 |
Körben járni...Biga Cubensis, 2003. szeptember 26.  | |  | | | | |  | |  | | | Lehet, hogy nem köröket írsz le, csak spirál alakban közzelitesz valami felé... mondjuk egy kjárathoz egy másik spirál felé. Nekem is voltak, vannak ilyen dolgaim, ismétlődő keresztjeim. De elmúlnak és újjabb körök jönnek mik az ekőzőkre épülnek. Ezek az életszakaszok,(spirálok) néha pár hétig, néha évekig eltartanak. Ebből épül a személyiségem. Ezek a spirálok vagyok én.
Én két éve más voltam mint most, valoszínüleg más leszek öt év múlva. Én nem igen félek a körben járástól... inkább a semmittevéstől... attól nagyon.
Na osszevissza beszélek, elég fáradt vagyok, pihennem kell. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Ne a kontrollal, hanem a teljes kontrol vesztéssel próbálkozz.
A tudatossal nem (vagy csak igen nehezen) tudod a tudatalattid módosítani.
Ha valamit ismételned kell, akkor azzal a valós dolgokat próbálod elnyomni.
Hinni kell benne, és úgy érezni... hmm valami példa jó lenne...
Mondjuk biztos ismered azt a gyerekjátékot, ami egy sok oldalu műanyag valami, minden oldalán különböző formájú lyukakkal. ezekbe a lyukakba ( csillag, háromszög, négyszög) formákat kell bedugdosni.
Ha nem a megfelelő formát akarot a megfelelő helyre bepasszintani, akkor tökmindegy mit csinálsz...
A saját valóságodat hittel, és kemény munkával lehet megteremteni... Bízni abban, amit hiszel.
Qrva nehéz.
Nesze semmi fogd meg jól! :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Rátapintottál a probléma legmélyére. :-) Mi a jel és mi nem az? Mikor vesz az embert valamit annak, amikor nem kéne, és mikor nem veszi észre. Ezen tudok a legjobban megőrülni. Én bárhol el tudok lazulni, és az előző két autóösszetörésemből sem tudtam az égvilágon semmit sem kiokoskodni, pedig jó sokat gondolkoztam rajta... Az érdekes az, hogy előtte éppen megpróbáltam a Beszélgetések Istennel egyik alapdolgát próbálgatni, azaz teremtsük meg saját valóságunkat, úgyhogy rengetegszer elmondtam magamnak, hogy igazából boldog vagyok, sikeres vagyok, stb. Amikor már épp kezdtem magam jól érezni, akkor jött a karambol. (És majdnemhogy egy gúnyos kacajt is hallottam onnan fentről... vagy lentről) |
| | | | |
| | | | | | 5. kispret | 2003. szeptember 26. 15:54 |
| | | | | | | Biga, a drogg rossz, tönkre teszi az életed..
Ne drogozz!:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Aha.
Akkor "sajnos", a nehezebb része jön: a szimbólumok megértése.
Mit jelent az autód? Mit jelent, ha összetöröd?
Pl: volt egy fazon, aki hajtós volt nagyon, sosem lazított. Szertte szép nagy autókat, ezekben érezte magát biztonságban.
No, mikor beült, ekkor volt képes csak lazítani, aminek eredményeképpen, a sok addigi elnyomott energiája, felszabadult, és rendszeresen törte a kocsiját.
Nem azt mondom, hogy ez van veled is :) De talán el tudsz kezdeni nyomozni! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Épp az a bajom, hogy attól még, hogy tudatosan látom, mi történik velem, nem értem meg a célját. Pl. mi a rák a célja annak, hogy évente összetöröm az autómat? :-) Nem a tudatossággal van a bajom, általában már előre tudom, hogy miképp fogok reagálni és semmit sem tudok ellene tenni, csak megfigyelni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Párom éppen arra akar rábeszélni, hogy hagyjam abba még a zöldet is, mert az az oka mindennek. Lehet, hogy igaza van?"
Jaj, Biga, már te is kezded?! :D
Én azt javaslom neked, hogy olvass egy kis Hamvas Bélát. Scientia Sacra sorozat...
Azt hiszem ebben ír arról, hogy folyton ismétlünk mindent.
Az ebből való kilépésre egyetlen lehetőséged van: tudatosság.
Figyelned kell, hogy mikor mit miért teszel, és ha úgy érzed, akkor időben korrigálhatod.
Ha megérted, hogy miért kerülsz bele ezekbe az ismétlésekbe, és a gyökerénél ragadod meg, akkor pedig "elmúlik". |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A kilógni a sorból ihletére nyitottam ezt... Én gyakran azt érzem, hogy elérek egy szintre, aztán visszazuhanok. Érzem, hogy megértek bizonyos dolgokat, de egyszerűen képtelen vagyok alkalmazni/integrálni, így mindig oda érek, ahonnan indultam. Kis drámáimat újból és újból eljátszom magammal, miközben az eszemmel tudom, hogy ez nem jó, illetve már rég röhögnöm kéne az egészen. Így aztán egy skizó állapotban figyelem magam, hogy már megint szarul érzem magam, ugyanakkor kívülről látom magam, hogy már megint itt tartok. Vagy ezt egyszerűen elmebajnak hívják? :-) Arra gondolok sokszor, hogy tán egy "guru", egy tanító tudna kisegíteni a körből, de valahogy nem találkozom vele... Vagy talán egyre kisebb köröket járok, csak nem veszem észre.
Párom éppen arra akar rábeszélni, hogy hagyjam abba még a zöldet is, mert az az oka mindennek. Lehet, hogy igaza van? |
| | | | |
|
