 | 
Legfrissebb hozzászólások (9841 - 9850)


 |  |  | | | | |  |  |  | | | Ha a haloalkán szubsztitúciós reakcióba lép akkor kilép a fluor ugye a molekulából ami csúnya ph változást tud okozni a vesecsatornákban. De írnak olyat is, hogy fluoroecetsav keletkezik ami gátolja a citromsavciklust, megáll az ATP termelés, megáll minden ami ATP vel megy és így romlik a vesefunkció.
Az aromás gyűrűknél meg az van, hogy a fluornak van a legnagyobb elektronegativitása, de a legkevesebb elektronja a halogének közül, így magára rántja az aromás gyűrű elektronjait is, a jód nál már más a helyzet sokkal nagyobb atom, sokkal több elektron és nem is mohó annyira, nem olyan nagy az elektronvonzóképessége, mint a fluornak ő meg inkább rátolja az elektronjait az aromás gyűrűre.Ez a két véglet találkozik a klórnál.Ott véletlen pont úgy jön ki a térszekezet, hogy a szerotonin transzporter szerotoninnak ismeri fel, beforditja a citoplazmába a molekulát a transzporter, megforditja a transzporter működését így a citoplazmából kilökdösi a transzporteren keresztül a valódi szerotonint a szinaptikus résbe a sejtből.A szerotonin szintetizáló fehérjék pedig lehalnak az idegen molekulától a citoplazmában, mert itt már tökéletesebb egyezés kell az indol vázhoz vszinüleg.(ami itt nincs 4kloro fen et amin)Kiürül az összes szerotonin és apoptózis következik be.Elvileg ez van.Persze ki tudja?Senki. |
| |  |  |  |


 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Én úgy tippelném, hogy a 4-es helyen lévő flour olyan stabilissá teszi a molekulát, hogy a szervezet a lebontás során nem tudja ugyan azokat a lépéseket elvégezni, mint más halogén atomoknál, ezaltál kevésbé mérgező termékek keletkeznek. |
| |  |  |  |





 |  |  | | | | |  |  |  | | | | Bennem is felmerült annó a halogénekkel kapcsolatos kérdés, kat részről. Ahogy én olvasgattam, ezek egyszerű következtetések a tapasztalati tényekre alapozva. Ezt úgy értsd, hogy megfigyeltek mondjuk egy jelenséget az amfetaminoknál, aztán megnézték, hogy az a betaketo rápakolásával hogyan változik. Ezek után feltételezték, hogy ha xy tulajdonság (pl. egy hasonló negatív jellemző) ugyanúgy van mind kettőnél, akkor valószínűsíthető másban is a hasonlóság. Ez nem feltétlen igaz, de az esetek többségében jobb inkább elhinni. |
| |  |  |  |

|