 |
Legfrissebb hozzászólások (128251 - 128300)
 | |  | | | | |  | |  | | | imádom amikor a bibliával jönnek (a tv-re gondolok) :)))
különösen, amikor eseményeket nem mint szimbólumokat néznek benne, hanem mint konkrét történelmi tényeket...
el kéne olvasnom eredetiben (több okból is), de nem tudok olyan nyelven:( tuti, tele van fordítási hibával... a regényekből kiindulva, bár tudom, hogy durva hasonlat, én kérek elnézést...
mindazonáltal ragaszkodom a napi egyszeri fürdéshez, főleg nyáron, ha lehet, + az állítólag szükséges 2.5 liter víz. vagy instant vízpor...
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Narz: forszttajmer
[got it?] :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | giggles: Vísítva röhögök, vagyis LOLLLogok ezen a "kibajszon a pödröm, kikardom a rántom hirigre :)" - ez valami állat!
"zain: eggyel lentebb, amúgy héber betű" - Ivy I most a homlokára csap, hogyaszongya: "alef, bét, vét, gimel, dalet, hé, váv, ZÁJIN... :o)) Csessze meg, ez nem ugrott be, de szégyellem a magamat :o)) Nem ártana kicsit ismételnem az alefbétet, én beréra :o)
"tényleg, ne kell valakinek vadász-vadtenyésztő szakmunkás? (bár 10 éve csináltam...:D)" - Hát... identitástudatomban ingadozom a Borostyánok Császára és a Jádenyúl között, aki vitézül forgatta orvosságos mozsártörőjét Szun Vu Kung ellen, és ugye a NYÚL az bizony vadállat, de most nem hiszem hogy tenyészteni kellene engem, inkább ki kellene adni ellenem a vadászidényt :o(((
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Lehet, nem egészen a témába vág, de erről jut eszembe alapon... :)) A mai Népszabiban volt egy tanulságos cikk arról, hogy milyen esélyekkel pályázunk arra, hogy kis hazánk félsivatagossá váljon 2050-re, meg hogy hányszor több vizet fogyasztunk annál, mint ami szükséges lenne (pazarlás), illetve mint amennyi természetesen újratermelődik.
A másik Ivyhez kapcsolódva és az aszálynál maradva, hogy az meg a TV-ben volt, hogy a Biblia hány helyen rámutat arra, hogy aki nem Istennek tetsző módon él, azt könnyen aszállyal sújthatja a Mindenható. Szóval tessék vigyázni! :) Én mától fogva ügyelek a vízfogyasztásra, bár a Szigeten is rengeteg ásványvizet kellett innom a sok spangli után! :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | bombadiltoma: "Első lépésben egy halom utcára kerülő alkalmazottat generálnánk." - Nem gond, csak világméretekben legalizálni kell a kendert, mint az emberiség legkörnyezetbarátabb nyersanyag- és enerjógiaforrását, és azután a felszabaduló munkaerő mehet a kenderfődekre meg a kenderfonókba, meg a kenderbiomassza előállítókba, meg a .... :o)))
azmirra: "(Persze, tudom én, hogy nálunk ez elég elképzelhetetlen, de káros anyag kibocsátásilag egyelőre "előnyben" is vagyunk a "jobbléti" társadalmakkal szemben.)" - Csak nehogy közben jobblétre szenderüljünk, mert az ország állapota alapján nagy esélyünk van rá :o/ De ez csak egy idétlenkedés részemről :o)) Egyébként szerintem a helyzet már úgyis menthetetlen, nem tudunk hatni rájuk. Van egy sztori a Jack Herer könyvben, amikoris Jackie bátyó előadta a kenderes-földmegmentős (egyébként igaz) beszédét az amerikai mezőgazdasági vagy környezetvédelmi minisztériumban, hogy a ződivel lehet megmenteni a Földet, mire a tisztviselő: de hát az illegális, mire Herer: akkor pusztuljon a Föld? mire a tisztviselő: akkor pusztuljon, mert a kender illegális :o((( Hát bekephatja, de nem fog rájönni sem ő, sem a többi _malteroskanalas_ :o(( Már túl vagyunk azon a ponton, a folyamat nem visszafordítható :o(((
"Van már környzetbarátabb üzemanyag a benzinnél, de nem használjuk, mert pár embernek nem anyagi érdeke." - Ja! Steven Seagal: Lángoló jég :o)) Egyébként igazad van!
cellux: "végső soron mégis minden összefügg mindennel, és aminek jönnie kell, az el is fog jönni. A világvége legalább megbízható." - Jézus is el fog jönni ezek után, és Ő a legmegbízhatóbb! Ámen! Az igazak örökölni fogják az Új Földet!!! A világmindenség az emberért van! Csak először a tűz által meg kell tisztulnia, de lesz még Aranykor. Le fog szállni az Aranyváros, a Mennyei Jeruzsálem a Földre, és Jézus uralkodni fog a Szentjeivel, ne add fel a reményt, mert ez igaz, lásd: Jelenések Könyve! (Bár asszem, hogy ismered :o))
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Rakamaz felől Debrecen felé vezető út mellett...
Kecskemét felől Békéscsaba felé vezető út mellett (Halálút?)...
...
...
soroljam még, hogy hol találsz ilyen gyomot? :))
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ...ja, meg a két lator...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Éljenek a lovagok!!
De viszontag, ez szíved vágya IvyI, hogy harcolj, meg az orkvér a vérteden? Azt gondolnám, valamiféle harc előtti, vagy harc utáni állapotot kéne mutatnia a tükörnek, nem?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | zain: eggyel lentebb, amúgy héber betű, a tarotban az ikrek (szeretők v. testvérek) lapja (mindjárt meg is van a szétválasztás :D). zionhoz persze nincs köze, csak a neve hasonló...
IChTIS: azt jelenti hal, de elvileg egy mozaik szó is: Jézus Krisztus, Isten Fia, Megváltó (kb). görögül, persze.
a hal jelét egyébként biztos láttad (vesica pisces), olyan, mint amit óvodában szoktunk rajzolni, két félkör, a farokrésznél metszi egymást. éa a mikrokozmoszt, és a makrokozmoszt is jelképezi, a középen lévő vonal meg a kettő közt egyensúlyozó lélek/ember. szép szimbólum, több mondavilágban is visszatér (odin hollói pl).
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Mi az az ICHtIS és mi az a zain? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | nem, szerintem nem maradtál.
:
szóval, zain az kardot jelent, ami a szétválasztás eszköze, hogy továbbvigyem elvontba, a levegő elemet szimbolizálja, ami egyenlő az intelligenciával, gondolkodással.
a kard tehát szétbont, elemez egy egész valamit (gyakran ezzel meg is öli), oszt, ellentéteket teremt. így aztán könnyen a használója ellen fordulhat. (kard által vász...)
eszembe jut a szópárbaj kifejezés, ami eléggé hajaz néha egy jó kis jean marais kibajszon a pödröm, kikardom a rántom hirigre :)
tényleg, ne kell valakinek vadász-vadtenyésztő szakmunkás? (bár 10 éve csináltam...:D)
:D, aki a kelleténél eggyel több könyvet olvasott... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | giggles: még annyit, hogy zain-t ugyan még mindig nem értem, de Zion az tényleg valami igazi, és itt nem a mátrixra gondolok...
"Singing: Holy Mount Zion, Holy Mount Zion
Jah sitteth in Mount Zion and rules all creation..."
(Bob Marley: Jamming)
And we're jammin' in the name of the Lord :o)) Ez az igazi! Mert ha majd győztünk, mindannyian Zion-ban ünneplünk :o))
Ivy I, a CIONISTA :o)))
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | maaf: igen, nulltimer :)
Narcissos: nem azért akarok utazni, hogy írhassak róla. Vagyis nem csak. Nem kipróbálni akarom.
Vonz már nagyon régóta. Nem az, hogy milyen lehet, eléggé jól tudok/tudtam másállapotba kerülni mindenféle anyag nélkül. Nem az élmények miatt, hanem a tartósság miatt. A tartós átmenet. Fizikában, pszichológiában is mindig a határeseti dolgok érdekeltek. Fázisátalakulások. Az átbillenés környéke. Az ajtók a dolgok között. Kedvenc élményem a fizikai utazásokból az, amikor elindul a vonat. Amikor még minden lehetséges. Aztán amikor egyenletes sebességgel, egyenes pályán inerciarendszerként száguld, az már unalmas. Olyankor alszom, vagy olvasok.
Ha várok valamit, akkor éppen ez az. A folytonos indulás több órás érzése. Mint a hullámok: minden egyes pont újabb hullámfront iindulópontja.
A másik ok: Feldmár András.
A harmadik: P. K. Dick. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ha az is, akkor nagyon gyengén szuperál :o( Nem kell valakinek egy programozó??? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ivy I (22:22) 22.
szerencseszámod netán? :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "giggles, a lovag, aki azt mondja... IChTIS" - ÁMEN! Ja, bocsi, de a "zain"-t nem vágom :o( Kimaradtam valamiből? Egyébként nekem is vannak "lovagképzeteim", lásd a "mitlátnálatükörben" topikot :o))
Ivy I, aki már nem az a lovag, aki azt mondja: NI! De nem mondja azt sem, hogy: "ekieki, ekieki, szopang"...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hmm... Ahogy mostanában állok, én egy őszülő harcost látnék, a kezében véres karddal, arcán és testén számtalan sebből vérzik, osztja és kapja a csapásokat, de nem emberrel küzd, hanem önnön kishitűségével, amit ellensége, a Démonok Fejedelme, Szarumán a Sárkánygyík fegyverként használ ellene, de harcosunk tudja, ez élethalálharc, és ezért én nincs más válaszátás, harcol... Leginkább maga ellen, magáért, de főképp a várkisasszonyáért, aki közben egy toronyszobában epedezve várja hőse győzelmi kürtjelét, mert fel fog hangzani, és azután megérkezik hozzá, orkvértől feketén és csatakosan...
De hülye vagyok :o))
Mostanában újra a Don Quijotét olvasom :o))
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "... Vagy ez a világ csak máyá?"
az. és akik ezt elfelejtik, hajlamosak túldramatizálni a dolgokat:)
a lényeg: hogy egy élmény/benyomás jó vagy rossz, az nem számít, csak az élmény ténye maga. a lélek ebből tanul...
(játék=élményszerzés-szórakozás=tanulás)
csak vigyázz,nehogy "zion" "zain"-ná váljon. vagy előtte végy vívóleckét ;)
giggles, a lovag, aki azt mondja... IChTIS |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hát... az eljövendő új korra...avagy aktuális világvégére :)
mindig van egy...ezúttal dec. 21-én (2012)
a legpontosabbnak ismert maja naptár itt megáll (bár szegények már nem érték meg...). mindenféle nap meg egyéb csillagrendszerek együttállnak, új kultúrkorszak kezdődik (mellesleg Horus kora az egyiptomi "babonák" szerint), szóval tudati szintlépés.
érdemes a neten rákeresni (2012 unlimited, meg hasonló siteok).
de az is lehet hogy nem lesz semmi látványos...
szóval addig lehet bulizni :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Love&Peace, Barátaim!
A kérdés nem az talán, hogy van-e sor, hanem az, hogy vagyunk-e mi?... Vagy ez a világ csak máyá? Most ott tartok, hogy az egyetlen valóságnak csak a Názáreti Jézust tudom elfogadni, de hogy vagyok-e én?... Vagy csak kezdek bekattanni..?... nemtom... Van valahol egy független, szabad Világ, előttem ez Isten Országa, de hogy ez a mostani világ micsoda...
Ha van valaki, aki kilóg minden sorból, az én vagyok! Semmiben sem felelek meg egy ilyen idős emberről alkotott elképzelések egyikének sem, de hogy ez jó-e... Biztosan jó abban a Másik Országban, ahol a valóság a Jézus, mert ott szabadság van, amit itt nem sokat tapasztalunk meg :o((
Jó ezt tudni, hogy szabad vagyok abban az Országban, vagyis Ebben, mert bennünk van, és egyszer majd kikel belőlünk, mint a lepke a bábból, asszem ez lesz a Feltámadás... Bár jobban szeretném testben megérni, hogy Ő eljön erre a világra még egyszer, utoljára... Fanatikus vagyok... Apu fanatikus epéje... ez képzavar, de nem baj...
Érdekes, de nekem nem is a pszichedelikumok adták a másfajta látást, hanem a fű éreztette meg velem a Jézus kézzelfogható valóságát, vagyis nem is az, hanem a Jézus maga, csak meghosszabbult a karom, hogy tényleg kartávolságban legyen tőlem, hogy ha kinyújtom a kezem, elérhessem, mert egyre többször ki kell nyújtanom...
Szép ez a magyar nyelv: kender, ember, kender-ember... ez az én rezgésszámom, pedig már napok óta nem toltam... már nem is fontos annyira, bár Ginsberget idézve: "marihuánát szívok, ahányszor hozzájutok..." (Ginsberg: Amerika) Már átfordult a kocka...
(bombadiltoma, jó ez a topic! Hiába a nők... imádom őket... nem kell rosszra gondolni, de a legjobb barátaim zöme lány...)
kispret: "See they want to be the star so they fighting tribal war...:o) (Bob Marley: Iron Lion Zion) Asszem folyik a törzsi háború a lelkek nagy jövésmenése a visszahúzó dágvány mindent elborító primitív orgiája közepette, és ebben ténykedünk, ha az Úr engedi, mert a Szellem ellensége mindent megragad hogy azt gondold, elfogyott az üzemanyag, he hatvankodj, pedig ez már nem az a hatvankodás, csak valami nyomasztó hiánya a lélektől-lékeig húzódó spirituális hidaknak, ami gondolkodásra és cselekvésre szorongat, mint a Krisztus szeretete...
giggles: my Zion is:
R. N. Marley: Rastaman Chant
I hear the words of the rasta man say
Babylon your throne gone down, gone down
Babylon your throne gone down
Said, I hear the words of the higher man say
Babylon your throne gone down, gone down
Babylon your throne gone down
And I hear the angel with the seven seals
Babylon your throne's gone down, gone down
Babylon your throne gone down
I say fly away home to Zion, fly away home
I say fly away to Zion, fly away home
One bright morning when my work is over
Man will fly away home
One bright morning when my work is over
Man will fly away home
One brlght morning when my work is over
Man will fly away home
I say fly away home to Zion, fly away home
I say fly away to Zion, fly away home
One bright morning when my work is over
Man will fly away home
Biga: merre röpködsz? beállhatok? (a sorba :o)
...............Bocs, hosszú voltam...
a "depis" Ivy I, aki próbál nem kilógni a borostyánok közül... legjobb a falon :o) nem, inkább egy napsütötte kőkerítésen... csak úgy, megbújva... örökké... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Giggles: naná, hogy nem :)) Sőt, mint láthatod, válaszod csodás dolgokat generált a fejemben. Úgyhogy lécci ezentúl is kerüld az igen/nem válaszokat!
Saman: kifejtenéd? Érdekel...
Vegha: részben igazad van, de ha a tükör pont nem azokat a vágyakat mutatja meg, amíg múlandók, és jönnek-mennek (mint a vámpéterek), akkor mégsem. És tényleg, nálad mekkora az aránya azoknak a dolgoknak, amiket később megbánsz? (Nálam nulla, de lehet, hogy csak azért, mert nulla hajlandóságot mutatok arra, hogy rosszank tartsam korábbi döntéseimet.)
Cellux: szóval ha tudod milyen ruha illik hozzád, akkor ismered magad? Ez érdekes, mert bennem sosem volt igazi bizonyosság arról, hogy milyen ruhákat kéne hordanom. Néha úgy éreztem illik rám az adott darab, néha meg hogy nem. Viszont nem is gondoltam, hogy ez igazán fontos a magam számára. Legfeljebb azon gondolokodtam el néha, hogy vajon mások számára milyen üzenetet közvetítek... De az sem olyan érdekes, ha igazán üzenni akarok, arra van más mód is. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | 16-án mi lesz, és hol?
Értelmes kérdés , mi? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hmm...
Mire gondolsz 2012 alatt? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Találtunk egy kenderföldet...Ami ott terem hasonlóan néz ki, mint a Ruderalis Indica, bár ez nem sikat számít. Alja csont száraz, a csócsa jó gyantás. Dani haverommal gondoltuk elfújunk keveset, ha nem jó, akkor is szívtunk valamit, (nem volt pénz cigire...)
Elfújtunk, és kébzeljétek beütött, de rendesen (igaz kurva sokat szívtunk).
Szerintetek az az őshonos faj,vagy valakinek az ültetvénye? Egy árpa(?) földben volt, kb 30-40m-es csíkban... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | biztos túl sokba lenne renoválni...és akkor még csak kívülről lesz szép. nálunk se tudja a tulaj eladni az üzlethelységet. hasonlók miatt...
nem baj, már alig van 2012-ig
:)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hát, amíg csak a sajátjukat váltják...igaz, annak mi is részei vagyunk...áh, mind1!
tényleg, nincs valuta árfolyamotok, mennyiért megy most a világ?
:D, aki jókora kört biciklizett, mert úgy emlékezett, fél egykor a blahán találkozik, pedig a deákon kellett... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A 10xSalvia divinorum Leaves Extract (más néven Crude Extract)
dózisa: 80-100 mg. Ez egy, még tisztítatlan kivonat.
Van azomban egy másik, ettől erősebb kivonat, ami a Standarised
Extract nevet viseli. Ennek dózisa: 30-40mg
Ez utóbbi is 10x koncentrációjú, azzal a különbséggel, hogy ez
esetben a kivonat töbszörösen tisztított. Itt is 25mg
salvinorinA van 1000 mg extractumban, csupán így a hatóanyag
jóval aktívabb. Bár ennek az ára valamivel drágább, min. 25 full
dózist tartalmaz 1000 mg. A Crude Extract-al ellentétben - aminek
színe, a zsírok, klorofill, stb. jelenlétének köszönhetően sötét -,
a Standarized E. világosabb, nem látható, hogy bármi is vissza
lenne pácolva a levéltörmelékre.
Salvia divinorum esszencia néven hozzák forgalomba a tisztított
kristályok oldatát. 50%-os alkoholban oldják. Ennek felhasználása
univerzálisabb, bár ez a legdrágább. Ebben az esetben is az 5x
12,5 mg salvinorinA-t tartalmaz, míg a 10x 25 mg-ot (/ml). Ez
szívható vaporizerből, vagy valamilyen hordozóra pácolva, de
vízben oldva, levelekre csöppentve orálisan is alkalmazzák.
Természetesen mindháromnak van 15x, 20x, 25x változata is.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | viccelsz?
kölcsön motorral járna, és amikor visszaadja, mondhatja, hogy sorry...:)
kérdés hogy hány olyan ismerőse van, aki egymást nem ismeri, és van motorja? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Toma:
lehet, hogy megkavartam, de ha tudnám, akkor nem kéne tükör.
ha tükör kell, akkor valamit szeretnék látni benne. ha az igazat, akkor is. ha nem szeretnék látni benne valamit, akkor pedig nem fejlődnék sehová. elvégre akkor minek szembesülni a saját hibáimmal (előnyeimmel), úgysem járul hozzá a fejlődéshez, önértékeléshez. bár mindegy, ezeket már lehet hogy írtam...
azzal, hogy mit szeretnék benne látni, valamilyen fejlődési irányt próbálok kipuhatolni.
nem hiszem, hogy a topic kérdésére igen/nem választ kellett volna adni...
:D
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Narc:
azért néha a motorra is költenél, ugye? :)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | :)
lehet hogy mém, de igen elgondolkodtató.
bizonyos elemek szerint minden ugyanannak a dolognak a metszete, csak más léptékben... miért ne lenne így a madárdallal, a széllel, vagy az óceán zúgásával is?
bár némely madár megszégyenít egy faxmodemet is...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Toma: Akkor Léteznék csak igazán :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Aktüell:
elütöttem egy motorost
Senkinek semmi baja. 20 e ft vígasz pénzt kapott. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Más.
Éppen a nagy álláskereső játékban vagyok.
Elküldtem az önéletrajzomat egy csomó multihoz és elküldtem Indiába is egy pár alapítványhoz ilyen informatikusi pályázatokra.
Azt hiszem a többi már nem az én dolgom, döntse el más, hogy mit szándékozik kezdeni az életemmel.... :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | [az eredeti jin-jang-jel harom reszbol allt...]
: |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Jaja, onnan gyütt a mém.. :-)
A madárdal is nagyon komoly mélységeket bír közvetíteni betépve. Mindenben ott van az információ, csak kell valaki, aki felfogja.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Na most, ekvi megjegyzésével együtt azt hiszem átjött.
Ezt tényleg elég nehéz szavakkal kódolni. (Vagy nagyon képben kell lenni hozzá.)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ************************************
[az eredeti jin-jang-jel harom reszbol allt...]
************************************ |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Giggles: tudnál mondani példát ilyen zenére, és biztos vagy ebben?"
hmmm... nehéz, mert a popzene kivételével mindenféle műfajból válogatok, és elég szubjektív dolog, tehát azért, mert nekem bejön, másnak beborzad tőle az agya.
van egy earth sounds c. cdm, természetes hangok vannak rajta, az pélául kiváló meditatív cucc, de a kérdésre nem válasz...
a külföldi előadók közül meg keveset ismerek személyesen, úgyhogy marad a dolog elmélet.:)
mert amit beírnék, hogy bejön, az tutira nem józan életű emberek csinálták...
"Egyetemes nyelv, a földönkívüliek is megértik."
yello: pocket universe megvan? :)))
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ...
Ha úgy látjuk, hogy tényleg minden elveszett, akkor egyszerűen álljunk meg. Ha nincs kiút, hát nincs kiút. Minek foglalkozzunk tovább olyasvalamivel, amiről beláttuk, hogy eleve kudarcra van ítélve?
Az egész kiútkeresés mélyén az a feltételezésünk húzódik meg, hogy bár megpróbáltunk a valóságban, a jelen pillanatban élni, ennek során rájöttünk, hogy a jelen pillanatban élés nem kielégítő. Ez a gondolatmenet azonban több sebből is vérzik. Először is, valójában az életünk során eddig egyetlen egyszer sem adtuk meg az esélyt a jelen pillanatnak. Mivel mindig is tudatában voltunk annak, hogy a jelen pillanat nem csak az örömöket és a kényelmet, hanem a fájdalmat és a nehézségeket is magában foglalja, ezért a jelent eleve leírtuk, eleve eldöntöttük, hogy nem foglalkozunk vele. Ragaszkodunk ahhoz az elképzelésünkhöz, hogy a valóságnak könnyűnek és élvezetesnek KELL lennie. Ennek az elképzelésünknek aztán saját magunk mondunk ellent azzal, hogy életünk számos területén igenis hajlandóak vagyunk szembenézni a fájdalommal, sőt, sokszor gondolkodunk úgy, hogy a siker eléréséért igenis meg KELL szenvedni, ráadásul ezt szükséges, sőt jó dolognak tartjuk. Ha valamilyen célunk van, ha valamit el akarunk érni, nem adjuk fel rögtön az első nehézségnél. Kitartóan törekszünk, és végül elérjük, amit akarunk. A kezdeti bukdácsolás a tanulási folyamat természetes része.
Ugyanezt a hozzáállást megvalósíthatnánk az életünk tekintetében is. Az életünk, a testünk, a fizikai világ tapasztalata nehéz és fájdalmas tapasztalat. Ugyanakkor kihívás is. A buktatók, sérülések mellett az életünkben helyet kap az öröm és a szépség is. A fájdalom és a nehézségek, valamint az öröm és az élvezet közötti összjáték tökéletes lehetőséget teremt a tudatosság birodalmának felfedezésére, az érzékenység, az empátia, a bölcsesség, a szeretet és az együttérzés kifejlesztésére. Ez az élet művészete. Ha mindenáron el akarunk menekülni a jelen pillanat valósága elől (amikor más valóság nincs is, csak a jelen pillanat!), akkor elszalasztjuk ezt a lehetőséget. A létező leggyönyörűségesebb, legmélyebb és legkifinomultabb tudatállapotok várnak arra, hogy felfedezzük és megtapasztaljuk őket.
Mégis, mi vesztenivalónk lehet?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | mitől van az, hogy néha nem megy el egy-egy beírás?
moderálják? bár, azt nem hinném...
mind1
""kétféle ember van:"
Akkor én a harmadik féle vagyok."
mindkettő (=egyik sem), vagy a mérleg nyelve?
"Asszem, én most egy tudatboncnok vagyok és a szójátékokat, meg a költészetet ki akarom űzni egy időre a világomból. Szeretnék pusztán tudattal eljutni addig, ameddig lehet."
ok, de ne felejts el neki három napi hideg élelmet vinni, mert elég kietlen vidékeken kell átmenni...:)
a keretrendszerekkel kapcsolatban (gondolom mindegyik hit-/vallás-, morális- és törvényekbe fektetett rendszer ilyen), ha nem működik, úgyis meg fog bukni. ha harmonikusan van felépítve, akkor működik...
"sajnos továbbra sem teljesen tiszta, miről van szó"
a két részre, vagy pólusokra osztás érdekességeit próbáltam megfogalmazni. meg a yin és a yang, mint harmonikus egészét, bár erről asszem rengeteget tudnék beszélni...
tényleg, ti hol nézitek a mókát aug. 12-13-án?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Vannak pillanatok, amikor egészen jól érezzük magunkat a bőrünkben. Ilyenkor a világunk elfogadhatónak és megmunkálhatónak tűnik. Lépjen fel azonban a legkisebb változás, és a testünk máris kibillent az egyensúlyi állapotból; jelenjen meg egyetlen kellemetlen, nem kívánt gondolat, érzelem vagy más jelenség, és már vissza is húzódtunk abba az állandó belső párbeszéddel kísért mentális fantáziavilágba, ahol a jelen valóságának közvetlen átélése helyett azzal kezdünk foglalkozni, hogyan lehetne, hogyan lehetett volna másképp, mint ahogy valójában van, volt és lesz. Az ilyenkor dédelgetett vágyálmaink a földi, materiális céljainkon túlmenően magukban foglalhatják a spirituális fejlődésünkkel, a megvilágosodásunkkal, a megszabadulásunkkal, a Krisztus-tudatossággal való eggyéválással, a Buddha-természet elérésével kapcsolatos vágyainkat és elképzeléseinket is.
Ha figyelembe vesszük, hogy a testünk az agy, a neuromuszkuláris és az endokrin rendszer révén milyen sokrétű módon képes kiszolgálni, alátámasztani az ilyen irányú álmodozásainkat, nem meglepő, hogy milyen komoly függőség alakult ki bennünk ezen állapotok iránt. Ezek az állapotok azonban, az alkoholhoz, a kábítószerekhez, a kényszeres evéshez, a szerencsejátékokhoz, vagy a fogyasztás és a szórakozás számtalan formájához hasonlóan csak átmeneti megkönnyebbülést nyújtanak, és egy bizonyos ponton túl nem működnek tovább. Kezdetben lehet, hogy valóban átéljük általuk a megszabadulás érzését, de előbb vagy utóbb visszatüremkedik a tudatunkba a valóság magunk mögött hagyott 99.9%-a, és rákényszerít, hogy új stratégiát, egy újabb fegyvert dolgozzunk ki a valóság támadásának elhárítására. Ezt a végtelenségig bonyolódó folyamatot, amely magában foglalja valamennyi "spirituális" gondolatunkat, vágyunkat és elképzelésünket is, a buddhista és a hindu szent iratok szamszárának, zavarodottságnak, a szenvedés óceánjának nevezik.
Függők vagyunk, és az álomállapotok, amelyektől függünk, végső soron csődöt mondtak: ahelyett, hogy segítenének rajtunk, csak egyre több félelmet, ellenérzést, frusztrációt, fájdalmat és elkeseredést plántálnak belénk, amelyek még tovább szítják a szabadulás vágyának tüzét. Mit tehetünk ebben a helyzetben? Van választásunk?
...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Uh! Ez nagyon tetszett. Azt hiszem egy párszor még el fogom olvasni..... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | AgyMI, udv!
Narcissos, szerintem nem ohtimer, hanem 'nulla_th_timer', gondolom, a forszttajmerhez hasonlo, csak nem elso, hanem nulladik... hoho... or szamting... ;)
maaf, aki Beavis es Butthead
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A zene a frekvenciaspektrum emberi füllel hallható intervallumába eső rezgések modulációja.
Egyetemes nyelv, a földönkívüliek is megértik.
Kíváncsi lennék, mit látnánk, ha feltranszponálnánk mondjuk a Shponglét a látható spektrumba.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Gén: egy keretrendszer érvényességi körének nagysága meghatározza a keretrendszer "objektivitását" (mennyire van közel az abszolúthoz). szerintem a BTK érvényességi köre lényegesen szűkebb, mint az Isten törvényéé, ezért számomra, ha valaki a BTK-t mint abszolútumot, vagy az isteni törvénnyel egy szinten kezeli, az fals. ha be vagyunk zárva abba a világba (és be vagyunk), amelyre a BTK érvényes, akkor nyilván igazodnunk kell (illetve nem kell, de érdemes) a szabályaihoz, viszont az Isten vonatkoztatási rendszerében a BTK nevetségesen kicsi pont (persze tartalmazza azt), és ha valaki Istenben megigazult, akkor a BTK számára szentségtörés (na jó, azért remélem, hogy a világ fraktáltermészete miatt a BTK is tükrözi valahol az isteni törvényt, de élek a gyanúperrel, hogy valami bibi azért mégis belekerült valahol).
giggles: sajnos továbbra sem teljesen tiszta, miről van szó, de a "kétféle ember van" vs. "van ember-nincs ember" részt azt hiszem, megértettem és talán ez volt a lényeg.
Asszem, én most egy tudatboncnok vagyok és a szójátékokat, meg a költészetet ki akarom űzni egy időre a világomból. Szeretnék pusztán tudattal eljutni addig, ameddig lehet.
Szeretnék gondolatilag (is) követhető hidat verni az Egy és a kettőség közé, megspórolva szerencsétlen sorstársaimnak (a többi kockafejűnek) azt a dilemmát, amit a szív megnyitása okoz. Azt szeretném, ha létre tudnánk hozni egy olyan lépcsőt, amelyen lépdelve a kockafejűek is elég közel juthatnak a tűzhöz, annyira, hogy a tűzből áradó meleg magától felbontja a szívükre rakódott jeget.
(na ennyit a költészet száműzéséről :-)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ...
Amikor azt képzeljük, hogy ténylegesen létezik egy "múlt" nevű hely, olyan problémákat hozunk létre, amelyeknek nincs és nem is lehet megoldásuk, hiszen ezek a problémák egy olyan, a miénktől különálló világhoz kapcsolódnak, ahová hitünk szerint nem juthatunk el. Nem vesszük észre, hogy az egész folyamat egy - az emlékezet játékából fakadó - félreértésen alapul. A múlt pusztán azért tűnik valóságosnak, mert az emlékképeink annyira elhatalmasodnak rajtunk: az egész idegrendszer, az endokrin rendszer, az izmaink, minden részt vesz az emlékezésben (adrenalin termelődik, az izmok összehúzódnak, stb.), annyira, hogy az emlék tényleg valóságosnak tűnik. Ha tényleg hajlandóak vagyunk tudomásul venni a valóságot, azaz hogy az emlékek mindössze a tudatban megjelenő képek, amelyeket testi érzetek is kísérnek, és nincs semmilyen valóságalapjuk, ez a felismerés meg fogja rázni egész valónkat. És arra is rá fogunk ébredni, hogy minden tudati jelenség, amely ezekhez az emlékképekhez kapcsolódik, pusztán szellemi iszapbirkózás olyan dolgokkal, amelyek nem is léteznek. Mindannak, amit ezeknek az emlékképeknek a valóságosságára építünk fel, valójában semmi, de semmi értelme és jelentősége nincs.
Ha ezt tényleg átlátod, akkor egyetlen másodperc törtrésze alatt eléred a megvilágosodást. Az, ami annyi aggodalmat, kínt, fájdalmat, félelmet, bánatot és dühöt okozott neked, nem más, mint egy jelenben átélt emlék, amelynek semmilyen valóságos haszna vagy alapja nincs. Az a kimondatlan hitünk, miszerint az emlékeinkről folytatott állandó gondolkodásnak valamilyen "igen fontos" funkciója van, az igazság fényében szintén szertefoszlik.
Lehet, hogy az eddigiek ellenére továbbra is hiszel ebben. Próbáljuk hát kideríteni, vajon tényleg így van-e. Tedd fel magadnak a kérdést: "Igazából milyen módon szolgál engem az, ha ragaszkodom az emlékképeimhez? Megvéd ez engem valamitől? Segít nekem abban, hogy megszerezzem azokat a dolgokat, amelyekre vágyom? Segít nekem abban, hogy állandó kontroll alatt tartsam a világomat és az adódó szituációkat?"
Gondold végig. Segít? Hol a bizonyíték? Még mélyebbre menve, ismerd fel, hogy nem csak az a "személy", akiről most gondolkodtál, hanem még az a "személy" is, akit védesz, akinek próbálod a gondját viselni (bárhogy képzeld is el "önmagadat") valójában ugyanolyan emlékek, mint az összes többi, és semmi más. Amit annyira védünk, és ami ellen életünk minden pillanatában védekezünk, nem más, mint emlékek halmaza.
Tűnődj el ezen egy kicsit, annyi ideig, amennyi szükséges. Próbáld meg alaposan megérteni, amire rájöttél. Ha így teszel, előbb vagy utóbb rá fogsz jönni, hogy a fentiek ugyanúgy elmondhatók azzal kapcsolatban is, amit "jövőnek" hívunk. A "jövő" ugyanúgy emlék, a jelenben zajló fantázia, amit állandóan alakítunk, és közben azt gondoljuk róla, hogy azonos azzal, ami holnap, jövő héten vagy jövőre történni fog. Ha aggódsz a "jövő" miatt, vagy vágysz rá, tudatosítsd magadban, hogy valójában nem a jövő miatt aggódsz, hanem csak egy emlék miatt, amely az elmédet ebben a pillanatban birtokba kerítette. Amire vágysz, amit meg szeretnél szerezni, annak az elméden kívül nincs szilárd valósága.
Tölts annyi időt ezzel a felismeréssel, amennyi szükséges.
E felismerés olyan erővel rendelkezik, amely képes rá, hogy kiszabadítson a szamszárából, a szenvedés tengeréből. Megmutatja, hogy a szamszára valójában nemlétező, illúzió, és így véget vet a karmádnak is, a létkeréknek, az újjászületések, a tettek és a visszahatások láncolatának.
A tét nagy.
Érdemes hát rászánni az időt a megértésre.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A tudati folyamataink megtévesztenek bennünket.
A filozófiai gondolkodáson keresztül, intellektuálisan beláthatjuk ugyan, hogy az idő nem létezik, az illúzió mégis fogságban tart bennünket.
Hogy lehet ez?
Először is, tisztán kell látnunk, hogy valójában nem értettünk meg semmit.
Ha egyszer igazán megértenénk a valóság természetét, azonnal felszabadulnánk.
Kövessük hát végig együtt, lépésről-lépésre még egyszer, lassan és figyelmesen, miként is vannak a dolgok valójában.
Amikor a "múltunkról" gondolkodunk vagy beszélünk (a romantikus múltról, a szexuális múltról, a pénzügyi múltról, a munkahelyi múltról, előző házasságainkról vagy kapcsolatainkról, politikai és pszichológiai múltunkról, jogi és egészségügyi múltunkról, gyerekorrunkról, serdülőkorunkról, stb.), valójában soha nem a múlt valóságát éljük át, hanem az emlékezetünk működését tapasztaljuk a jelenben. Más szóval, bármennyire hitelesnek és valószerűnek tűnjék is a múltunk, ez a látszólagos hitelesség csak az emlékezetünk trükkjének eredménye. Valójában a múlt nem más, mint az emlékezet működése a mostban. Érdemes pár pillanatot rászánni arra, hogy ez a felismerés tényleg belénk ivódjon, mert nagyon fontos, hogy ezt tisztán lássuk.
Amikor tudatilag, érzelmileg és fizikailag kapcsolatba kerülünk egy személyhez kötődő múltbeli képpel, valójában nem ennek a személynek a múltbeli valóságával lépünk kapcsolatba, hanem az emlékezetünk jelen pillanatbeli tartalmával. Ezt nagyon nehéz belátni, hiszen az illúzió nagyon meggyőző. Az emlékképeink olyan rendszerekbe szerveződnek, amelyek a test és a tudat valamennyi részét ellenőrzésük alá vonják, egyszerre fejtik ki hatásukat minden területen, még a környezetünk észlelésének mikéntjét is képesek befolyásolni.
Ezek az emlékkép-rendszerek egész életünkben állandóan ismételgetik magukat, újra és újra előkerülnek, programoznak bennünket, és védik magukat minden olyan behatással szemben, amely stabilitásukat veszélyeztethetné. Az egyetlen dolog, ami átvághat rajtuk, a végső, kompromisszumoktól mentes elkötelezettség és vágy arra, hogy bármilyen áron is, de kiderítsük az igazságot.
Amikor magunkban elképzeljük az "apánkat", és közben érezzük, hogy dühös, szomorú, elkeseredett, stb., valójában nem az igazi apánkkal foglalkozunk, hanem egy emlékkel, amely erejénél fogva valamennyi tudati funkciónkat egy adott pályára tereli (talán épp azért, mert ez az emlék annyira fájdalmas és annyira zavar bennünket). Az apánk valójában lehet, hogy épp az unokájával játszik, TV-t néz, WC-n ül vagy vasal. Az is lehet, hogy alszik. De mi elhisszük, hogy amit belül látunk, az tényleg az apánk, ráadásul ezzel a belső képpel érzelmi kapcsolatba is kerülünk. Ugyanez igaz bármilyen más személlyel kapcsolatos emlékre is, legyen az valamelyik előző élettársunk, a főnökünk, a régi barátnőnk, a srác a gimiből, vagy bárki más.
...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Giggles: tudnál mondani példát ilyen zenére, és biztos vagy ebben? |
| | | | |
|
