 | 
Legfrissebb hozzászólások (9841 - 9850)
 |  |  | | | |  |  |  | | Ha a haloalkán szubsztitúciós reakcióba lép akkor kilép a fluor ugye a molekulából ami csúnya ph változást tud okozni a vesecsatornákban. De írnak olyat is, hogy fluoroecetsav keletkezik ami gátolja a citromsavciklust, megáll az ATP termelés, megáll minden ami ATP vel megy és így romlik a vesefunkció.
Az aromás gyűrűknél meg az van, hogy a fluornak van a legnagyobb elektronegativitása, de a legkevesebb elektronja a halogének közül, így magára rántja az aromás gyűrű elektronjait is, a jód nál már más a helyzet sokkal nagyobb atom, sokkal több elektron és nem is mohó annyira, nem olyan nagy az elektronvonzóképessége, mint a fluornak ő meg inkább rátolja az elektronjait az aromás gyűrűre.Ez a két véglet találkozik a klórnál.Ott véletlen pont úgy jön ki a térszekezet, hogy a szerotonin transzporter szerotoninnak ismeri fel, beforditja a citoplazmába a molekulát a transzporter, megforditja a transzporter működését így a citoplazmából kilökdösi a transzporteren keresztül a valódi szerotonint a szinaptikus résbe a sejtből.A szerotonin szintetizáló fehérjék pedig lehalnak az idegen molekulától a citoplazmában, mert itt már tökéletesebb egyezés kell az indol vázhoz vszinüleg.(ami itt nincs 4kloro fen et amin)Kiürül az összes szerotonin és apoptózis következik be.Elvileg ez van.Persze ki tudja?Senki. |
| |  |  |  |


 |  |  | | | |  |  |  | | Én úgy tippelném, hogy a 4-es helyen lévő flour olyan stabilissá teszi a molekulát, hogy a szervezet a lebontás során nem tudja ugyan azokat a lépéseket elvégezni, mint más halogén atomoknál, ezaltál kevésbé mérgező termékek keletkeznek. |
| |  |  |  |





 |  |  | | | |  |  |  | | Bennem is felmerült annó a halogénekkel kapcsolatos kérdés, kat részről. Ahogy én olvasgattam, ezek egyszerű következtetések a tapasztalati tényekre alapozva. Ezt úgy értsd, hogy megfigyeltek mondjuk egy jelenséget az amfetaminoknál, aztán megnézték, hogy az a betaketo rápakolásával hogyan változik. Ezek után feltételezték, hogy ha xy tulajdonság (pl. egy hasonló negatív jellemző) ugyanúgy van mind kettőnél, akkor valószínűsíthető másban is a hasonlóság. Ez nem feltétlen igaz, de az esetek többségében jobb inkább elhinni. |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | ja, és a kontinens-vándorlás számítógépes virtualizációja pedig szerintem jelenleg azon a szinten lehet, mint az időjárás-jelentés :-) |
| |  |  |  |

 |  |  | | | |  |  |  | | ah, akartam válaszolni, csak elfelejtettem ezt a topikot :-)
igen, megvan a spektrum-analízisre alapozott "világszámítás", de az semmivel sem áll közelebb "a valósághoz" mint az, hogy a világ az egy fa és annak faunája, ahol a fa maga az axis mundi.
köszönöm a részletes választ, de azt kell mondanom, hogy az alapvetően naprakész vagyok basic science-ből, egykét advanced cuccal is foglalkoztam.
az egyik dolog az, hogy mennyire abszurd, hogy hiába látjuk a számot mértékegységgel leírva, hogy 1 000 000 000 év, hiszen emberi elme legfeljebb irdatlan sok lónyugtató+heroin kombótól "világosul fel" annyira, hogy a plafonba szívódjon párszázmillió évekre... :-)
viszont azt is tudni illik, hogy a C-izotópra alapuló kormeghatározás is egy elég ingoványos terület. valójában fogalmunk sincs az anyag valódi evolúciójáról több millió éves nagyságrendben. pusztán csak azért, mert akkoriból nincsenek feljegyzéseink. a vöröseltolódást is ismerem, de mivel a figyelő nem tud "háromszögelni", hanem egy távoli testet egyetlen szögből lát, így a mérés pontossága megbecsülhetetlen.
vajon az ókori bölcsesség hogyan hozható párhuzamba a tudomány jelenlegi időperspektíváival, amely bölcsességet latinul úgy nevezünk, hogy carpe diem?
(mindenesetre ezért keveredtem ismét ide: http://444.hu/2014/01/25/egy-gyerek-eletenek-a-megmentese-otezer-dollarba-kerul/ ) |
| |  |  |  |

|