cikk kapcsán: http://katalog.index.hu/cgi-bin/kereses.cgi?KERESES=var%E1zsgomba&ID=1&x=0&y=0&tar
get=magyarweb |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem a pszihoaktív szerek az emberek és az állatok szempontjából egyaránt nagyon fontosak. Erre a megállapításra rengeteg péda van mindkét oldalon. Agy biokémiájának és pszihedelikumok kémiájának (főleg indolok) vizsgálata sok érdekes "véletlenre" mutathat rá, ami segíthet a szerember kapcsolat-kérdés megválaszolásában (ez úgyis valamennyire aktuális [azt hiszem a részemről emiatt is vált aktuálissá]). Meg aki fogyaszt pszihedelikumokat annak nyilván nem is kell példálózni a létezésük értelméről ; miértjéről...stb.
Ittvan például ez az akutális maki dolog. A tudósok szerint a makik egyetlen kínálkozó alkalmat sem hagynak ki a kis ezerlábúak hasznosítására. Pár dolgot hiányolok a cikkből: a maki nem fogyasztja el az ezerlábút (álltalában sértetlenül túlélik a találkozást), csak egy ici-pici harapást ejt rajta. Ennek hatására bizonyos vegyülete(ke)t spriccel ki magából a kisállat, amelynek egy része a maki testére, egy része pedig a maki szájába kerül. A testére kerülő anyagot szétkeni magán, ezzel biztosítva védelmet saját maga számára a különböző rovarok/férgek ... stb ellen (pl a maláriát terjesztő moszkító ellen). Ez persze nem azt jelenti hogy a pszihoaktív hatást csak mintegy mellékhatásként elviselik. Nagyon is tetszik nekik a dolog :). Érdekes látványt nyujtanak ilyenkor a makik, miközben egy faágat ölelgetnek a stabilitás megtartása érdekében.
A rénszarvas kedvenc eledele a Légyölő Galóca. Még a hó alól is kikapargatják. Minden áron begyüjtik az összeset amit csak lehet
(a sámánok ínséges időkben a rénszarvas vizeletével értek el pszihoaktív hatásokat).
A koala csak azért hajlandó lejönni az eukaliptuszfáról, hogy utánna felmehessen egy másikra :) .
A macskaféléknek is megvannak a maga növényeik. Ez tájegységtől és fajtól függően azért változik. Erről pontos információkkal per pillanat nem tudok szolgálni. Viszont láttam már leopárdot, helyi törzsek álltal is fogyasztott hallucinogén ( lehet hogy psy) növényt rágcsálni. A művelet után kb úgy festett mint egy aranyos házicica 2 hofi után. A hátán fekve hempergett, közben kizökkenthetetlenül figyelte az eget.
A méhek virágpor szedés/átalakítás közben összetalálkoznak egy hasonló jellegű/hatású anyaggal mint az alkohol. Viszont itt szerállat kapcsolat kicsit más mint az eddigiekben felsorolt esetekben. Az annyaggal való kapcsolatbakerülés mértéke a méheken múlik. Ha ez a mérték az ő mércéjükkel mérve magas a kkor a méh alkoholmámorhoz és alkholos koordináció zavarhoz hasonló hatásokat produkál. Ez viszont a populáció szempontjából nem túl hasznos. Nem talál vissza ; lassítja a munkamenetet... stb stb. Ez olyannyira ronthatja az összteljesítményt hogy a dolgozókat felügyelő méhek (nemtudom hogy testfelépítésben eltérnek e ha igen akkor mennyire), az "ittas" társaikat erőteljesen figyelmeztetik arra hogy ne kerüljenek ilyen állapotba. A "visszaesőket" megölik vagy leharapják a lábukat ... stb.
Több példa nem jut eszembe de van még rengeteg. Ja és bocs hogy kémiailag és botanikailag hiányosak a példák, de most lusta voltam az emlékeim kibővítésére.
Cikkhez még annyit hogy nemcsak iboga gyökérrel detoxikálnak bizonyos állatok, hanem szimpla agyaggal is. Bár nemtudom lehet hogy az iboga az csak a pszihoaktív növények fogyasztása után kerül előtérbe. Mert pl az agyag inkább a táplékként elfogyasztott toxikus növények mérgének semlegesítésére szolgál.
Gondolom nem is kell mondanom hogy nemcsak pszihoaktív növényeket hanem gyógynövényeket is alkalmaznak az állatok (egy növény rendelkezhet mindkét tulajdonsággal akár). Erre viszont per pillanat nemtudok példát. |
| | | | |
|
